Története

Dr. Bakonyi Károly szőlőnemesítő keresztezte 1960-ban az Irsai Olivér és piros tramini szőlőfajtákat Cserszegtomajon (Keszthely és Hévíz között), a mai Pannon Egyetem Georgikon karának szőlészeti telepén. Így a névválasztást viszonylag egyszerű megmagyarázni, hiszen a településről és a tramini fűszeres jegyeiről lett elnevezve. Hivatalosan 1982-ben kapta meg a telepítési engedélyt, abban az évben, amikor Bakonyi Károly nyugdíjba vonult.

A nemesítő - akit legtöbben szeretetteljesen csak Karcsi bácsinak hívtak - tudatosan parfümös, picit "édeskésbe" hajló borszőlőt szeretett volna és a névválasztást sem bánta meg sosem, ugyan a külföldiek mindig megküzdenek a kiejtésével.

Alaktani leírása

Korai rügyfakadású és közepesen érő fajta, melyet viszonylag bőtermőként tartanak számon, apró bogyókkal, enyhén pirosas, rozsdás színárnyalattal. Illatos fajta, ahogy a két szülője is. Viszonylag jó cukorgyűjtő, úgy tartják, hogy jól bírja a hideget.

Termőhelyei

A fajtát Magyarországon jegyzik, itt 4250 hektárral az egyik legtöbbet telepített fajtává nőtte ki magát az elmúlt három évtized alatt. Bár a hazája Zala-megyében található, otthonra igazából a Kunsági borvidéken lelt, ahol 3000 hektár felett találkozni vele és a telepítések 15%-át teszi ki, a Hajós-Bajai borvidéken minden negyedik szőlőtőke cserszegi fűszeres. Egerben is fontos fajta az illatos borok házasításában, így az Egri Csillag esetében. Míg a Zalai borvidéken csak nagyon kis számban bukkan fel.

Homok, lösz és kevésbé kötött talajon jól terem, a meszes talajtípusokon friss, feszes savstruktúrával említik. Bizonyított például a Felső-Pannon borrégió egyes borvidékein is. Míg a kunsági területeken elsősorban könnyed, friss, behízelgő, korai elfogyaszthatóságú tételek születnek primőr aromatikával, addig egyes esetekben a Balaton körül tartalmas, gazdag édes borokat is alkotnak belőle.

A bor jellemzése

Illatos fajtaként kifejezett, virágos, friss szőlős, mézes és parfümös jegyeket hordoz magában egy határozott fűszeres tónussal kiegészítve, ami a fajtából ered. Könnyű test, közepesen élénk savak és visszafogott alkohol jellemzi, a mindennapok bora készül belőle legtöbbször. Kifejezett, illatos jellege miatt házasítási partnerként is jól alkalmazható, kiegészíthet más fajtákat. Száraz és félédes iskolázásban egyaránt találkozni vele, egyes évjáratokban nemes édes bor formában is megmutatja mire képes. Szárazborokban intenzív virágos, mályvás, rózsás, bodzavirágos és fűszeres jegyek párosulhatnak friss citrusos tónusokkal, némi könnyedséggel ötvözve.

Cserszegi fűszeres szőlőfürt és levél 

Bor-étel párosítás

Fiatal szőlőfajta, de népszerűsége és rajongóinak tábora is évről-évre növekszik. Virágos-parfümös, könnyed, üde bora kora tavasztól késő őszig sokak kedvence. A szőlőfajta alapvetően aromatikus, muskotályos jegyekben kifejezetten gazdag, ízeiben pedig a lendületes ízvilágot képviseli. A bor-étel párosításokban is a hasonlóan lendületes, könnyű ételekkel harmonizál, viszont az intenzitása és az aromavilága miatt az egzotikus fűszereket, karakteresebb ízjegyeket is elbírja. Jellege miatt frissen, mindig a legutolsó évjáratot érdemes belőle választani és mielőbb elfogyasztani. A cserszegi fűszeres az a bor, amelyet önmagában vagy fröccsként is nagyon kellemes elfogyasztani. Figyeljünk arra, hogy mindig tartsuk hidegen, napfénytől és hőtől távol, hogy a parfümös, finom aromáit a lehető legjobban megőrizzük. Kínálni is mindig egyenesen a hűtőből kivéve, körülbelül 8-10°C-on kínáljuk, tulipán formájú fehérboros pohárból.

Alapanyagok közül a zöldsaláták, gyömbér, édeskömény, citrusok, szőlő, alma, körte, maracuja, ananász, egzotikus fűszerek, kókusztej, a friss, könnyed natúr tehénsajtok, gyümölcsös friss sajtok, csirke, pulyka, rákok, és a nem túl zsíros fehér húsú halak állnak ízvilágban és struktúrában legközelebb a cserszegi fűszeres szőlőfajtából készült borhoz. Tökéletes lehet mellé például egy ananászos vagy gyömbéres csirkemell jázminrizzsel, vagy akár egy paella is, de érdemes kipróbálni egy finom thai curry-vel, vagy padthai-jal is.