Története

Régi, nagy múlttal rendelkező magyar szőlőfajta, amely egykor nagy valószínűséggel igen elterjedt volt a Kárpát-medencében. 2012 óta szerepel a nemzeti fajtajegyzékben. Úgy tartják, hogy a csóka fekete szeműt jelentett régen, vadfeketének is hívták. Hasonlóságokat véltek felfedezni a kadarkával, de több színanyagot tartalmaz vele ellentétben. Régi feljegyzések alapján gyakran házasították is e két fajtát szerte Magyarországon. Valószínűleg a Budai vörösnek is ez adta az alapját, a kadarka mellett.

Alaktani leírása

Levele közepesen nagy, inkább hosszú, mint széles, durva, vastag szövetű. Fürtje mérsékelten kicsi, bogyói gömbölyűek, viaszosak és vastag héjúak. Mély színeket képes adni, de úgy tartják, hogy cukorgyűjtő-képessége és hozamátlaga kevésbé erős.

Termőhelyei

Jelenleg kevesebb, mint két hektáron termelik a fajtát, arányaiban legtöbbet az Etyek-Budai borvidéken, de előfordul még a villányi, a zalai és a badacsonyi területeken is. Lényegében egy-egy termelő készít ma bort a fajtából és főleg az említett borvidékeken találkozni ezzel a szinte kihalt, régi magyar szőlővel.

A bor jellemzése

A belőle készült borokat valahol a pinot noir, kadarka vonalon lehetne elhelyezni, talán még stílusban a kékfrankos sem áll nagyon távol tőle. Aromatikáját tekintve a fűszerek mellett cseresznye és meggy jellemzi friss savakkal, visszafogott, lágy tanninokkal, kifejezett alkohollal és közepes testtel kiegészítve.

Csókaszőlő szőlőfürt és levél 

Bor-étel párosítás

A csókaszőlő régi magyar szőlőfajta, de napjainkban nagyon ritkának számít, hivatalosan kevesebb, mint 2 hektáron termesztik, így csak elvétve találkozhatunk vele. Alapvetően a visszafogottabb aromákkal és alacsony tanninnal bíró, határozott savú, piros bogyós gyümölcsös borok közé sorolható és közepesen intenzív színe van. Mivel a bora a könnyedebb vonalat képviseli, ezért önmagában és könnyű fogások mellett is remekül működik, stílusának köszönhetően egész évben kellemes a fogyasztása. Remek választás sült zöldséges ételek, könnyed sült húsok, bográcsban készült ételek, lecsó, rakott burgonya, lasagna, húsgombóc paradicsommártással és halászlé mellé, de más, könnyedebb magyaros fogásokhoz is nyugodtan kínálhatjuk. Jellege miatt leginkább frissen, a legutolsó évjáratokat válasszuk belőle, és érdemes pár éven belül elfogyasztani. Figyeljünk arra, hogy mindig tartsuk állandó hűvös hőmérsékleten, közvetlen napfénytől és hőtől távol, hogy az aromáit a lehető legjobban megőrizzük, mivel a bora gyorsan oxidálódik. Kínálni a szobahőmérséklettől kicsit hűvösebben érdemes, körülbelül 14-16°C-on, tulipán formájú vörösboros pohárból.

Alapanyagok közül a gyökérzöldségek, burgonya, csicsóka, cékla, padlizsán, zeller, paradicsom, az érleltebb sajtok, camembert típusú sajtok, liba, kacsa, vadmadarak, sertéshúsból, borjúból és bárányból készült ételek, valamint a belsőségek állnak ízvilágban és struktúrában legközelebb a csókaszőlő szőlőfajtából készült borhoz.