Története

Valószínűleg régi kárpát-medencei, erdélyi fajta, amely a kövérszőlő és a leányka természetes kereszteződésével jött létre. A leányka valószínűleg régi erdélyi fajtaként már ismert volt, a másik szülő kapcsán bizonytalanságok merültek fel. Ellentmondásokat lehet találni a szinonimát illetően is, míg számos forrás a feteasca regala szinonimájaként említi, addig angol nyelvű szakirodalmak és statisztikai források ezt rendre cáfolják és külön kezelik a feteasca regala-t és a királyleánykát. Magyarországon a ’70-es években ismerték el államilag. Fajtatisztán és házasításokban egyaránt értékes fajta. Általában könnyedebb borok születnek a királyleánykából friss, diszkréten parfümös, szőlővirágos, szőlőcukorra emlékeztető jegyekkel. Fahordós érleléssel ritkábban találkozni.

Alaktani leírása

Nyitott, kerek formájú levéllel, kisméretű, tömzsi fürttel és kerek bogyókkal rendelkezik. Közepes érésű fajtaként tartják számon. Visszafogott aromatikával és friss savakkal bír, jó házasítási alap.

Termőhelyei

A királyleánykát, mint fajtát, ebben az írásformában Magyarországon 915 hektáron termesztik. A Balatonboglári borvidéken 286 hektáron, a Tolnai borvidéken pedig 90 hektáron fordul elő, arányaiban a Balatonboglári borvidéken található meg a legtöbbet termesztett fajtaként, de lényegében szinte valamennyi borvidéken fellelhető belőle néhány hektár. Önállóan friss, könnyed, gyümölcsös borokat produkál, valamint házasításokban kiegészítő fajtaként egyaránt szép formáját hozza. Helyenként pezsgőalapanyagként is szívesen használják.

A bor jellemzése

A fajta önállóan a termőterülettől függően, viszonylag halvány citromsárga színű fehérbort ad, fiatalon citrusok, lime és könnyed parfümösség vezeti, könnyű vagy közepes testtel és alkohollal, valamint friss savakkal kísérve. Termőterülettől és borászati stílustól függően érett csonthéjasok és diszkrét fűszeresség is megjelenhet a borban.

Királyleányka szőlőfürt és levél 

Bor-étel párosítás

A királyleányka is a könnyedebb, kedves bort adó fajták közé sorolható. Citrusos, finom parfümös jegyeivel a mindennapok bora közé tartozik, de az utóbbi időben egyre több helyen találkozhatunk vele pezsgőalapanyagként is, főként tankpezsgők készítésénél. Legtipikusabb fogyasztása a kora tavaszi időszaktól késő őszig terjed, de pezsgőként az ünnepeken is nagyon kedvelt. Bor-étel párosításokban a könnyedebb fogásokkal van összhangban, remek választás zöldséges, halas előételek mellé, levesekhez, salátákhoz is. Jellege miatt frissen, mindig a legutolsó évjáratot érdemes belőle választani, és érdemes mielőbb elfogyasztani. Figyeljünk arra, hogy mindig tartsuk hidegen, közvetlen napfénytől és hőtől távol, hogy a könnyed, gyümölcsös aromáit a lehető legjobban megőrizzük. Kínálni is mindig egyenesen a hűtőből kivéve, körülbelül 8-10°C-on kínáljuk, tulipán formájú fehér boros pohárból. Alapanyagok közül a zöldsaláták, karfiol, édeskömény, hüvelyesek, citrusok, barackok, alma, körte, friss, könnyed kecske- és tehénsajtok, szárnyasok, fehér húsú halak, és a könnyedebb sertésből készült ételek állnak ízvilágban és struktúrában legközelebb a királyleányka szőlőfajtából készült borhoz. Tökéletes lehet mellé például egy kelkáposzta főzelék fasírttal, egy tavaszi vitaminsaláta, vagy egy papírban sült fogasfilé vele sült zöldségekkel is. Levesek közül a nem túl fűszeres krémlevesek, és friss tavaszi zöldséglevesek mellé a legfinomabb. Pezsgőként jól behűtve remek vendégváró ital.