2023 szeptember 07.
A kéknyelű egy autochton, azaz őshonos magyar fajta, amelynek különlegességét az adja, hogy egy viszonylag kis borvidéki területen kevés tőke van belőle, így szinte minden magyar ismeri a badacsonyi kéknyelű szókapcsolatot. Valóban nagyrészt itt telepítik ezt a 2013 óta már hungarikumnak is számító fajtát: a 47 hektárnyi összterületből 44 hektár badacsonyi dűlőkön fekszik, a maradék 3 hektár pedig az északi part más borvidékein, illetve Etyeken található. A badacsonyi borászok egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a fajtára, ami abból a trendből is következik, hogy a helyi szőlőfajták egyre keresettebbek, a borturisták és általában a borfogyasztók körében.
Kékes színezetű levélnyele miatt hívják kéknyelűnek. Későn érő fajta, amelynek bogyói vastag héjúak, így jól tűrik a fagyot, nem érzékenyek a rothadásra sem. Fürtjei szinte maguktól hozamkorlátoznak, néha hiányosak is, így nem hoznak nagy mennyiségű termést. Ez talán problémának tűnhet a termesztés szempontjából, ám így egyértelműen a magasabb minőségű borok közé kerülnek a kéknyelűből készített tételek. Érdekessége, hogy csak női virágzatot hoz, ezért más fajtákkal együtt kell ültetni, különben a megtermékenyülés nem megy végbe, társa a borvidéken a leggyakrabban a budai zöld szőlőfajta.
A borászok szeretnék a fogyasztók számára a fajta közérthetőbb arcát is megmutatni. Pont ezért készülnek mostanában könnyedebb, jó ivású, hétköznapra szánt kéknyelűk, amelyeknek a visszajelzések alapján sikerük is van. Inkább egy neutrális fajtajellegre számítsunk kóstoláskor, citrusos, almás, gyógynövényes jegyekkel, határozott savszerkezettel. Ezek az ízjegyek azt is lehetővé teszik, hogy pezsgők és habzóborok készüljenek belőle. A reduktív tételek mellett azért a tradicionálisabb, hordóban érlelt kéknyelűk sem tűntek el, ezeket komplexitásuk miatt érdemes pár évig pihentetni. Ha az évjárat úgy alakul, akkor még akár édes borként is kóstolhatjuk.
Ha szeretne még több információt a kadarkáról, látogasson el a szőlőfajta leírását tartalmazó oldalunkra.
Hogyan alakította át a filoxéra a szőlőtermesztést?
Mi az a tannin, ami minden borban megtalálható?
Tokaj nemcsak a magyaroké, Tokaj a világé! - Interjú Demeter Zoltánnal és feleségével, Anettel
Istenáldotta termőhely - Kis Tamással, a Somlói Vándor Pince alapító-borászával beszélgettünk
Dugóhúzó, cseppőr, nitrogéngáz – hasznos boros kellékek otthonra
Selymesek és gazdagok – tokaji aszúk a kétezres évek elejéről
Csiszolgatjuk a drágakövünket - Interjú Liptai Zsolttal, az Év Bortermelőjével
A tokaji aszú a világ egyik legelismertebb szakmai influenszerének szemével