2024 július 03. / Geri Ádám / Fotók: Lang NándorURL másolásaFacebook megosztásTwitter megosztás

Híres emberek fröccsei

A magyar fröccstörténelem lapjain számos híres magyar ember neve felbukkan. Érdekes történetek is kapcsolódnak hozzájuk.

A fröccs a magyar kultúra kitörölhetetlen része, nem véletlenül a három, borhoz kapcsolódó hungarikum egyike. Hungarikum az is, hogy mennyi fajtája létezik – a világ többi országában általában legfeljebb egy-két különböző változatot ismernek, már ha egyáltalán. Nyárra fordulva a bor.hu egy korábbi cikkében már sorra vette a mainstream fröccsöket, a fröccsuniverzum azonban szinte végtelen (és folyamatosan tágul). Érdemes tehát megismerkedni a rendhagyóbb nevekkel és kombinációkkal, már csak azért is, mert a legtöbb mögött érdekes történet sejlik fel.

Krúdy-fröccs

Híres írónkat, Krúdy Gyulát (1878–1933) igazi ínyencként tartjuk számon. Valóban nagyon szeretett enni, de inni talán még annál is jobban. Több legendás sztori kapcsolódik utóbbi képességéhez. Bár nyilván költői túlzás, de Kosztolányiné Harmos Ilona szerint Krúdy egyetlen nap alatt 100 kisfröccsöt is megivott. Márai Sándor egy helyen azt mondja, hogy Krúdy gyógyvíznek gúnyolta, vagyis túl hígnak találta az 1 bor és 2 szóda arányú hosszúlépést. Ilyen előzmények után nem csoda, hogy a Krúdy-fröccs 9 deciliter borhoz 1 deciliter szódavizet rendel. Krúdy intelme nyomán azt is csak azért, hogy „megnevettesse” a bort. Bár valószínűleg ez is csak legenda, és nem is Krúdy találta ki ezt az arányt, hanem az utókor nevezte el róla, mintegy tisztelegve a nagy író nagy kapacitása előtt.

 

 

Újházi-fröccs

Vitán felül az egyik legfurább fröccsrecept: 2 deciliter fehérborba szóda helyett 1 deciliter kovászos uborkalé kerül. Másik furcsasága, hogy ez a recept nyomokban sem emlékeztet az eredeti Újházi-fröccs receptjére. Ez a tévedésen alapuló változat csak a 20. század végén terjedt el. A névadó Újházi Ede, a 19–20. század fordulóján élt színész és ínyenc vörösborból, egészen pontosan kadarkából szerette inni a fröccsöt. Eredetileg ezt a kombinációt nevezték el róla már életében a törzshelyén, a későbbi Gundel étterem helyén működő Wampeticsben. Szintén a Wampeticsben született meg egyébként a híres vendég másik nagy kedvence, az Újházi-tyúkleves.

 

 

Puskás-fröccs

Ha kiejtjük a szánkon, hogy 1953. november 25., a magyar futballrajongók szíve biztosan egyszerre fog dobbanni. Ezen a napon rendezték Londonban az Anglia–Magyarország barátságos labdarúgó-mérkőzést, ahol az Aranycsapat legyőzte a kontinentális európai válogatottak ellen hazai pályán 90 éve veretlen házigazdát. A végeredmény 6:3 lett, innen már nem nehéz kitalálni, hogy éppen ez a bor és a szóda aránya is ebben a fröccsben. A névadó pedig természetesen a válogatott első számú sztárja, a valaha volt legnagyobb magyar futballista, az utóbb az „évszázad mérkőzésére” keresztelt meccsen az angolok kapujába kétszer is betaláló Puskás Öcsi.

Az elmúlt években egyébként divat lett emlékezetes mérkőzéseredmények után elnevezni fröccsöket. A brazil fröccs utalás a 2014-es brazíliai világbajnokság elődöntőjére, ahol a dél-amerikaiak hatalmas meglepetésre 7:1-re kaptak ki a későbbi világbajnok Németországtól. Ezért lett ennél a bor és szóda arány 7:1. A Barcelona-fröccs a 2020-as Bajnokok Ligája-negyeddöntőnek állít emléket, ahol a Lionel Messivel felálló spanyol sztárcsapat 8:2-re kapott ki a német Bayern Münchentől.

 

 

Kass-fröccs

Egy fröccs egyenesen Szegedről. Kass János 1898-ban nyitotta meg a Kass kávéházat, más néven a Kass vigadót, ami igazából valóságos komplexum volt. Kávéház, büfé, étterem, játékterem, hangversenyterem működött benne, később szállodával bővült (felfelé). Aki Szegeden számított, akkoriban oda járt. Nekik Kass többek között saját találmányával, a pezsgő és vörösbor 1:1-es arányával készített fröccsel kedveskedett. A korabeli újságok tanúsága szerint 1914-ig a pezsgő ráadásul champagne volt, az első világháború ínséges éveiben váltotta fel ezt a magyar pezsgő. Bárhogy is, sikere lett, más magyar városokban is feltűnt. Tersánszky Józsi Jenő író (többek között Misi Mókus és Kakuk Marci szülőatyja) említi a Nagy árnyakról bizalmasan című könyvében, hogy Debrecenben Tóth Árpád költővel is ezt itták.

 

 

Kagál-fröccs

Szegről-végről szintén köze van a Tisza-parti városhoz. A Kagál-fröccsöt „előidéző” Báló Jánosné, született Gajdacsi Julianna ugyanis Szegedről származott el Budapestre. A fővárosban 1921-ig, közel tíz éven át üzemeltette a Ráday utca 57. szám alatti vendéglőjét. Báló konyhája (és különösen harcsás káposztája) fogalom volt, az általa mért borok kevésbé. Éppen ezért a nála törzsasztalt fenntartó Borsszem Jankó újság szerkesztőségének tagjai mindig egy evőkanál málnaszörppel kérték a bármilyen arányú fröccsüket. Az asztaltársaság magát Kagálnak nevezte (a khagal írástudók gyülekezetét jelenti héberül), innen ered a fröccs neve.

 

URL másolása Facebook megosztás Twitter megosztás
Lapozás vissza Lapozás előre

A világ legjobbjai között a Gizella Pince 2019-es aszúja

Elolvasom

Poncichterek, akik a zöld velteliniben és a kékfrankosban hisznek

Elolvasom

„Igazából mindig is a nyári borok specialistái voltunk”

Elolvasom

„A kékfrankosban a sokszínűség és a megbízhatóság a csodás”

Elolvasom
2019 - 2021 Bor.hu Minden jog fenntartva!
Spotify Facebook Youtube Instagram tiktok