Szerző: Kielmayer Kristian, Herczeg Ágnes

Kabar

Kabar

Története

Az Országos Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet tarcali telepén állították elő 1967-ben a fajtát. Az anyja a bouvier, az apa pedig a hárslevelű volt. Magyar, tokaji nemesítés, melyet 2006-ban engedélyeztek a borvidéken és először a Tarcal 10 nevet viselte.

Alaktani leírása

A bouvier fajtára azért esett a választás, mert viszonylag korai fajta és magas cukorgyűjtő képességgel rendelkezik, míg a hárslevelűre azért, mert relatíve hosszú vegetációval bír és később érik be. Viszonylag semleges jellegű borokat ad magában, olykor diszkrét hársas és fűszeres jegyekkel kiegészítve. Sötétzöld lombozattal rendelkezik.

Termőhelyei

A fajta telepítése az utóbbi 10 évben nőtt meg igazán és immár 35 hektáron találkozni vele, természetesen elsősorban szűkebb hazájában, Tokajban található meg 30 hektáron, míg a Zalai borvidéken is fellelhető belőle néhány hektár. Valószínűleg a kavar (kabarként is írják) népcsoportról kapta a nevét.

A bor jellemzése

Előszeretettel használják késői szüretelésű borok készítéséhez és persze aszú alapanyagnak is a Tokaji borvidéken. A könnyedebb, visszafogottabb savszerkezet mellett a bouvier trópusi gyümölcsös jegyei érvényesülnek ilyenkor, lágy, könnyű, selymes textúrájú borokat adva. Míg száraz iskolázásban érett csonthéjasok, körte és citrusos jegyek jelennek meg kifejezett gyümölcsösség és inkább a neutrális jelleg uralkodik benne, jól áll neki a fahordós érlelés.

Kabar szőlőfürt és levél 

Bor-étel párosítás

A kabar szőlőfajtából készült borokkal elsősorban Tokajban találkozhatunk, ott is legtöbbször a késői szüretelésű borok és aszú készítésekor, legfőképpen hárslevelűvel és furminttal együtt, házasításokban használják. Viszonylag új trendként már száraz fajtaborként is találkozhatunk a kabar fajtával, de ez egyelőre ritka, csak pár borászat foglalkozik vele. A könnyedebb száraz, félszáraz vagy félédes kabar borok visszafogottabb körtés-citrusos jegyeikkel, selymes, lágy textúrájukkal a kellemes beszélgetős borok közé tartoznak, amelyeket fiatalon, általában a legutolsó évjáratokból érdemes választani. Körülbelül 8-10°C-on, tulipán formájú fehérboros pohárban a legfinomabbak. A késői szüretelésű kabar borok és kabar domináns aszúk mézes, trópusi gyümölcsös - körtés jegyekben gazdagok, így cukortartalomtól függően remekül működnek könnyedebb gyümölcsös salátákkal, tartalmasabb tortákkal, gyümölcsös desszertekkel. Az édes borokat érdemes hűtve, 6-8°C-on kínálni, kisebb méretű tulipán formájú fehérboros pohárban vagy kifejezetten desszertboros pohárban. Alapanyagok közül a citrusok, körte, stílustól függően gyümölcsös friss sajtok, vagy kékpenészes sajtok, ricotta, túró, szárnyasok, a nem túl zsíros fehér húsú halak, és az édes Kabarhoz a májból készült ételek állnak ízvilágban és struktúrában legközelebb. A maradékcukorral rendelkező kabar nagyon izgalmas kombinációt alkot a kínai 5-fűszeres ízesítésű ételekkel, indiai curry-kkel, és ha nem túl édes, akkor a thai tésztákkal, például a padthai-jal is.

Három tudnivaló a szekszárdi kékfrankosról
Hat hagyományos borrégió, hat friss üzenet

Hat hagyományos borrégió, hat friss üzenet

Elolvasom
Hogyan egészítsd ki az utazásodat egy boros programmal?
Három tudnivaló az Egri Bikavérről

Három tudnivaló az Egri Bikavérről

Elolvasom
Vegyszermentes szőlőművelés lehet a fenntartható jövő záloga
A magyar bortörténelem 10 híres alakja

A magyar bortörténelem 10 híres alakja

Elolvasom
A legkisebbtől a legnagyobbig, a tokajitól az egriig
Hogyan szervezz meg egy bortúrát?

Hogyan szervezz meg egy bortúrát?

Elolvasom
Díjnyertes rosék és megannyi rejtett kincs hazája: A Kunsági borvidék
A borok krémje avagy a szépségápolás és a bor

A borok krémje avagy a szépségápolás és a bor

Elolvasom
2019 - 2021 Bor.hu Minden jog fenntartva!
Facebook Youtube Instagram