2024 január 28. / Ercsey DánielURL másolásaFacebook megosztásTwitter megosztás

Milyen bort igyunk a hazai sípályákon?

Eleve, hol síeljünk itthon? Én például Dobogókőn tanultam meg síelni, amikor négy éves voltam, de ott - jórészt a hazai hóhelyzetnek köszönhetően - évek óta alig-alig üzemel a sífelvonó...

Tudom, hogy a többség inkább veszi az irányt Ausztria felé ha síelésről van szó, már a nyolcvanas években olyannyira népszerű szlovák síterepek sem az igaziak, a kispénzű egyetemistaként favorizált erdélyi pályák pláne, de ma már a francia Alpok vagy az olasz Dolomitok sem elérhetetlenek az emberek számára. Én azonban úgy gondolom, hogy egy hétvégén kár 5 órát az autóban tölteni, ha itthon is van hó, ha pedig már itthon megyünk síelni, igyunk hazai borokat a pályaszálláson, nem igaz? Íme hat hazai sípálya és a környék borai egy cikkben, hogy nektek már ne kelljen használni a keresőt…

 

Fotó: Síaréna Vibe Park (https://siarena.hu/)

 

Pécs

 

Tudtátok, hogy Pécsen is van sípálya? Az ország egyik legöregebb felvonója üzemel itt (alsóvezetésű, csak egy képzés után használható, egyébként balesetveszélyes), nincs pályakarbantartó gépük és hóágyújúk, szóval kicsit extrémnek számít, de ha leesik 50 centi friss hó, akkor egy közepes szinten álló síelő abszolút élvezhető módon síelhet a Misina északi oldalán. Szerencsénkre a Mecsek déli oldalán több helyen is találunk szőlőt és bort, így nem kell attól félni, hogy szomjasak maradunk a sportolás után. A legközelebb egyértelműen a városban található egyetemi borászat, vagyis a PTE Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete van, de Hásságyon, Helesfán és Hosszúhetényben is találunk pincéket. Ha a Pécsi borvidéket akarjuk megkóstolni, kihagyhatatlan a cirfandli szőlőfajta, ami a világon csak itt és az ausztriai Gumpoldskirchenben található meg. Ropogós, elegáns savú fehérbort szűrnek belőle a gazdák, jó években pedig kiváló édesbor alapanyag is, ha belefutunk az édes verzióba (kései szüret), feltétlenül érdemes tenni vele egy próbát.

Fotó: Pécsi Sípálya (https://www.facebook.com/pecsi.sipalya)

 

Sátoraljaújhely

 

A Zemplén Kalandpark nem csak drótkötélpálya és függőhíd, libegő és nyári bob, de alapvetően sípálya is. A hegy, ahová Teitelbaum rabbi mindig felment, hogy szétnézzen, jön-e már a messiás, minket is vár, akárcsak a közeli Magyar Nyelv Múzeuma, vagy éppen a szomszédos Szlovákia, ahová még szabad szemmel is könnyedén átláthatunk. Ami a borokat illeti, Tokaj-Hegyalja északkeleti kapujában vagyunk, szóval nincs olyan jó dolgunk mintha Mádon lenne a sípálya, de azért nem is elveszett a helyzet. A városban is találhatunk néhány pincét, de Sárospatak, a Megyer-hegy és Hercegkút pincesorai sincsenek messze. A vidék emblematikus szőlőfajtája a furmint, a fűszere a hárslevelű, de egy könnyed, félszáraz sárgamuskotállyal sem lövünk mellé, ha pedig ropog a tűz a kandallóban, előkerülhet a téli esték tökéletes kísérője, a tokaji aszú!

Fotó: Zempléni Kalandpark (www.zemplenkalandpark.hu)

 

Bánkút

 

Sokáig a hazai sízés alfájának és omegájának számított, de az elmúlt évtizedekben mintha megkopott volna a fénye. Emlékszem a kilencvenes évek végén sokszor álltam a pálya tetején, szikrázó napsütésben, és bámultam a horizonton felbukkanó, sziklás-havas Magas-Tátrát. Közel van Miskolc is, igazából ez a miskolciak házi síterepe, szóval ha leesik a hó, gyorsan megtelik a pálya. Ami a borászokat illeti, már a miskolci Avas is újra megtelt élettel, sőt, van olyan borász, aki miskolci területről készít bort, méghozzá milyet, ő maga a cserszegi fűszeres apostola! Ha távolabbra tekintünk, a Bükk-hegység minden irányában találhatunk borászokat, északnak, a Sajó völgyében Vadnán és Edelényben, keletnek Miskolcon és Nyékládházán, délnek pedig két borvidéken, Tibolddarócon, Bogácson és Cserépfalun, Szomolyán, Noszvajon és persze Egerben. Jolly Joker sípálya ami a borokat illeti, hiszen a könnyed fehértől a testes vörösig, a friss rozétól az édes nemes borokig mindent megtalálhatunk a vidéken.

