2025 február 04. / Kalmár BorbálaURL másolásaFacebook megosztásTwitter megosztás

Legendás évjáratok: borok hosszú szavatossági idővel

Alábbi írásunkban három hazai vörösboros vidék borászai mesélnek az elmúlt évek, illetve évtizedek legkiemelkedőbb évjáratairól. Azokról, amelyek már a fiatal borokban is megmutatták: komoly érlelési potenciállal bíró tételekkel ajándékoznak meg minket, olyanokkal, amelyek sok év palackos érlelés után sem öregszenek, éppen ellenkezőleg: egyre szebbek lesznek.

Biztosan mindenkinek van a fejében olyan filmes jelenet, amikor az egyik szereplő magabiztosan rendel, mondjuk, egy 1983-as bort valamely neves, általában bordeaux-i pincészettől. Az ilyen tudást látva – még ha az csupán a forgatókönyvíró ismereteit tükrözi is – az ember magában elismerően bólogat, és megállapítja, hogy ő nem mostanában lesz képes hasonló teljesítményre. Pedig nem is tévedhetne ennél nagyobbat.

Miközben a mai trendek azt diktálják, hogy minél frissebb borokat keressünk és fogyasszunk, azért a mi borvidékeink is képesek arra, hogy olyan tételeket adjanak, amelyek 10, 15 vagy akár 20 év múlva is megállják a helyüket a pohárban. Akár egy ilyen filmbéli esemény valóságba átültetésével szeretnénk elkápráztatni ismerőseinket, akár egy nekik – vagy éppenséggel saját magunknak – ajándékba szánt kiváló bor megvásárlásán törjük a fejünket, könnyedén eligazodhatunk a fajták és az évjáratok között: most ehhez adunk egy kis iránymutatást hazánk három nagy vörösboros borvidékéről. Következzenek az elmúlt évtizedek legendás évjáratai!

 

 

Az alapanyagon múlik minden

Villányi borvidék: Lelovits Tamás Pincészete

„Az érlelhetőséget első körben egyértelműen az alapanyag milyensége határozza meg. Jó minőségű szőlőre van szükség, amelyből jó bort kell készíteni, vagyis a pincemunka is nagyon fontos – mondja Lelovits Tamás. – Azok a testesebb borok, amelyek megfelelő savbázissal rendelkeznek, könnyebben tarthatók el hosszabb ideig. Az ezt a tényt befolyásoló pH-érték a meleg, de nem extrém meleg években alakult nálunk a legideálisabban: a Villányi borvidéken ilyen volt a 2017-es, a 2018-as és a 2019-es év.

Ami a szőlőfajtákat illeti, én a cabernet franc-t, a cabernet sauvignont, a merlot-t és a syrah-t sorolnám azok közé, amelyeket nyugodtan eltehetünk későbbre – akár 20 évre is –, mert akkor mutatják majd meg igazán a bennük rejlő szépséget és komplexitást. Mindezen túl, ha megfelelő alapanyagokkal dolgozunk – mint tesszük azt mi is –, akkor akár kékfrankosban is gondolkodhatunk.”

 

 

Felelősségünk van az edukációban

Szekszárdi borvidék: Sebestyén Pince

„Véleményem szerint nálunk az elmúlt 20 évből a következő évjáratok voltak kiemelkedők: 2006, 2007, 2011, 2012, 2017, illetve 2019. A 2020-as évet is említhetném még, de az ebből az esztendőből készített borok még nagyon fiatalok, viszont már látjuk bennük is a potenciált – emlékszik vissza Sebestyén Csaba az elmúlt két évtized legnagyobb vörösboros évjárataira. – Általánosságban elmondható, hogy az egyensúlyban lévő borok jobban érlelhetők. Mi sok bort elteszünk, és rendszeresen kóstoljuk is őket, akár önmagukban, akár vertikális kóstolón, úgyhogy mindezt a személyes tapasztalat is mondatja velünk. Ha valamelyikből már fiatal korában is kilógott az alkohol, a tannin vagy a sav, azon az idő sem segít: a szerkezeti hibák nem változnak.

A prémium szintre pozicionált tételeknél – amelyeket ilyen szemlélettel készítünk már a metszéstől – egyértelmű célunk lenne, hogy a fogyasztó kicsit a jövőre is gondoljon. Persze a mai világ már egyre kevésbé szól erről, ebben viszont nekünk is nagy a felelősségünk. Az emberek nem igazán találkoznak a kóstolókon érlelt tételekkel, mert mindenki rohan a piac után, és azt akarja megmutatni, ami a keze ügyében van, amivel éppen dolgozik. Pedig az edukálás, annak megmutatása, hogy egy bor milyen szépen kiérlelhető, a mi feladatunk is.”

