Története

Az Egri Borvidék fehér házasítása, melyet a Bikavér ellenpárjaként is lehetne jellemezni. A névválasztás nem véletlen, hiszen Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye közel áll történelmileg is a városhoz, a vidékhez. Eger sokszínű termővidék, amely egyaránt képes komoly vörös- és fehérborokat készíteni, a 16. században még döntően fehérszőlők voltak a vidéken.

Az Egri Csillag három borstílusban készíthető: classicus, superior és grand superior.

Minimum négy szőlőfajta házasításával készül és elsősorban kárpát-medencei fajtákból kell összeállítani. Az illatos fajták mennyisége/aránya korlátozva van, illetve a superior és a grand superior Egri Csillagok esetében minimum hat hónapos fahordós érlelést írnak elő. Összetett borok, amelyek sose a fajtáról, hanem mindig a termőterületről kell, hogy szóljanak.

Termőhelyei

Az Egri Borvidék a Mátra és a Bükk-hegység között helyezkedik el, a Felső-Magyarország Borrégió részeként mintegy 5618 hektáron termelnek itt szőlőt. A szőlőterületek Eger városa körül körkörösen helyezkednek el. Rendkívül sokszínű, változatos, ami a talaj összetételt illeti, megtalálható itt a mészkő, a homok, a lösz, a riolittufa, a dácit, valamint más vulkanikus talajok mellett az agyag, a pala és a nyiroktalaj is. Magyarország legmagasabb dűlője is itt található, nagy általánosságban elmondható, hogy hűvösebb klíma jellemző a vidékre, ami friss, feszes borokat eredményez. A borvidék nyugati részén több a nyiroktalaj, míg a keleti részén inkább magasabb mésztartalmú talajjal lehet találkozni. Egy időben úgy tartották, hogy a nyiroktalajon a fehérszőlők jobban elterjedtek. Annyi bizonyos, hogy a változatos adottságoknak köszönhetően Eger vidékén a fehér- és kékszőlők egyaránt jelen vannak és magas minőségre képesek.

A bor jellemzése

Az Egri Csillag Classicus-ban a friss, gyümölcsös, üde, virágos, florális jegyek dominálnak és sose egy adott fajtáról, hanem azok harmóniájáról szól, száraz iskolázásban. A superior és a grand superior Egri Csillagokban már a diszkrét fahordós érlelés adta fűszeres tónusok mellett érlelt, közepes, de akár testes, gyümölcsös, diszkréten illatos jelleg és ásványosság is megjelenhet. Közepesen hosszú lecsengéssel búcsúznak.

Bor-étel párosítás

Az egri csillag az egri bikavér fehér párja. Könnyed, virágos-gyümölcsös házasítás, amely soha nem egy fajta dominanciájáról szól, hanem egy harmonikus ízvilágról, amelynek stílusát a használt szőlőfajták és a borkészítés határoznak meg. A classicus egri csillag borok a könnyedebb, mindennapok bora stílust képviselik és nagyon jó gasztroborok. Egész évben helyük van a borkedvelők poharában. A superior és főként a grand superior egri csillag borok a közepestől a teltebb és ásványos jegyekben gazdagabb ízvilágot képviselik, valamint az újfahordós jegyek is intenzívebben jelennek meg ezekben a borokban. Legtipikusabb fogyasztása a kora tavaszi időszaktól késő őszig terjed, de a testesebb, hordós érlelésű borok a hűvösebb téli időszakban is nagyon kedveltek. Bor-étel párosításokban a classicus egri csillag a könnyedebb fogásokkal van összhangban. Remek választás zöldséges, halas előételek mellé, levesekhez, salátákhoz is. Könnyed jellege miatt általában frissen, a legutolsó évjáratokat érdemes belőle választani. A superior és grand superior borok a tartalmasabb ételekkel, sült zöldségekkel, krémlevesekkel és sült fehérhúsokkal alkotnak harmonikus párost. Figyeljünk arra, hogy mindig tartsuk hűvös helyen, közvetlen napfénytől és hőtől távol, hogy a könnyed, gyümölcsös-parfümös aromáit a lehető legjobban megőrizzük. Kínálni is mindig egyenesen a hűtőből kivéve, körülbelül 8-10°C-on kínáljuk, tulipán formájú fehérboros pohárból.

Alapanyagok közül a zöldsaláták, karfiol, édeskömény, hüvelyesek, citrusok, barackok, alma, körte, friss, könnyed kecske- és tehénsajtok, szárnyasok, fehérhúsú halak és a könnyedebb sertésből készült ételek állnak ízvilágban és struktúrában legközelebb az egri csillaghoz.