2022 május 02. / Szöveg: Szűcs-Balás Vera / Fotós: Lang NándorURL másolásaFacebook megosztásTwitter megosztás

Új perspektívák a Balatonboglári borvidéken - képriport

A tavasz első heteiben a Balatonnál járva már ugyan sejtette a táj, hogy hamarosan ismét zöldbe borul, de még kellett a fotós kreativitása, hogy megmutassa a csendes napokban rejlő összetettséget, izgalmat. No és kellettek a borászok is, akik abban működtek közre, hogy újabb arcát ismerjük meg bortermő tájainknak, ezúttal a Balatonboglári borvidéknek.

Képriportunk címét nemcsak a helyi termelők képviselte új perspektívák ihlették, de a Lang Nándor fotós által komponált kevésbé szokványos beállítások is. Sikerült így a maximumot kihozni a még inkább szunnyadó tájból, és persze a borászokból, bemutatva, mitől is olyan sokszínű a borkészítés, a táj, az ember és mindaz, amit egy-egy borászatlátogatás alkalmával mi magunk is megtapasztalhatunk.

 

A napot Balatonkeresztúron indítottuk a Rubin Borászatnál, ahol Altdorfer Sebestyén szőlész-borász és Burucs Marcell borász mutatták meg a dél-balatoni bio gazdálkodást. A két szakembertől teljes és meggyőző képet kaptunk arról, hogy a 2013-ban hobbiként indult borászat ma miért lehet sikeres vállalkozás kereskedelmi mennyiségben bort készítve.

 

 

Kérdésünkre válaszolva Altdorfer Sebestyéntől megtudtuk, hogy ültetvényeiken a fajtaszerkezet igencsak színes: meghatározó ugyan az olaszrizling, a chardonnay és kékszőlők közül a merlot (ez utóbbiból készül a csúcsboruk), de Irsai Olivér, zöldveltelini, cabernet sauvignon, kékfrankos is megtalálható területeiken, sőt kísérleti ültetvényként feketeleánykát is telepítettek. Alábbi képen az egyik kedvelt tételük, a bio Irsai Olivér egy kicsit más megvilágításban…

 

 

A borvilágban oly gyakran hivatkozott Hamvas Béla és A bor filozófiája c. műve itt most valóban joggal és indokkal említhető. A szerző 1945-ben a balatonberényi szőlőhegyen írta meg elmélkedését a magyar borokról és a hozzájuk fűződő viszonyáról. Nem véletlen hát, hogy itt jelölték ki a Hamvas Béla túraútvonalat, ami Balatonberényt köti össze Balatonkeresztúrral. Alábbi kép már e túra egyik állomását mutatja madártávlatból.

 

 

A hosszabb-rövidebb kirándulást érdemes egy kissé továbbhaladva, Balatonlellén kipihenni, miért is ne a Konyári Pincészetnél. A déli part egyik legismertebb, legkedveltebb borászatánál járva bepillantást kaptunk a 30 hektáros birtok aktuális munkálataiba, és a tulajdonos-főborász Konyári Dániellel is volt módunk egy kicsit beszélgetni a jelen kihívásairól és a jövőbeli tervekről is.

 

 

Miközben a szívet melengetően tiszta, rendezett pincében Takács György pincemunkás-borásztól kóstolót kaptunk, megfogalmazódott bennünk, hogy a borászat ikonikus fehér- és vörösborai, amelyek a Sigillum Loliense nevet viselik, mennyire találóan lettek elnevezve. A „Lellei Pecsét” családba tartozó borok valóban csodás lenyomatai annak, mit tud ez a táj, ha értő kezek között születik meg benne a bor.

 

 

Külön említésre méltó, hogy ahogy az alábbi képen is látható, nemcsak a belső terek rendben tartására ügyelnek, de a borászatot körbeölelő tájra is kiemelt figyelmet fordítanak. 2014-ben kezdeményezésükre a környező két hektáros terület megkapta a Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület besorolást.

 

 

Alig negyedórányi autóútra volt következő célpontunk, Rádpuszta. A település leginkább élménybirtokáról ismert, ahol hagyományos csárda, lovarda, állatsimogató és egy igencsak hosszú sor látni- és tennivaló várja a turistát. Ha gyermekkel érkezünk a térségbe, már csak az alpakák miatt is érdemes kitérőt tenni a Balaton partjáról. Lehet ilyen helyes mosolynak ellenállni?

 

 

Az élménybirtok mögött néhány lépésre azonban ott van egy, a nagyközönség által talán még kevésbé ismert borászat, a Rádpuszta Szőlőbirtok. A 90 hektár saját telepítésű szőlőültetvény szimmetriája, rendezettsége úgy is fotóért kiáltott, hogy a szőlőkön ottjártunkkor még a rügyek is csak alig voltak láthatók.

 

 

Az 1998-ban alapított birtokhoz tartozó ültetvényt és a feldolgozót Dr. Podmaniczky Péter borász mutatta meg nekünk, miközben elmesélte, hogy a borház az egykori Festetics majorsági birtok gazdasági épületeiben kapott helyet. A termés nagyját kifejezetten jó ár-érték arányú, friss és üde borként palackozzák, de ezek mellett még az érlelt, nagyobb testű boraik is meglepően kedvező árúak.

 

 

Látogatóként arra is volt módunk, hogy a pincészet egységeit végigjárva megbizonyosodjunk róla, hogy itt is vannak bőven új perspektívák. Például a címfotóban látható tartálybelső fotóval, vagy az alábbi képpel. Szigorúan nem szakmabelieknek szóló kérdés: a borász milyen eszközön kapaszkodva látható?

 

 

A helyes megfejtés a törkölyfelhordó szalag.

 

Ennyi fért mai képriportunkba, még több szép fotóért, különleges élményért javasoljuk a Balatonboglári borvidéket személyesen felkeresni.

 

URL másolása Facebook megosztás Twitter megosztás
Lapozás visszaLapozás előre
Lapozás vissza Lapozás előre

Új adás a Magyar Bor Személyesen podcast csatornán - beszélgetés Budai Rita művészettörténésszel

Elolvasom

Bor(lovag)rendek hazánkban és a világban

Elolvasom

Két keréken Siklóstól Kisjakabfalváig

Elolvasom

6+1 kihagyhatatlan borászat, ahol enni is jó

Elolvasom