Szerző: Kielmayer Kristian, Herczeg Ágnes
A fajtát 1957-ben állította elő Dr. Király Ferenc a kéknyelű és a budai zöld kereszteződésével, eredetileg a Badacsony 36 nevet viselte. Újkori nevét a Badacsonyi hegyen található legendás Rózsakőről (lapos bazaltkő) kapta. A történet úgy tartja, hogy Szegedy Róza és Kisfaludy Sándor üldögélt sokat e kövön és talán itt bontakozhatott ki a szerelmi történetük is, a legenda szerint amelyik szerelmes pár erre a kőre leül, még abban az évben egybekel... A fajta 2003. decemberében került be a nemzeti fajtajegyzékbe, elsősorban a kéknyelű beporzójának szánták.
Levele közepesen nagy, kerek, levélnyele enyhén vöröses színű. Fürtje mérsékelten nagy, tömött, vállas szerkezetű, bogyói kicsik, viszonylag vastag héjjal rendelkeznek.
A fajta csak a Balaton borrégióban található, ezen belül is Badacsonyban 15 hektáron termesztik, míg a Balaton-felvidéki borvidéken 3 hektáron lelhető fel a rózsakő. Történeti vonatkozása szorosan a Badacsonyi borvidékhez köti, ahol immár önállóan is megjelenik, mint fajtabor. Stílusában sokban hasonlít a kéknyelűhöz, hasonlóan jól érzi magát a vulkanikus talajon. Egyes termelők egy kevés maradékcukorral, félszáraz stílusban ellensúlyozzák a magas savakat, illetve a fajta maga is jó cukorgyűjtőként van számon tartva.
A bor fiatalon halvány szalmasárga színű, visszafogott, inkább semleges illatvilágú citrusos, köves, ásványos tónusokkal, a termőterület jellegét kommunikálja leginkább. Általában száraz vagy félszáraz stílusban kerül iskolázásra, a magas savak mellett közepes alkohol és test jellemzi. Diszkrét virágos jegyek, barackvirág, zöldalma és citrusos aromák dominálnak a borban, amely krémes, köves tónussal is rendelkezhet. Magas sav és jó cukorgyűjtő-képesség jellemzi ezt a badacsonyi fajtát, diszkréten illatos jegyekkel.
Rózsakő szőlőfürt és levél
A rózsakő nagyon ritka fajtának számít, hazánkban csupán 18 hektáron termesztik, így elvétve találkozhatunk vele. Alapvetően a visszafogottabb aromákkal bíró határozott savú, ásványos borok közé sorolható. Citrusos, köves jegyeivel inkább a gasztronómiában van a helye, ahol száraz borként saláták, zöldséges ételek, főzelékek, zsírosabb sajtok, és tejszínes húsételek mellett alkot egyensúlyos párost, míg ha egy kevés maradékcukorral is rendelkezik, akkor a gyümölcsös salátákkal, ázsiai tésztaételekkel is nagyon finom. Jellege miatt leginkább frissen, a legutolsó évjáratot érdemes belőle választani. Figyeljünk arra, hogy mindig tartsuk hidegen, közvetlen napfénytől és hőtől távol, hogy az aromáit a lehető legjobban megőrizzük. Kínálni is mindig a hűtőből kivéve, körülbelül 8-10°C-on kínáljuk, tulipán formájú fehérboros pohárból. Alapanyagok közül a zöldsaláták, karfiol, édeskömény, hüvelyesek, citrusok, barackok, alma, körte, friss, könnyed kecske- és tehénsajtok, friss zöldfűszerek, szárnyasok, fehér húsú halak, és a könnyedebb sertésből készült ételek állnak ízvilágban és struktúrában legközelebb a rózsakő szőlőfajtából készült borhoz. Tökéletes lehet mellé például egy friss zöldsaláta citrusos dresszinggel és grillezett gomolyával, egy tavaszi vitaminsaláta, vagy egy papírban sült fogasfilé vele sült zöldségekkel is. Levesek közül a nem túl fűszeres krémlevesek, és friss tavaszi zöldséglevesek mellé a legfinomabb.
„Magyarország elképesztő kincseket rejt” – interjú John Szabóval, a magyar borok nagykövetével
A magyar bor nagykövetei: influenszerevolúció
Hol és hogyan tanulhatunk borásznak?
Nem csak a rozé érdekli! - Beszélgetés Elizabeth Gabay-val
