Szerző: Kielmayer Kristian, Herczeg Ágnes
1960-ban állította elő a hibridet Tamássy István és Koleda István a Kertészeti Egyetem (mai Szent István Egyetem) szigetcsépi telepén, a vitis amurensis (amúri szőlő), a vitis vinifera és az afus ali kereszteződéseként. Utóbbi egy libanoni csemegeszőlő. Elnevezésének eredete bizonytalan, egyes források úgy tartják, hogy a kunszentmártoni római katolikus templom tornyát hívták kunleánynak. 1975-ben lett államilag is elismert fajta.
Közepesen nagy, gömbölyű formájú, kevésbé tagolt szerkezetű levéllel rendelkezik. Fürtje hosszúkás, mérsékelten nagy, tömzsi. Bőtermő, erős növekedéssel bír, viszonylag nagy bogyókkal. Jó hidegtűrő, fagytűrő képessége erős, aránylag későn érő fajta. A gombás betegségnek relatíve jól ellenáll.
Csak Magyarországon megtalálható, a ’90-es évek végén 1500 hektáron termelték, ma 840 hektáron van jelen, elsősorban a Duna régióban. Ezen belül a Kunsági borvidéken 745 hektáron fordul elő. Kiemelkedő fagytűrő képessége miatt is terjedt el, illetve köszönhetően a magasabb savainak gyakran pezsgőalapnak szüretelik vagy házasításokban a cuvée gerincét is adhatja.
Könnyű, friss, ropogós fehérborok készülhetnek belőle, viszonylag semleges fajta, így inkább a citrusos és almás jegyek érvényesülnek benne. A könnyű test és alkohol mellett a neutrális, semleges karaktere dominál. Házasításokban, pezsgő alapanyagként egyaránt szeretik a magasabb savainak köszönhetően.
Kunleány szőlőfürt és levél
A kunleány csak hazánkban megtalálható fajta. Könnyű, ropogós fehérborok készülnek belőle, és lendületes savai miatt nagyon kedvelt alapanyaga a tankpezsgőknek is. Pezsgőként és száraz fehérborként is leginkább kora tavasztól késő őszig a legkedveltebb a fogyasztása, de az ünnepi időszakban pezsgőkbe házasítva is találkozhatunk vele. Légiesen könnyed, viszonylag neutrális fajta, főként citrusos-almás jegyek jellemzik, ezért leginkább önmagában vagy fröccsként érdemes fogyasztani. Amennyiben bor-étel párosításban gondolkozunk, mindenképp a neutrálisabb, kifejezetten könnyed, nem túl fűszeres ízek irányába menjünk el, de feszesebb savai miatt nagyon jól működik friss salátákkal is. Jellege miatt frissen, mindig a legutolsó évjáratot érdemes belőle választani, és a kunleányból készült borokat mindenképp még az adott évjáratban fogyasszuk is el. Tárolásnál figyeljünk arra, hogy mindig tartsuk hűvös helyen, közvetlen napfénytől és hőtől távol, hogy a törékeny aromáit a lehető legjobban megőrizzük. Kínálni is mindig egyenesen a hűtőből kivéve, körülbelül 8-10°C-on kínáljuk, tulipán formájú fehérboros pohárból. Amennyiben pezsgőként fogyasztjuk, úgy még hűvösebben, 6-8°C-on kínáljuk hosszú pezsgőspoharakban. Alapanyagok közül a zöldsaláták, friss, nem túl intenzív fűszernövények, spenót, citrusok, friss, könnyed natúr tehénsajtok, a csirke, és pulyka, de azon belül is leginkább a csirkemell és a pulykamell, valamint a nem túl zsíros fehér húsú halak állnak ízvilágban és struktúrában legközelebb a kunleány szőlőfajtából készült borokhoz és pezsgőkhöz. Tökéletes lehet mellé például egy görögsaláta, vagy egy cézár saláta csirkemellel.
A tokaji bor nagy esélye a kínai konyha – interjú a kínai sztárséffel
Százezer palack magyar bor került a brit fogyasztók asztalára!
Az ősz íze a narancs!
Ezért igyunk tokaji aszút! - Interjú Konstantin Baum Master of Wine-nal