Története

A fajtát 1957-ben állították elő Badacsonyban, Király Ferenc nevéhez fűződik, aki a szürkebarát és budai zöld fajták keresztezésével hozta létre. A fajta így szervesen kötődik a Badacsonyi borvidékhez. 2003 decemberében ismerték el államilag.

Alaktani leírása

Közepes nagyságú, kerek levéllel, viszonylag rövid fürtmérettel és tömött bogyószerkezettel rendelkezik. Bőtermő fajtaként tartják számon, kezdetben a Badacsony 38 nevet viselte. Vulcanus a római mitológiában a tűz és a vulkánok istene volt, ő készítette az istenek fegyvereit is.

Termőhelyei

Szinte kizárólag Badacsonyban található. A teljes 5 hektárból, 4,5 hektár található a Badacsonyi borvidéken, míg nagyon kis mennyiségben a kunsági és a Balaton-felvidéki területeken is találkozni vele. A vulkanikus bazalt, agyag talajon kifejezetten jól érzi magát és kitűnően vissza tudja adni a borvidék talaj és klíma adta sajátos, egyedi természeti jegyeit. Viszonylag semleges fajta, mely jellegének köszönhetően kiválóan meg tudja mutatni a termőterület sajátosságait. Száraz stílusban szikár, magas savak jellemzik legtöbbször, magas savai és neutrális jellege miatt pezsgőalapanyagnak is használják.

A bor jellemzése

Mivel viszonylag kis mennyiségben készül belőle bor és lényegében csak a Badacsonyi Borvidéken található, ezért nem egyszerű jellemezni a fajtából készült tételeket. Annyi bizonyos, hogy fiatalon citromsárga, zöldessárga színárnyalatok jellemzik, valamint friss, neutrális, picit herbás, citrusos jegyeket mutat. Ropogós savak, ásványos karakter, földes, nedves köves tónusok, illetve diszkrét gyümölcsösség bukkan fel a meghatározó ízjegyei között.

Vulcanus szőlőfürt és levél 

Bor-étel párosítás

A vulcanus nagyon ritka fajtának számít, hazánkban hivatalosan csupán 5 hektáron termesztik, így ritkán találkozhatunk vele. Alapvetően a visszafogottabb aromákkal bíró, határozott savú, gyógynövényes borok közé sorolható. Citrusos, ropogós jegyeivel inkább a gasztronómiában van a helye, ahol száraz borként saláták, zöldséges ételek, főzelékek, zsírosabb sajtok és tejszínes húsételek mellett alkot egyensúlyos párost, de karaktere és magasabb savai miatt pezsgőalapanyagként is kedvelt a borászok körében. A palackos érleléséről és érési potenciáljáról viszonylag kevés ismerettel rendelkezünk, jellege miatt azonban leginkább frissen, a legutolsó évjáratot érdemes belőle választani. Figyeljünk arra, hogy mindig tartsuk hidegen, közvetlen napfénytől és hőtől távol, hogy az aromáit a lehető legjobban megőrizzük. Kínálni is mindig a hűtőből kivéve, körülbelül 8-10°C-on kínáljuk, tulipán formájú fehérboros pohárból. Alapanyagok közül a zöldsaláták, karfiol, édeskömény, hüvelyesek, citrusok, gyökérzöldségek, friss, könnyed kecske- és tehénsajtok, friss zöldfűszerek, szárnyasok, fehér húsú halak és a könnyedebb sertésből készült ételek állnak ízvilágban és struktúrában legközelebb a vulcanus szőlőfajtából készült borhoz. Tökéletes lehet mellé például egy friss zöldsaláta citrusos dresszinggel és grillezett gomolyával, egy tavaszi vitaminsaláta, vagy egy papírban sült fogasfilé vele sült zöldségekkel is. Levesek közül a nem túl fűszeres krémlevesek és friss tavaszi zöldséglevesek mellé a legfinomabb.