Borversenyek, pontszámok: mit ér a bor, ha aranyérmes vagy ha 90 pontos?

Gyorstalpaló a borszakértők által adott pontokhoz és a borospalackokon található különböző plecsnikhez.

2023 októberében bejárta a hazai sajtót a hír: a St. Andrea Agapé nevű bora (egy egri bikavér) révén először kapott a maximális 100 pontból kilencvennyolcat egy magyar vörösbor nemzetközi szaktekintélytől. A 98 pontot adó James Suckling amerikai bor- és szivarkritikus 1981-től három évtizeden át volt a mértékadó Wine Spectator magazin csapatának tagja. Ő valóban a világ egyik legjelentősebb és legbefolyásosabb boros szakembere, vezető borbírálója. Kiemelkedően magas (vagy éppen alacsony) pontszámai még az eladási számokra is hatással lehetnek.

A pontszám önmagában nem feltétlenül mérvadó (ha például adott borkritikus tendenciózusan magas pontszámot szokott adni), James Suckling 98 pontja azonban még kontextusba helyezve is kiemelkedő. A szakember és csapata évente 40 ezer bort tesztel és értékel. A 2023-as listájukon ebből az Agapé a 48. helyet szerezte meg, vagyis majdnem a felső 1 ezrelékbe került. Elit klub!

James Suckling értékelése a 2018-as Agapé borról (Fotó: St. Andrea Szőlőbirtok és Pincészet)

Manapság a világ legtöbb borszakértője és borversenye a Suckling által is használt 100 pontos rendszerre támaszkodik. Ennek előnye, hogy – az elismert szakembereket azonos felkészültségűnek és szakmai tudásúnak feltételezve – összehasonlíthatóvá válnak az egyes bírálók által osztott pontok.

A 100 pontos rendszer

A 100 pontos rendszer atyjának az amerikai Robert M. Parker Jr.-t tekintik. Az eredetileg jogász pályára készülő Parker fejét az 1970-es években csavarta el a bor, amikor Elzászba utazott meglátogatni az akkori barátnőjét, jelenlegi feleségét. Még ugyanebben az évtizedben beindította kritikusi karrierjét és elkezdte használni a 100 pontos rendszert. 1978-ban létrehozott egy hírlevelet, ahol The Baltimore-Washington Wine Advocate néven publikálta értékelései. Később ebből ragadt rá a The Wine Advocate (az advocate jelentése védőügyvéd, pártoló). 1983-tól főállásban foglalkozott borszakírással.

A Robert Parker Wine Advocate Team bemutatkozó videója

Az általa bevezetett 100 pontos rendszer némileg csalóka, igazából ugyanis csak 50 ponttól 100 pontig terjed a skálázás. Az 50 pontos bor tehát nem átlagos, hanem ihatatlan, hibás. A kiosztható 50 pont az alábbiak szerint oszlik meg: 5 pont a szín, 15 az illat, 20 az íz, a maradék 10 pont pedig „az általános minőség" illetve a „fejlődési potenciál” alapján kerül kiosztásra. Ennek megfelelően átlagos a bor 70-79 pont között, 80-89 pont között átlag fölötti vagy már nagyon jó, 90-95 pont között kiváló, komplex, különleges, 96 pont fölött pedig kivételes, kiteljesedett, összetett. Nagyjából 85 pont fölött beszélhetünk kifejezetten jó borról. Nem véletlen, hogy a pincészetek ezt az eredményt szokták leginkább kommunikálni.

Természetesen az sem mindegy, ki adja a magas pontot. Aki számít a szakmában, akinek érdemes adni a véleményére: Robert Parker (ő már friss értékeléseket nem szállít, mert nyugdíjba vonult), a már említett James Suckling, Hugh Johnson, valamint a The Wine Spectator és Decanter szaklapok.

Jancis Robinson MW (Fotó: https://www.jancisrobinson.com/)

Borverseny

A pontszámok mellett a pincészetek gyakran büszkélkednek még a borversenyeken elért eredményeikkel. Annál is inkább, mert itt érmeket osztanak, amelyeknek a tanúsító plecsnijét aztán a palackokra is rá lehet rakni. Ez egy jó igazodási pont a fogyasztók számára a hatalmas választékban.

Fontos azonban tudni, hogy a borverseny nem olimpia. 1988-ban a Szöuli Olimpián Borkai Zsolt hármas holtversenyben lett olimpiai bajnok lólengésben. A hármas holtverseny a dobogó tetején kirívó ritkaság az olimpiák történetében, de nem a borversenyeken. Utóbbiakon teljesen természetes, hogy olykor akár több száz tétel kap aranyérmet. A világ egyik legrangosabb borversenyeként számontartott londoni Decanter Wine Awards-on 2023-ban 18 ezer bort neveztek. Ebből 705 kapott aranyérmet, 125 platinát és 50 tételt választottak az év legjobbjának. Ez összesen nem éri el a nevezett tételek 5 százalékát, ami egy alacsony szám az iparágban.

A rangosabb hazai és nemzetközi versenyek a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet (OIV) ajánlásához tartják magukat. E szerint a nevezett borok legfeljebb 30 százaléka kaphat érmet (aranyat, ezüstöt vagy bronzot). További szabály az OIV-nél, hogy 85 pontosnál gyengébb bor nem kaphat aranyérmet, 92 pont fölött viszont már nagyaranyat is lehet osztani. Az OIV ajánlásának megfelelően díjaz többek között a magyar VinAgora nemzetközi borverseny, valamint a magyar pincészetek által szintén kedvelt német Berliner Wine Trophy is.

Berliner Wine Trophy (Fotó: https://www.wine-trophy.com/berliner-wein-trophy/)

A tanulság: az érem még nem minden. Érdemes mindig meggyőződni arról, mennyire fényes az illető plecsni a borospalackon (platina, nagyarany, arany, ezüst, bronz), valamint elolvasni, hol szerezték azt. (Nemzetközi borversenyek előnyben.) A mérvadó megmérettetések: VinAgora, Berliner Wine Trophy, Decanter World Wine Awards, Concours Mondial de Bruxelles, International Wine Challenge, International Wine and Spirit Competition és a buborékos borokra specializálódott Champagne & Sparkling Wine World Championships.

Címfotó: VinAgora 2023, Fotó: Monus Márton (https://vinagora.hu/hu)