A kékfrankos új hazája: a Mátrai borvidék

Valószínűleg kevesen gondolnák, hogy a Mátrában közel akkora a kékfrankos ültetvények területe (520 hektár), mint a „kékfrankos hazájá”-nak nevezett Sopronban (600 hektár). Ha ez még nem lenne elegendő bizonyíték arra, hogy a fajta kiemelt szerepet játszik hazánk legnagyobb hegyvidéki borvidékén, akkor íme még egy tény: a Mátrában toronymagasan a kékfrankos a legnagyobb mennyiségben termesztett kékszőlő.

Ez nem véletlenül van így, a szocialista tömegtermelés után ugyanis egyre többen fedezik fel maguknak ezt a hálás fajtát a Mátrai borvidéken – legyen szó kézműves bormanufaktúráról vagy akár nagyobb családi borászatról. Leginkább azért, mert terroir és fajta nagyon egymásra talál itt. „A kékfrankos ezerarcú. Filigrán rozé, siller, pét-nat, pezsgő, egészfürtös préselésből származó fűszeresebb tétel, gyümölcsös vörösbor és nagytestű csúcsbor egyaránt készíthető belőle” – sorolja Páger Mátyás, az öthektáros gyöngyöspatai Páger Pince tulajdonosa. Ez a széles portfólió nem kis részben a Mátra változatos kőzetének és talajának következménye. A miocénkori aktív vulkáni tevékenységnek, valamint a Pannon-tenger jelenlétének köszönhetően található itt andezit, riolittufa, lösz, homok, de még mész is. A talajok szintén sokfélék, ám közös jellemzőjük a magas, kötött agyagtartalom.

Fotó: Páger Pince Facebook

A Dubicz Borászat egy birtokon belül demonstrálja a fajta sokarcúságát. A gyöngyösi központú, 100 hektáron működő pincészetnél rozé, prémium házasítás és az 500 méter magas Sár-hegyről szüretelt dűlőszelektált csúcsbor egyaránt készül kékfrankosból. „A sár-hegyi kékfrankosunk minden kóstolónk fénypontja. Más élményt ad, mint egy villányi, szekszárdi, vagy akár egy egri kékfrankos, mert a mi borvidékünk mindegyiknél hűvösebb. Teljesen más karakterű bor a miénk, egyszerre van jelen benne a gyümölcsösség és az ásványosság” – mondja Dunai György Sándorné, a Dubicz Borászat ügyvezető-tulajdonosa. A kékfrankos egy másik tulajdonságát kamatoztatják a kékfrankos-cabernet franc házasításukban, ott ugyanis a testet adja a cabernet franc fineszessége mellé.

Fotó: Dubicz Borászat és Szőlőbirtok Facebook

A már idézett Páger Mátyás fontosnak tartja kiemelni, hogy a fajta és a mátrai terroir sokszínűségét csak megfelelő terméskorlátozással lehet megmutatni. „Bár bőtermő fajta, vissza kell fogni, ellenkező esetben nem érik be rendesen. Az ilyen alapanyagból készített kékfrankos tömegboroknál az egyensúly sajnos elbillen a mindent túlharsogó sav irányába.”

A dűlők egyediségét is megmutatni képes kékfrankosban rejlő lehetőséget ismerték fel Gyöngyöspata település borászai is. Ennek kiaknázására hozták létre a Pata Bor közösséget és tűzték zászlajukra a prémium kékfrankost. „Nagyon jó savszerkezetű, sokáig élénk gyümölcsösséggel rendelkező, mégis komplex és hosszú borok készíthetők a patai Gereg-, Meggyes- és Úrráteszi-dűlőkből” – állítja Kovács András, a gyöngyöspatai Hegymente Szőlőbirtok tulajdonosa. Nemrégiben egyenesen Elizabeth Gabaytól kaptak megerősítést erre vonatkozóan. Az angol Master of Wine, a magyar borok szakértője (és a 2024 áprilisi Hungarian Wine Summit egyik nagykövete) nemrégiben a Mátrában járt, ahol többek között 8 gyöngyöspatai kékfrankost is kóstolt. A kóstoló alapján Elizabeth Gabay úgy vélekedett, hogy: „újra kell gondolnia, amit a magyar kékfrankosról eddig tudott” – meséli Kovács András. A Pata Bor brandet és a patai kékfrankosok ismertségét erősítendő a közösség 2023-ban elindította saját fesztiválját, amire 2024-ben június 15-én kerül sor (lásd keretes írásunkat).

Fotó: Pata Bor Facebook

A kékfrankos tonikkal keverve, koktélként is egyre népszerűbb

Sokoldalúságának köszönhetően a mátrai kékfrankos kiváló gasztrobor. Ráadásul – mivel a rozétól az egészen sűrű, hordós érlelésű tételekig mindent tud – a szezononként újratervezett étlapok kínálatához is hozzáilleszthető. A rozék és a könnyedebb, reduktív kékfrankosok kiváló kísérői olaszos ételeknek, leveseknek, zöldségeknek és a könnyedebb, például rakott húsos fogásoknak. A testes, érlelt kékfrankosok viszont elbírják a zsírosabb, szaftosabb húsételeket, de remekül illenek az erdei gombákhoz is – amiből a Mátrai borvidéken ráadásul bőven akad. Az étel-bor párosításokból természetesen nem maradhat ki a tájegység talán két leghíresebb étele sem. Egy legenda szerint a „legnagyobb palóc”-nak is nevezett Mikszáth Kálmán tiszteletére elkészített, eredetileg ürühúsos-zöldbabos palócleveshez mátrai kékfrankos sillert, míg a krumplis panírral, tejföllel, sajttal készülő mátrai borzaskához finoman hordózott mátrai kékfrankos vörösbort ajánlunk.