Az ősz íze a narancs!

A szőlőbogyó színtelen húsából a borkészítés varázslatának köszönhetően „színes” borok készülnek: a kék szőlőből többnyire rozé, siller vagy valamilyen vörös, a fehérből pedig citrom- vagy aranyszínű; azonban, ha a borász úgy szeretné, ez lehet akár narancs vagy – találóbb elnevezéssel – borostyán is. Íme mindaz, amit a narancsborokról tudni érdemes!

Bár logikusnak tűnhet, hogy kék szőlőből vörösbor készül, a dolog korántsem ilyen egyszerű. Ha egy kék szőlőbogyóról lehántjuk a héjat, vagy egyszerűen kifacsarjuk, rögtön látszik, hogy a bogyó leve egyáltalán nem vörös, hanem sárgás-zöldes – éppen ugyanúgy fest, mint amikor egy fehér szőlőszemet sajtolunk ki. A bogyóhús ugyanis – kevés kivételtől eltekintve – színtelen; a színanyagok a héjban találhatók, a borunk pedig a héjon áztatás eredményeként kapja meg a színét.

 

Így készül a narancsbor

E kémiai reakció alapján elmondható, hogy ha a fehér szőlőt a borkészítés kezdeti szakaszában a megszokott fehérboros technológiától eltérően nem választjuk el a héjától, hanem azon áztatjuk, a borunknak is más lesz a színe, mint a sima fehérnek. Ennek eredményeként lehet mélyebb tónusú sárga vagy – hosszabb áztatás esetén – narancs, esetleg borostyán. Az ilyen bort hívjuk narancsbornak. 

 

Olaszrilingből is készülhet narancsbor (Fotókredit: Dancsecs Ferenc/Kékajtó Borászat

 

A narancsborkészítés bölcsője Georgia (Grúzia). Az ősi technológia szerint annak idején az amforában készített borokba beletettek mindent: nemcsak a bogyóhúst, hanem a szőlő héját, sőt, a kocsányt is. Ma már persze többségében nem amforákban készülnek a borok – azért vannak kivételek –, ez viszont nem gátolja meg a borászt abban, hogy több napon át héjon áztassa az erjedő bort, és így narancsbort zárjon palackba. A 2021-es aktuális magyar bortörvény szerint ez az előírt időtartam minimum hét nap, és a címkén fel kell tüntetni a feliratot: fehér szőlő héjon erjesztésével készült bor. 

A szőlő héjában nem csupán színanyagok találhatók, hanem különböző ízanyagok, tanninok, illetve antioxidánsok is, ezeknek köszönhetően a narancsbor egy fehérhez képest testesebb, aromákban gazdagabb lesz: tehát a szemet is gyönyörködteti, és az ízlelőbimbókat is kényezteti. Kortyoljuk lassan, el-eltűnődve; vagy párosítsuk bátran ételekkel! Ha eddig gondot okozott, mit is kóstoljunk például az erőteljesebb fűszerezésű ázsiai ételek mellé, tegyünk egy próbát a narancsborral! 

 

(Fotókredit: Pósta Borház)

 

Kik készítik itthon? 

Részint az ősi technológia, részint a hosszabb héjon áztatás miatt a narancsbor alacsonyabb kéntartalom mellett is hosszabban eltartható, ekképpen előszeretettel foglalkoznak vele azok a borászok, akik natúrbort készítenek. Ha a fajtaválaszték szempontjából közelítjük meg a kérdést, azt tapasztaljuk, hogy itthon sűrűn találkozunk hárslevelűből készített narancsborral. Ez a változat az amforás borkészítésről szóló cikkünkben már említett PAP Wines szortimentjében Jumis néven tűnik fel. Ha hozzájutunk egy palackhoz, érdemes a vörösborhoz hasonlóan dekantálni, hogy még intenzívebb aromákkal találkozzunk a pohárban. Szintén hárslevelűből készíti és natúrborként palackozza narancsborát a villányi Horst Hummel vagy a somlói Somló Kincse; míg a szekszárdi Pósta Borház a sauvignon blanc egy új arcát mutatja meg borostyánban. 

A narancsbor persze nem csak a kifejezetten natúrbort készítők játéktere: számos pincészet portfóliójában megtalálható. Ha már említettük a hárslevelűt, akkor nem mehetünk el szó nélkül Tokaj mellett sem: az ország alighanem leghíresebb borvidékén például narancsborként is foglalkozik vele a Pelle Pince. Szintén borvidéki ikonikus szőlőből készíti a kőröshegyi Kékajtó Borászat és Szőlőbirtok: náluk az olaszrizling adja az alapot. A majdnem szomszédos Kislaki Bormanufaktúra rajnai rizlingből kínál narancsbort, míg a túlpartról a Szászi Birtok cserszegi fűszeresből palackozza ízgazdag tételét.

 

(Fotókredit: Dancsecs Ferenc/Kékajtó Borászat)

 

A rózsaszín az új narancs

A narancsbor nem csak narancsszínű lehet: a szürkebarátból készült tételek például legtöbbször úgy néznek ki, mint egy rozé. Ennek az az oka, hogy a szürkebarát héja egészen sötét árnyalatú, ha távolról nézzük, akár össze is téveszthetnénk egy kék szőlővel. Ezért ha héjon áztatjuk a szürkebarátot, a bor egészen rózsaszín lesz, vagy még találóbb kifejezéssel élve rozsdaárnyalatot kap – a PAP Wines pinot gris narancsborát nem véletlenül nevezték el készítőik éppen így. 

A fehérborként nem feltétlenül a karakteres aromaprofiljáról híres szürkebarát narancsborként egészen más dimenziót képvisel – ezek után aligha lehet csodálkozni azon, hogy itthon is számos termelő áztatja héjon ezt a szőlőfajtát. Közéjük tartozik például a mátrai Páger Pince, a somlói Abeles Présház vagy éppen Etyekről a Nádas Borműhely, illetve az Etyeki Kúria. 

A borkészítés mágiája végtelenül sokrétű, és ameddig kísérletező kedvű borászból nem akad hiány, addig attól sem kell félnünk, hogy leáldozik a narancsborok divatja. Ne féljünk kísérletezni ezekkel az első ránézésre szokatlan színű tételekkel, egy ökölszabályt azonban tartsunk be: papíron ezek hiába fehérborok, vörösboros hőmérsékleten mutatják meg igazi arcukat!

 

(Fotókedit: Etyeki Kúria)

(Borítókép fotókredit: Etyeki Kúria)