Szerző: Kielmayer Kristian, Herczeg Ágnes
A zengő fajta Király Ferenc nevéhez fűződik, melyet az ezerjó és a bouvier kereszteződésével állított elő 1951-ben Pécsett. Az elején a Badacsony 8 nevet viselte, a zengő nevet csak később kapta, valószínűleg a Mecsek-hegység legmagasabb pontja után lett elnevezve. A zengő 1982 májusában lett elismert fajta. A másik fajta, a zenit, ugyanezzel a szülőpárosítással született, és habár sok közös vonásuk van, de mégis teljesen eltérő fajtáról beszélünk. Levele, bogyószerkezete, de az érése is eltér testvérétől. Így például a zengő a zenit után érik be majd két héttel és úgy tartják, hogy magasabb a savkészlete is a zenitéhez képest.
Levele nagy és kerek formájú, szinte alig tagolt, fürtje közepesen nagy, viszonylag tömött és vastag héjjal rendelkezik.
Ma Magyarországon 200 hektáron termelik a fajtát, arányaiban 2%-ban található meg a Bükki borvidéken, de a legnagyobb mennyiségben az Egri és a Mátrai borvidéken van otthon. Gyakorta házasításokban találkozni a fajtával. Jól látszik, hogy kedveli a vulkanikus tufa talajokat és a hűvösebb klimatikus adottságokat, hiszen közelebbi hazája a Felső-Magyarországi borrégió. Magas savtartalom mellett diszkrét virágos jegyek és akácméz is megjelenhet a borokban. A termőterület és az iskolázás függvényében akár komolyabb borokat is képes önállóan alkotni. Jó cukorgyűjtő, illetve feljegyzések alapján hajlamos a töppedésre is.
Leggyakrabban diszkrét, illatos jegyekkel, fehér virágos és csonthéjas aromákkal írják le a fajtát. Friss, üde savak és közepes-nagy test mellett akár magas alkoholra is képes vagy éppen jelentősebb maradékcukor iskolázásban is készülhet, amely ellensúlyozhatja a kifejezett frissességet a borban. Szerkezeti elemeinek köszönhetően és a megfelelő termőterületen odafigyeléssel eltartható borok is születhetnek a fajtából.
Zengő szőlőfürt és levél
A zengő közepesen testes, friss savakban gazdag, üde, virágos bort ad, amely általánosságban magasabb alkoholtartalommal vagy jelentős maradékcukorral rendelkezik. Legtöbbször házasításokban találkozhatunk vele, de néhány borász fajtaborként is készíti. A zengő fajtából megfelelő gondossággal magas minőségű, érlelhető borok is készülhetnek, amelyeket pár évig eltarthatunk palackosan is. A legtöbb zengő bor azonban fiatalon fogyasztva mutatja a legszebb arcát, amely remekül párosítható sült zöldségekkel, például kecskesajtos sült céklával vagy ropogósra sült, fűszeres édesburgonyával, de egy magas minőségű zengő akár egy BBQ oldalassal is működhet. Akár frissen, fiatalon fogyasztjuk, akár érleljük, figyeljünk arra, hogy mindig tartsuk állandó hűvös hőmérsékleten, közvetlen napfénytől és hőtől távol, hogy a bor aromáit és minőségét lehető legjobban megőrizzük. Kínálni is mindig egyenesen a hűtőből kivéve, körülbelül 8-10°C-on kínáljuk, tulipán formájú fehérboros pohárból. Alapanyagok közül a zöldsaláták, cékla, édesburgonya, sárgarépa, karalábé, lencse, friss zöldfűszerek, édesfűszerek, citrusok, friss, könnyed sajtok, túró, ricotta, csirke, kacsa, liba és halas ételek állnak ízvilágban és struktúrában legközelebb a zengő szőlőfajtából készült borokhoz. Tökéletes lehet mellé például egy gazdagon zöldségezett ludaskása, libás raguleves vagy egy pekingi kacsa is. Édes borként egy vargabélessel vagy Rákóczi-túróssal is érdemes kipróbálni, ekkor érdemes egy kicsit jobban behűteni.
A magyar bor nagykövetei: influenszerevolúció
Hol és hogyan tanulhatunk borásznak?
Nem csak a rozé érdekli! - Beszélgetés Elizabeth Gabay-val
Nem több, hanem jobb bort szeretnék - Beszélgetés Török Csabával