Fotó: Bánkút (http://www.bankut.hu/)

 

Eplény

 

Napjaink hazai sztárja, az eplényi pálya szinte folyamatosan nyitva van, köszönhetően a hóágyúknak. Az egyetlen gondot az jelentheti, ha az ember odafelé menet leragad Veszprémben és végül nem is jut el a pályáig, mint ahogy az velem kétszer is megtörtént már életem folyamán. Ha Bánkút a Jolly Joker borszempontból, akkor Eplény a fehérbor-univerzum központja! Csopak csak harminc kilométer, Mór negyven, de Pannonhalma sem több negyvenötnél, szóval az ezerjó, a rajnai rizling és az olaszrizling metszéspontjában fekszik a sípálya. Ráadásul ott van a közelben Zirc, a helyi sörfőzde és múzeumok, a rengeteg kijelölt turistaút, és persze a téli Balaton, ami megint csak megér egy kiruccanást.

Fotó: Síaréna Vibe Park (https://siarena.hu/)

 

Visegrád

 

Írhattam volna Dobogókőt is, de tényleg az a tapasztalatom, hogy mostanában szinte soha nem működik a felvonó, Visegrádon viszont szokott, ott van a Fellegvár is, a Duna látványa, a szemközti Nagymaros, szóval van mit csinálni, nem csak a síléc és a forralt bor. Ha viszont borozni akarunk, akkor inkább felvillanások vannak, semmint atombiztos megoldások, de ezek a felvillanások sokszor jobbak, mint a nagy borvidékek tuti tippjei. Egyrészt közel van Szentendre, ahol újra van a Kőhegyen szőlő és készül belőle bor is, másfelől Dunabogdányban újra terem a bogdányi dinka szőlőfajta, harmadrészt pedig ott van a Pilis Esztergom felőli oldalán Kesztölc, ahol nem csak a helyi köztársaságot kiáltották ki 1956-ban a legenda szerint, de bizony vannak pincék, ahol bődületesen jó zöldvelteliniket lehet kóstolni. Érdemes használni a borászatkereső funkcióját az oldalnak!

Fotó: Nagyvillám Sípálya Visegrád (www.visegradsipalya.hu

 

Mátraszentistván

 

Ha Eplény a Lamborghini, akkor Mátraszentistván a Bentley. Hóbiztos, gépekkel felszerelt, hüttével, a környéken számtalan kirándulóúttal, látnivalókkal, mindezt az ország második legmagasabb pontjától nem messze. Ha ez nem lenne elég, a Mátra déli lejtőin ott van az ország legnagyobb hegyvidéki borvidéke, olyan pazar termőhelyekkel, mint a Sárhegy Gyöngyös és Abasár között, vagy a Gyöngyöstarján és Gyöngyöspata között húzódó lankák. Vulkanikus alapkőzet, sok napsütés, és itt is minden van, mi szem-szájnak ingere, könnyed fehér, testes vörös, ráadásul a hazai natúrboros mozgalom is itt erősödött meg a leginkább, szóval a hipsztertől a konzervatívig mindenki meg fogja találni a neki illő bort a Mátrából.

Fotó: Sípark Mátraszentistván (www.sipark.hu)

 

Fontos szót ejteni róla, hogy a síelés, mint bármelyik másik sport, nehezen összeegyeztethető a túlzott alkoholfogyasztással. Ne szépítsük, józanul is veszélyes lehet síelni, hát még részegen! A borban az ízek és a társaság jelenti az élményt, nem az alkohol, fogyasszuk hát mértékkel.

 

Címfotó: Sípark Mátraszentistván (www.sipark.hu)

 

 

URL másolása Facebook megosztás Twitter megosztás
Lapozás vissza Lapozás előre

A bor nélkül Európa már soha többé nem lenne önmaga! - Interjú Gál Péterrel

Elolvasom

Furmint a pohárban, furmint a tányéron: a fajta helye a gasztronómiánkban

Elolvasom

Mi folyik a pécsi Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetben?

Elolvasom

A furmint és a február összetartozik

Elolvasom