Vörösborok házasítása ma Magyarországon számos stílusban készülhet. Léteznek történelmileg ismert és elterjedt bortípusok, mint például az egri vagy a szekszárdi bikavér, illetve újszerű, fiatalos, vidám jellegű házasítások, úgy mint a villányi RedY. Ezek a házasítások azon kívül, hogy a termőterületet, a borász személyiségét tükrözik, szűkebb, szigorúbb keretszabályozások mentén készülnek. Például sokszor helyi fajtáknak kell dominálni a cuvée-kben. A termelők gyakran fantázianeveket is használnak, amikor egy-egy házasítást palackoznak, ezáltal nem az egyes fajták üzenetét kommunikálva, hanem magát az összképet, a stílust, amit át kívánnak adni a készített borral. Házasítások születhetnek több okból kifolyólag, például, hogy egyensúlyt vigyenek az összképbe, mondjuk a bordeaux-i stílusú házasítások esetében, ahol a merlot testet, magas alkoholt és érett piros bogyós gyümölcsösséget adhat, míg a cabernet sauvignon magasabb tanninnal, savakkal, testtel és fekete bogyós gyümölcsösséggel egészíti ki mindezt. Összességben elmondható, hogy a házasítás fogalma tág és több oka lehet borászati szempontból: állandó minőség, mennyiség, ár és/vagy stílus, valamint még számtalan egyéb tényező játszhat szerepet a lehetséges indokok között.