Története

Minden bizonnyal egy nagyon régi fajta, amelynek eredete sok spekuláció forrása, ugyanakkor leggyakrabban Franciaországhoz, ezen belül is Burgundiához kötik a források származását. Nevét valószínűleg a francia fenyő (pin) szóról kapta, amely a fürt formájára utal. Az első pinot noir említések a 14. századból származnak, amikor Szép Fülöp, burgundiai herceg a Côte d´Orból száműzte a gamay fajtát a pinot-nak utat adva ezáltal.  

Alaktani leírása

Levele vastag, ötszögletű, szabályos a fürtje, tömör, kisbogyós, relatív vékony héjvastagsággal. A korai rügyfakadás miatt tavaszi fagyveszélynek is ki van téve. Számos fajtának a szülője, részben a természetben végbement kereszteződéseknek vagy mutációknak köszönhetően, de ezenkívül nagyon sok klónt is megkülönböztetünk, így például az 521-et pezsgő alapbornak szeretik, vagy a 115-öt apró bogyójáért. Rendkívül igényes és egyben "törékeny" fajtaként szokták jellemezni, ugyanakkor csendesborokban és pezsgőkben is fantasztikus eredmények születnek a megfelelő termőterület és hozzáértés mellett.

Termőhelyei

Franciaországon kívül az Egyesült Állomokban és Németországban (Spätburgunder) lehet vele a legnagyobb területeken találkozni. Magyarországon (egykor kisburgundinak hívták) valamivel 1100 hektár felett termelik és leggyakrabban az Egri, a Balatonboglári és a Villányi Borvidéken fordul elő. Míg Egerben rendkívül izgalmas, friss, hűvös, erdei és piros bogyós gyümölcsös dinamikus tételek születnek köszönhetően a helyi adottságoknak, addig Villányban mély, érett gyümölcsösség jellemzi a fajtát. Pezsgőalapbornak is előszeretettel használják és a hűvös klíma mellett a meszes, márgás talajokat részesíti előnyben, ezért nem csoda, hogy az Etyek-Budai termőterületen messze a legtöbbet előforduló kékszőlő. Helyenként kiemelkedő borok születnek a Balaton és a Felső Pannon régióból. Házasításokban elveszíti egyeduralmát, finomságát, más fajták gyorsan felül tudják írni.  

A bor jellemzése

A legjobb pinot noir-oknak ellenállhatatlan az aromatikája, selymes és bársonyos textúrával rendelkeznek és összességében mindig kifinumoltak. Vékony héj és ezáltal gyakran legfeljebb közepes színmélység jellemzi. A hideg macerációs eljárást is előszeretettel alkalmazzák a fajtánál. Csersava visszafogottabb, de savai annál izgalmasabbak. Aromatikáját tekintve inkább a piros bogyós gyümölcsök kategóriájában mozog. Termőterülettől, illetve évjárattól függően hűvösebb kondíciók esetén cseresznye, piros ribizli, paradicsomszár, cékla és herbás tónusok dominálhatnak, míg egy melegebb terület vagy évjárat esetén érettebb gyümölcsök, meggy, selymes tannin és visszafogott savak, valamint akár egy kevés lekvárosság is uralhatja az ízképet.

 

Pinot noir szőlőfürt és levél

Bor-étel párosítás

A pinot noir az egyik legelegánsabb nemzetközi szőlőfajta. Halvány színű, kifejezetten bársonyos textúrával, ellenállhatatlan aromákkal és az alacsony tanninnal bíró, határozott savú, gyümölcsös borok közé sorolható. Mivel a pinot noir a könnyedebb vonalat képviseli, ezért önmagában is remekül működik és stílusának köszönhetően egész évben kellemes a fogyasztása, azonban a gasztronómiában is kiemelt szerepe van. Eleganciája miatt remek választás sült zöldséges ételekhez, könnyed sült húsokhoz, bográcsban készült nem túl nehéz, sok zöldséggel készülő ételekhez, lecsóhoz, rakott burgonyához és más rakott húsos ételekhez, lasagna-hoz, paradicsomos pizzákhoz, bárányhoz, húsgombóchoz paradicsommártással, valamint gulyásleveshez, halászlé mellé és pörköltekhez is, de más, könnyedebb magyaros fogásokhoz is nyugodtan kínálhatjuk. Jellege miatt általában 5-6 évesnél fiatalabban érdemes választani belőle, de az igazán magas minőségű pinot noir-ok akár hosszabb ideig is képesek a fejlődésre. Figyeljünk arra, hogy mindig tartsuk állandó hűvös hőmérsékleten, közvetlen napfénytől és hőtől távol, hogy az aromáit lehető legjobban megőrizzük, mivel a bora gyorsan oxidálódik. Kínálni a szobahőmérséklettől kicsit hűvösebben érdemes, körülbelül 14-16°C-on, öblösebb, de szűkülő szájú vörösboros pohárból.

 

Alapanyagok közül a gyökérzöldségek, burgonya, csicsóka, gomba, cékla, padlizsán, paradicsom, az érleltebb sajtok, camembert típusú sajtok, liba, kacsa, vadmadarak, sertéshúsból, borjúból és bárányból készült ételek, valamit a belsőségek állnak ízvilágban és struktúrában legközelebb a kadarka szőlőfajtából készült borhoz.