Története

A világ egyik legfantasztikusabb fehérszőlője Németországból, a Rajna-vidék mentéről származik. Egyes feljegyzések alapján 1435-ben említették először Rheingau vidékén egy adásvételi szerződésben. Valószínűleg a német reissen szóból származik, amit valahogy úgy lehetne fordítani, hogy hasítás, mely talán a bogyó elválására utal, ugyanakkor a Russling szó etimológiája is előkerült a kutatások során, ami a mélyebb színű, pontozott vesszőkre utal. A rajnai rizling egyik szülője a gouais blanc (hajnos), ezáltal számos ismert fajtának rokona, így például a chardonnay-nak vagy a furmintnak.

Alaktani leírása

Levele közepesen nagy, nem tagolt, alul általában szűkre záródik, hátoldala rendkívül szöszös, gyapjas; fürtjei zártak, tömöttek, kis bogyószerkezettel bír, viszonylag vastag héjú. Késői rügyfakadással, későn érő fajta. Nagyon sokszínű, sokféle talajon megállja a helyét, de a hűvösebb klímát preferálja (jól bírja a hideget is). Rendkívül sok stílusban készítenek bort belőle. A világban csak riesling-nek hívják, mely nem összekeverendő az olaszrizlinggel.

Termőhelyei

Németországban, szülőhazájában a legelterjedtebb a fajta, közel a fele a világ összes rajnai rizling területének itt található. A legnagyobb mennyiségben a Pfalz és a Mosel vidékén van otthon. Németországon kívül Ausztráliában, Ausztriában (Alsó-Ausztriában) és Franciaországon belül Elzászban a legtöbbet telepített fajta. Magyarországon közel 1300 hektáron termelnek rajnai rizlinget. Arányosan a Pannonhalmi borvidéken lehet legtöbbet találkozni vele, ahol minden tizedik tőke rajnai rizling, míg mennyiségileg a Kunsági borvidék vezet. A legszebb, leggazdagabb tételekkel ma a Balaton környékén találkozhatunk, ahol a gyümölcsösség mélységgel, gazdagsággal és a termőhely személyiségével párosul. És habár viszonylag ellenálló fajta, mégis fontos, hogy a számára megfelelő feltételek teljesüljenek, a tőke telepítésétől a palackozásig.

A bor jellemzése

Boraiban van egyfajta könnyedség, de rendkívül ízgazdag, diszkréten illatos is köszönhetően a fajta kémiai komponenseinek, mint például a monoterpénnek. Alkoholban általában sosem gazdag, de savai annál inkább frissek, ropogósak és dinamikusak. Citrus, zöldalma, sárgabarack és florális aromatika jellemzi gyakorta a fiatal borokat. Csodálatosan képes érlelődni, ilyenkor viaszos, tósztos, mézes, olajos, kerozinos tónusokat is felvehet. A petrolos, kerozinos jegyet a 1,1,6‐trimethyl‐1,2‐dihydronaphthalene-nek, vagyis röviden a TDN-nek tulajdonítják. Magyarországon ritkábban találkozni belőle pezsgőkkel és édes borokkal (botritisz hatására), de erre is képes a maga sokszínűségében. Hazánkban a legjobb rajnai rizlingek szinte mindig szárazak, de a magas savaknak köszönhetően egy kevés maradékcukor szinte mindig jól áll nekik. Az intenzív gyümölcsös jegyeknek és a markáns savaknak köszönhetően izgalmas tételek születhetnek, melyek jól tükrözik a termőterületet.

Rajnai rizling szőlőfürt és levél 

Bor-étel párosítás

A rajnai rizling nagyon különleges szőlőfajta, hiszen egyszerre tud könnyed és nagyon komplex lenni köszönhetően a ropogós savainak. Nagyon sokféle bor készül belőle, a könnyed, szikár száraz boroktól kezdve a simogatóan gyümölcsös maradékcukros tételeken át egészen a sűrű szövésű bortytis-es és jégborokig találunk rajnai rizlingeket. A könnyedebb, legegyszerűbb ízvilágú száraz, félszáraz vagy félédes rajnai rizlingek a mindennapok kellemes kísérői, amelyeket fiatalon, általában a legutolsó évjáratokból érdemes választani. Körülbelül 8-10°C-on tulipán formájú fehérboros pohárban felszolgálva mutatják a legszebb formájukat. A komolyabb száraz birtokborok és dűlőszelektált rajnai rizlingek nagyon szépen fejlődnek a palackban, így ezeket érdemes lehet palackosan még pár évig érlelni. Ezeknek a száraz boroknak az izgalmas ásványos jellege, és tartalmas ízvilága miatt érdemes az elfogyasztáskor is időt adni. Az érlelés során a gyümölcsös, citrusos-barackos-mézes jegyek egy nagyon jellegzetes petrolossággal egészülnek ki, amely a fajta sajátossága. Ázsiai fűszeres tésztaételekkel, citrusos salátákkal, vadmadarakkal, házi szárnyasokkal, halakkal és sertéshúsból készült ételekkel is nagyon sokféleképpen párosítható. Kitöltéskor 8-10°C-os hőmérsékleten a legfinomabbak, a legszebb aromáit pedig a tulipán formájú fehérboros pohárból fogyasztva tapasztalhatjuk meg. A késői szüretelésű rajnai rizlingek és rajnai rizling jégborok tiszta gyümölcsös jegyekben gazdagok, így cukortartalomtól függően remekül működnek gyümölcsös desszertekkel, tortákkal, pohárkrémekkel, vagy például karakteres sajtokkal is. Ezeket a borokat érdemes hűtve, stílusuktól függően 6-10°C-on, kisebb méretű tulipán formájú fehérboros poharakban, vagy kifejezetten desszertboros poharakban kínálni