Története

Származását tekintve az Észak Rhone völgyéből származik, bizonyos kutatások szerint közeli rokonságban áll a syrah fajtával. Egyes elbeszélések Probus császárral is összekötik a fajta történetét, de legjobb ismereteink szerint ez leginkább csak legenda marad. Egyes írások tanulsága alapján majdnem teljesen eltűnt a szőlőtérképről, annyira háttérbe szorult, ma viszont már egyfajta reneszánszát éli. Illatos, ugyanakkor nem túlzó, az elegáns, virágos jegyek mellett krémes textúrával rendelkezik és testes stílust képvisel.

Alaktani leírása

Korai rügyfakadás, közepesen korán érő, hosszú, tömött fürtök és apró, de vastag héjú bogyók jellemzik. Jó cukorgyűjtő, viszont ezen képessége könnyen a savak kárára mehet.

Termőhelyei

Hazáján túl (Észak-Rhône/Condrieu) Dél-Franciaországban, Languedoc-Roussillon-ban található meg nagyobb területen, illetve Olaszországban, az Egyesült Államokban (Kaliforniában), valamint más újvilági termőterületeken is egyre gyakrabban találkozni vele. Magyarországon a viognier engedélyezett fajta (nem úgy például Ausztriában, ahol ugyan a borral találkozni lehet, de a címkén a fajta nem tüntethető fel direktben), nagyjából 15 hektáron található. Egy maréknyi területen van jelen, az Etyek-Budai, az Egri és a Szekszárdi borvidék lényegében le is fedi a kínálatot. Az első fajtakísérletek Gál Tibor nevéhez fűződnek. Találkozni vele fajtaborként, valamint házasításokban is, például az Egri Csillag cuvée-ben is engedélyezett fajta.

A bor jellemzése

Illatos fajta, ehhez nem fér kétség, a monoterpénnek is köszönhetően, de nem dömping-szerűen muskotályos, hanem inkább az őszibarack virágossága és a kajszibarack húsossága, illatos gyümölcsössége dominál benne. Olajos textúra, kifejezett alkohol, telt test és mérsékelt savszerkezet jellemzi. Finom fűszeressége csak tovább árnyalja a komplexitást és a magas minőséget. Ugyanakkor eltarthatóságért ritkábban szokták szeretni.

Viognier szőlőfürt és levél 

Bor-étel párosítás

A viognier borokat kellemes elegáns virágosság és barackos ízvilág jellemzi. A testesebb, olajosabb ízvilágú fehérborok közé tartozik, gyakran magas alkoholtartalommal, ezért fogyasztása a hűvösebb időben, télen is nagyon kellemes. Bor-étel párosításkor bátran választhatunk mellé hasonlóan gazdag, akár kicsit nehezebb fogásokat is és a viszonylag fűszeresebb ízekkel is jól harmonizál. Kókusztejes levesek, édesburgonyás curry, krémes, gazdag ízvilágú sajtok, a gyökérzöldségek és a különféle rákok is remekül párosíthatóak a viognier szőlőfajtából készült borokkal. Remekül működik a gyömbérrel és sáfrányos fogásokkal is, így akár egy tenger gyümölcseivel készült paella mellé is tökéletes választás. A friss fűszernövények közül nagyon izgalmas ízkombinációt alkot a korianderrel és a zsályával is, de kombinálhatjuk édesfűszerekkel is. Bár rendszerint testesek és tartalmasak a viognier borok, mégis fiatalon a legszebbek, és legtöbbjük kevésbé alkalmas a hosszú palackos érlelésre. Ezért érdemes fiatal évjáratot választani belőle, és viszonylag hamar elfogyasztani. Figyeljünk arra, hogy mindig tartsuk hidegen, napfénytől és hőtől távol, hogy a virágos aromáit a lehető legjobban megőrizzük. Kínálni is mindig egyenesen a hűtőből kivéve, körülbelül 8-10°C-on kínáljuk, tulipán formájú fehérboros pohárból. Amennyiben újfahordós érlelésen is keresztülment a bor, akkor érdemes egy öblösebb pohárból, kicsit melegebben, körülbelül 10-12°C-on fogyasztani.