Szerző: Herczeg Ágnes, Kielmayer Kristian
Francia szőlőfajta, mely hírnevét elsősorban Bordeauxnak köszönheti. Pedig nem itt alakult ki, és önállóan ezen a borvidéken nem is iskolázták. Ma sokkal inkább a Bordeaux-tól északkeletre fekvő Cahors és Argentína jelenti a legkomolyabb malbec borok szülőhazáját. Francia földön sokfelé Côt vagy Cot néven ismerik, elsősorban a Loire mentén is, ahol szintén megtalálható, de nem vezető szerepben. Hűvösebb éghajlaton a merlot-hoz hasonló fajtajegyeket mutat, talán ezért is keveredett annak idején Argentínában a merlot ültetvényekkel. A bordeaux-i borvidéken csak a XVIII. század közepe felé jelent meg, elsősorban a Gironde vidékén. Önállóan itt soha nem iskolázták.
Erős növekedésű, bizonyos betegségekre (coulure) erősen érzékeny fajta. Megfelelő klónszelekcióval ezt a tulajdonságát lehet alakítani. Fiatal ültetvényekben különösen érzékeny a tavaszi fagyokra. Közepes érésű, fürtje közepes, jó tannin gyűjtő fajta.
Borának népszerűsége a déli féltekén – elsősorban Argentínában – történő elterjedésének köszönhető. Részben ebben persze az is szerepet játszott, hogy az 1956 telén Bordeaux-t részben elpusztító fagyok után a fajtát sok termelő nem telepítette vissza. Cabernet-val és gamay-val együtt házasításokban gyakran megjelenik a Loir középső részén is. Anjou, Coteaux du Loir, Touraines, még a pezsgő Saumur is ide tartozik –, de itt jórészt ma már inkább a cabernet sauvignon és franc váltja fel.
Argentínában viszont egyértelműen a legnagyobb területen termesztett szőlőfajta. A borai itt bordeaux-i jellegűek, sokszor erőteljesebb cserzőanyagtartalommal. A borok itt általában sokkal érettebbek és bársonyosabbak, mint a francia társaik, bár a hosszabb tenyészidőszak változtatott valamelyest ezen a stíluson.
Itthon nagyon kis területen található csak meg, önállóan kevesen iskolázzák. Szekszárdon Mészáros Pál az, aki a legkorábban elkezdett ismerkedni a fajtával, bikavér boraiban is találunk minimális mennyiséget. Szintén Szekszárdon, Vesztergombi Csaba is palackozott valamennyi malbec-et, önállóan, az ő bora fiatalosabb vonalat képviselt rengeteg gyümölccsel. Lehet, hogy a klímaváltozás új utakra tereli majd a hazai malbec ültetvényeket.
A malbec bora fiatalon szinte feketés színű, mély intenzitással. Lassan érik, a legszebb tiszta malbec borok – vagy éppen cabernet-val házasítva – a legjobb argentin termőhelyeken csak tíz éves koruk körül érik el csúcsukat. Aromatikájukra jellemző egy kissé hűvös, vegetális karakter, ami kimondottan buja fűszerességet ad borainak. Savai többnyire élénkek, tannintartalma jelentős. A tanninérzet általában a szájpadlás középső és hátsó oldalán érezhető leginkább.
A jó tannin még ha sok is, egy kellemes simogató, legfeljebb nyomokban érdesebb összehúzó hatást fog adni. Ha a borunk tanninja még kérne némi érlelést, akkor egy erősebben fűszeres, picit savas ízesítésű fogás lesz az, ami itt jóra fordítja a dolgokat. A tannin kicsapja a fehérjéket a nyálkahártyán, hatása mint adstringencia (összehúzó hatás) érezhető a szájban. Ezt sokszor érezzük például nem jól elkészített vagy állni hagyott tea, esetleg a kakaó vagy nagyon csekély mennyiségű kakaóvajjal készített magas kakaó tartalmú csokoládé kóstolása esetén is.
A legegyszerűbb módja megfejteni azt, hogy vajon a borunk tanninja jó-e vagy nem, nem más, mint a gyümölcsösségre, savakra történő koncentrálás. Ha a bor, amikor szájba vesszük össze is húzza a nyálkahártyát, de rövid időn belül ez az érzet megszűnik és újra a savak és a gyümölcsösség járja át a szájüreget, akkor nincs baj. Legfeljebb fiatal még a borunk, de a tanninja nagy valószínűséggel rendben van. Viszont, ha nem érezzük a szőlő, a gyümölcs jelenlétét csupán egy szárító, kellemetlen érzést hagy maga után a bor – nos, azzal ne kísérletezzünk többet.
Mivel akár önállóan, akár cuvée-ként kóstoljuk ezt a fajtát, bora többnyire vastag és tanninos, helye és szerepe általában ott van az asztalon, ahol a nagy cabernet alapú boroknak is. Amikor ételt választunk egy ilyen bor mellé, minden esetben a savait és tanninjának érettségét érdemes vizsgálnunk. Ha a bort még túl zárkózottnak érezzük, érdemes néhány órát levegőztetni és úgy kóstolni. Kemény, érlelt sajtok, vadhúsok, steak-ek kedvelt kísérője – nem véletlen, hogy az argentin marha mellett is remekül megállja a helyét.
„Magyarország elképesztő kincseket rejt” – interjú John Szabóval, a magyar borok nagykövetével
A magyar bor nagykövetei: influenszerevolúció
Hol és hogyan tanulhatunk borásznak?
Nem csak a rozé érdekli! - Beszélgetés Elizabeth Gabay-val
