Szerző: Kielmayer Kristian, Herczeg Ágnes

Kabar

Kabar

Története

Az Országos Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet tarcali telepén állították elő 1967-ben a fajtát. Az anyja a bouvier, az apa pedig a hárslevelű volt. Magyar, tokaji nemesítés, melyet 2006-ban engedélyeztek a borvidéken és először a Tarcal 10 nevet viselte.

Alaktani leírása

A bouvier fajtára azért esett a választás, mert viszonylag korai fajta és magas cukorgyűjtő képességgel rendelkezik, míg a hárslevelűre azért, mert relatíve hosszú vegetációval bír és később érik be. Viszonylag semleges jellegű borokat ad magában, olykor diszkrét hársas és fűszeres jegyekkel kiegészítve. Sötétzöld lombozattal rendelkezik.

Termőhelyei

A fajta telepítése az utóbbi 10 évben nőtt meg igazán és immár 35 hektáron találkozni vele, természetesen elsősorban szűkebb hazájában, Tokajban található meg 30 hektáron, míg a Zalai borvidéken is fellelhető belőle néhány hektár. Valószínűleg a kavar (kabarként is írják) népcsoportról kapta a nevét.

A bor jellemzése

Előszeretettel használják késői szüretelésű borok készítéséhez és persze aszú alapanyagnak is a Tokaji borvidéken. A könnyedebb, visszafogottabb savszerkezet mellett a bouvier trópusi gyümölcsös jegyei érvényesülnek ilyenkor, lágy, könnyű, selymes textúrájú borokat adva. Míg száraz iskolázásban érett csonthéjasok, körte és citrusos jegyek jelennek meg kifejezett gyümölcsösség és inkább a neutrális jelleg uralkodik benne, jól áll neki a fahordós érlelés.

Kabar szőlőfürt és levél 

Bor-étel párosítás

A kabar szőlőfajtából készült borokkal elsősorban Tokajban találkozhatunk, ott is legtöbbször a késői szüretelésű borok és aszú készítésekor, legfőképpen hárslevelűvel és furminttal együtt, házasításokban használják. Viszonylag új trendként már száraz fajtaborként is találkozhatunk a kabar fajtával, de ez egyelőre ritka, csak pár borászat foglalkozik vele. A könnyedebb száraz, félszáraz vagy félédes kabar borok visszafogottabb körtés-citrusos jegyeikkel, selymes, lágy textúrájukkal a kellemes beszélgetős borok közé tartoznak, amelyeket fiatalon, általában a legutolsó évjáratokból érdemes választani. Körülbelül 8-10°C-on, tulipán formájú fehérboros pohárban a legfinomabbak. A késői szüretelésű kabar borok és kabar domináns aszúk mézes, trópusi gyümölcsös - körtés jegyekben gazdagok, így cukortartalomtól függően remekül működnek könnyedebb gyümölcsös salátákkal, tartalmasabb tortákkal, gyümölcsös desszertekkel. Az édes borokat érdemes hűtve, 6-8°C-on kínálni, kisebb méretű tulipán formájú fehérboros pohárban vagy kifejezetten desszertboros pohárban. Alapanyagok közül a citrusok, körte, stílustól függően gyümölcsös friss sajtok, vagy kékpenészes sajtok, ricotta, túró, szárnyasok, a nem túl zsíros fehér húsú halak, és az édes Kabarhoz a májból készült ételek állnak ízvilágban és struktúrában legközelebb. A maradékcukorral rendelkező kabar nagyon izgalmas kombinációt alkot a kínai 5-fűszeres ízesítésű ételekkel, indiai curry-kkel, és ha nem túl édes, akkor a thai tésztákkal, például a padthai-jal is.

Lapozás vissza Lapozás előre
Befejeződött a Hungarian Wine Summit, hazánk legnagyobb nemzetközi boros találkozója
Büszke vagyok arra, amit eddig elértem - beszélgetés Szarka Dénes mádi borásszal

Büszke vagyok arra, amit eddig elértem - beszélgetés Szarka Dénes mádi borásszal

Elolvasom
„Magyarország elképesztő kincseket rejt” – interjú John Szabóval, a magyar borok nagykövetével
32 éve a magyar bor szolgálatában

32 éve a magyar bor szolgálatában

Elolvasom
A magyar bor nagykövetei: influenszerevolúció
Hisztaminérzékenység és koccintás? Lehetséges!

Hisztaminérzékenység és koccintás? Lehetséges!

Elolvasom
Hol és hogyan tanulhatunk borásznak?
Negyed évszázada a magyar bor élvonalában

Negyed évszázada a magyar bor élvonalában

Elolvasom