„Nagyon sok fogyasztó nem tapasztalja meg azokat a folyamatokat, amelyeken keresztülmegy egy-egy bor – teszi hozzá Sebestyén Csilla. – Egy fiatal tételben a piros és fekete bogyós gyümölcsök, a még nem integrálódott hordófűszerek dominálnak; míg 10-12 éves korára a bor gazdag ízkompozícióvá fejlődik, amelyben a szárított gyümölcsök, a csokoládé és a különböző fűszerek miatt sokkal több ízjegyet lehet felfedezni – főleg, ha az ember hagyja nyílni a pohárban. Mi változtatunk most egy kicsit a kóstolóink menetén, és ki fogjuk bontani a vendégeinknek az idősebb évjáratok tételeit is, hogy legalább nálunk tudjanak ilyeneket kóstolni – bár azért van pár olyan étterem, amely már figyel arra, hogy különlegesebb borok is szerepeljenek a kínálatban.

 

 

Visszatérő élményünk, hogy a kékfrankost is tartalmazó boraink sokkal lendületesebbek és ezzel együtt jobban eltarthatók, mint azok, amelyekben nem szerepel ez a fajta. Persze az sem mindegy, hogy milyen éghajlatról, milyen talajról, milyen korú tőkékről szüreteltünk: nagyon sok minden befolyásolja, hogy egy bor mitől lesz kiemelkedő minőségű és hosszan eltartható; hogy megvan-e benne az az egyensúly, amiről Csabi beszélt. Az biztos, hogy 2019 sok szempontból kiemelkedő év volt nálunk, de persze a visszakóstolásban is mindig van egyfajta hektikusság. Lehet, hogy egy adott napon éppen nincsen olyan jó formában a bor, majd két hónap múlva ismét fantasztikus lesz – egy friss tétel egy éven belül nem változik olyan sokat, mint amikor, mondjuk, egy 15 éves bort néz meg így az ember.”

 

Egerben az évjáratok 70 százalékáról elmondhatjuk, hogy elég jó

Egri borvidék: Böjt Borászat

„Nekünk még nincsen több évtizedes munka a hátunk mögött, így igazán csak az elmúlt 10 évről tudok beszélni – kezd bele elemzésébe Böjt Gergő. – Ebből az évtizedből három évjáratról mondhatom azt, hogy nem volt kifejezetten jó, négyre azt, hogy elég jó volt, és ismét háromra azt, hogy kimagasló borokat adott. Ezek közül is a 2018-as év emelkedik ki igazán az Egri borvidéken. Viszonylag korai rügyfakadással kezdődött a vegetációs időszak, a nyár viszont nem volt olyan aszályos, mint például az idén: így egyensúlyos szőlőnövekedéssel, illetve érési folyamattal zárult a tenyészidőszak. Növényvédelmi szempontból is könnyű év volt, és elképesztően jó érlelési potenciállal rendelkező borokat adott. A gyümölcs szépen beérett, de megmaradtak benne a savak, és az alkoholt is egyensúlyban tudtuk tartani. Akkor már második éve bioszemlélettel műveltem a szőlőt, és örültem, hogy egyből ilyen szép lett a termés: ízes, dzsúszos, kiváló alapanyagokat szüreteltünk.

Az egri vörösborokkal úgy általában véve szerintem az a probléma, hogy hamarabb hozzuk őket forgalomba, mint hogy kellene – ennek persze többségében anyagi okai is vannak. Nálunk jelenleg a 2021-es a futó évjárat, ami szintén nem volt rossz év; ezek a borok viszont még nagyon fiatalok, és érződik rajtuk, hogy jót tenne nekik még néhány év palackos érlelés.”

 

 

Mire figyeljünk még?

Ahogyan azt fentebb láthattuk, az évjárat nem csupán egy indikátor arra vonatkozóan, hogy milyen idős bort kortyolgatunk, hanem sok esetben kiolvasható belőle az érlelési potenciálja is. Persze nem minden vörösbort szánnak sokéves eltevésre, ezért érdemes odafigyelni arra is, hogyan készült az adott tétel. Az acéltartályban készre csiszolt vörösökkel általában nem az a borász célja, hogy évekig ott porosodjanak a pincénk mélyén; a fahordóban érlelt borok esetében azonban már bátran gondolkodhatunk hosszabb távlatokban is. Ha módunkban áll, vásároljunk a kiszemelt tételből több palackkal, bontsunk fel egyet-egyet minden évben: figyeljük meg, hogyan fejlődik az idő múlásával – hiszen, mint tudjuk, a bor élő anyag, és a féltő gonddal palackba zárt tételeknek is, az emberhez hasonlóan, megvan a saját életciklusuk.

 

Fotók: Magyar Bormarketing Ügynökség

URL másolása Facebook megosztás Twitter megosztás
Lapozás vissza Lapozás előre

Legendás évjáratok: borok hosszú szavatossági idővel

Elolvasom

Hazai pezsgők: az évjárat nélkülitől a csúcsig

Elolvasom

Elindult a Magyarország Régiókalauz az egyik legismertebb nemzetközi borportálon

Elolvasom

Hogyan alakította át a filoxéra a szőlőtermesztést?

Elolvasom
2019 - 2024 Bor.hu Minden jog fenntartva!
Spotify Facebook Youtube Instagram tiktok