Története

A fajta közismertebb - de immár nem hivatalos - neve medoc, kékmedoc, illetve régi feljegyzések még cot-ként is említik. Utat engedve annak az elméletnek, miszerint franciaországi a fajta és innen került Magyarországra. A cot elnevezés ugyanakkor megegyezik a malbec-kel, illetve Magyarországon kívül nem jegyzik a fajtát hasonnevekkel és a francia mornen noire-ral sem közös. Így leginkább ismeretlen eredetű, mely kékszőlő létére nagyon jellegzetes, muskotályos, illatos, virágos aromatikával rendelkezik. A fajta (mint például az oportó is) névváltoztatásra kényszerült, hiszen tévesen földrajzi helyre utalhatott korábbi elnevezése (Medoc, Bordeaux/Franciaország), így kapta a noir, fekete jelzőt.

Alaktani leírása

Viszonylag kicsi levele inkább hosszú, mint széles, sima és fényes, szimmetrikus, tompa fogazattal. Aránylag korán pirosba fordul a levele, fürtje és bogyói kicsik, vastag héjúak, muskotályos jellege tagadhatatlan. Korai rügyfakadású és érésű fajta alacsony hozammal.

Termőhelyei

Csak Magyarországon említik a fajtát, hazánkban mindösszesen 64 hektáron termelik, messze legnagyobb mennyiségben az Egri borvidéken, ahol leggyakrabban a bikavér borok házasításában használják, maximum néhány százalékban. Önállóan nagyon ritkán fordul elő.

A bor jellemzése

Könnyű ivású vörösborok készülhetnek a fajtából közepes testtel és tanninnal, jellegzetes muskotályos jellege dominál, virágos jegyek - muskátli, rózsaszirom -, valamint diszkrét piros bogyós gyümölcsösség formájában, vezetve az illat- és ízvilágot. A zöldfűszeres aromák között a kapor és a babérlevél az, ami leggyakrabban a fajtához köthető. Elsősorban házasításokban találkozni vele, de "újbort" és rosét is alkotnak belőle.

Menoire szőlőfürt és levél 

Bor-étel párosítás

A menoire, medoc és kékmedoc néven is ismert szőlőfajta. Viszonylag ritka fajtának számít, Magyarországon hivatalosan körülbelül 64 hektáron termesztik, így elvétve találkozhatunk vele. Kifejezetten illatos, muskotályos aromákkal rendelkezik és visszafogott a tannin tartalma. Leggyakrabban házasításokban, főként bikavér készítéséhez használják, de találkozhatunk vele újborként és roséként is. Mivel a bora a könnyedebb vonalat képviseli, ezért önmagában és könnyű fogások mellett is remekül működik és stílusának köszönhetően egész évben kellemes a fogyasztása. Visszafogott tanninjai és parfümös aromái miatt a marhahúsos és karakteresebb sertéshúsos ázsiai ételekkel is remek párost alkot, de bolognai spagettivel, szilvával töltött galambbal vagy pulykával, őzzel, áfonyalekváros rántott camembert-rel is remek párost alkot. Jellege miatt leginkább frissen, a legutolsó évjáratokat válasszuk belőle, és érdemes pár éven belül elfogyasztani. Figyeljünk arra, hogy mindig tartsuk állandó hűvös hőmérsékleten, közvetlen napfénytől és hőtől távol, hogy a törékeny parfümös aromáit a lehető legjobban megőrizzük. Kínálni a szobahőmérséklettől kicsit hűvösebben érdemes, körülbelül 14-16°C-on, tulipán formájú vörösboros pohárból. Alapanyagok közül a sárgarépa, burgonya, cékla, padlizsán, zeller, paradicsom, édesfűszerek, curry, az érleltebb sajtok, camembert típusú sajtok, liba, kacsa, vadmadarak, sertéshúsból, borjúból és őzből készült ételek, valamint a belsőségek állnak ízvilágban és struktúrában legközelebb a menoire szőlőfajtából készült borhoz.