2025 június 04. / Geri Ádám
Téged választottak meg 2025 elején a fiatal magyar borászokat tömörítő Junibor egyesület elnökének. Miért jelentkeztél erre a pozícióra?
Azt gondolom, a Junibor mára a legfontosabb, fiatalokból álló szakmaközi szervezetté nőtte ki magát, az első számú összekötő kapocs a fiatal borászok között. Egymás valódi segítése zajlik az egyesület keretein belül. Én évek óta tagja vagyok a Junibornak, ráadásul mindig szerettem tenni mindegyik közösségért, amelyiknek része lehettem. Így amikor Tiffán Zsolt addigi elnök azt javasolta, amennyiben érzek hozzá motivációt, mérettessem meg magam a választáson, belevágtam. Ketten voltunk jelöltek az elnöki pozícióra, az egyesület tagjai végül nekem szavaztak bizalmat.
Ahogy te is említed, a Junibor elsősorban szakmaközi szervezet. Talán emiatt maguk a borfogyasztók kevésbé ismerik. Hogyan mutatnád be nekik, mi a célja az egyesületnek?
A Junibor a 18 és 35 év közötti magyar borászok érdekképviseleti szerveként jött létre. Szakmai társulás, de közben barátok is vagyunk, hiszen sokan együtt jártunk egyetemre, vagy éppen közösen tartott kóstolókon ismerkedtünk meg. Kiemelten fontos egymás támogatása, ezt közös belföldi vagy külföldi tanulmányutakkal, szakmai eszmecserékkel és egyéb rendezvényekkel igyekszünk megvalósítani. Szeretném hangsúlyozni ugyanakkor, hogy az egyéb boros szervezetekhez és a fogyasztókhoz is szólunk. Fontosnak tartjuk, hogy tudjanak róla, vannak elhivatott és szakképzett fiatal magyar borászok, akik biztosítják a magyar borkultúra tovább élését.
Van-e olyan, amit esetleg másként csinálnál, mint az elődeid?
A korábbi elnökségek is mind arra törekedtek, hogy fűzzük szorosabbra az együttműködést az egyetemekkel. Erre, ha lehet, én még jobban szeretnék ráerősíteni. Egyre több egyetemen – és nem csak a szőlész-borász képzésen – jelenik meg választható tantárgyként a borkultúra és a borismeret. Ezeken a tanórákon előadóként folyamatosan szerepelnek juniboros borászok. Hogy csak egy példát említsek: a Pécsi Tudományegyetem Borkulturális Ismeretek kurzusán különösen sok juniboros tartott már előadást, azonban eddig még nem létezett koordinált együttműködés az intézménnyel. Én most kezdeményeztem, hogy tegyük hivatalossá ezt a közös munkát egyesületünk és az egyetem között.
Milyen egyéb tervekkel vágtál bele a munkába?
Minden területen szeretném tovább erősíteni a jelenlétünket. Ma már talán kevesen tudják, de a Szabadság téri Belvárosi Bor- és Pezsgőfesztivál például, ami idén június 4–9. között lesz, a juniborászok borairól szól. Eredetileg ez az esemény volt a Junibor Ünnep a Bazilikánál. Tagjaink 2025-ben már több vezetett kóstolót tartanak a fesztiválon személyesen. Ugyanígy aktívabban veszünk majd részt az őszi Budapest Borfesztiválon és általában mindenhol, ahol a boraink szerepelnek. Hangosabbnak kell lennünk minden felületen, legyen szó egyetemi képzésekről, rendezvényekről vagy a közösségi médiáról, hogy lássák, létezünk, dolgozunk, és következő generációként már jelen vagyunk a szakmában.
Koch Pálma
A beköszöntő közleményedben azt írod: „Az új elnökségnek és a Junibor egyesületnek nem titkolt célja ezenfelül az sem, hogy aktívan részt vegyenek a fiatalok megszólításában”. Hogy látod a fiatalok és a bor kapcsolatát, és mit akarsz tenni annak érdekében, hogy ők is megtalálják az utat a borokhoz?
Mindenhonnan azt halljuk, hogy a fiatalok nem isznak annyi bort. Kétségtelen, hogy talán kevesebbet fogyasztanak, mint amennyit, mondjuk, a mi generációnk. De azt is látom, mennyi megkeresést kapunk az egyetemek részéről a már említett borismereti kurzusok okán, és hogy ezek az előadások mindig telt padsorok előtt zajlanak. A hallgatók kérdeznek, érdekli őket a bor. A titok szerintem az, hogy a saját hangjukon kell megszólítani őket. Mi, juniborosok korban közel állunk hozzájuk, nekünk így komoly esélyünk van arra, hogy hatékonyan kommunikáljunk velük.
Mi lehet esetükben a hatékony kommunikáció és üzenet?
Meg kell nekik mutatni, hogy a bor, a borászkodás nem valami távoli, elérhetetlen dolog, hanem egy roppant izgalmas világ számukra is. A fiatalokat sokkal kevésbé érdekli, milyen szőlőfajtából készül a bor, mennyit tartották seprőn, illetve hogy amerikai vagy francia hordóban érlelték-e. A minőségi élmény számít, amit a bor nyújt. Hozzáteszem, ugyanilyen fontos, hogy maga a termék is közérthető, szerethető legyen. A magas alkoholtartalmú, évekig hordóban érlelt borok helyett őket a gyümölcsös, jó ivású, könnyen értelmezhető tételekkel lehet megnyerni.
Két évre szól az elnöki mandátumod. Mivel lennél elégedett 2027-ben?
Mi, fiatal borászok is saját borászatot viszünk, vagy a családi vállalkozásban dolgozunk. Hétköznap a birtok körüli feladatok elvégzésében, hétvégén kóstolókon, rendezvényeken veszünk részt. Limitált az az idő, ami egyesületi munkára fordítható, nincs tehát olyan elvárásom, hogy az egyesület tagjai minden szabad percükben a közös ügyekkel foglalkozzanak. Éppen ezért nem akarom emelni a találkozóink, közgyűléseink számát, sokkal inkább az együttlétek minőségére helyezném a hangsúlyt. Emellett arra koncentrálnék még, hogy a külvilágnak erősítsük a jelenlétünket. Ha ez sikerül – és ezt az egyesületi tagok is így érzik majd –, akkor én már elégedett leszek.
Borítókép és fotók: Koch Pálma, Junibor
Hallottatok már a kék arbstról?
Sok elhivatott fiatal borász van - Interjú Koch Pálmával, a Junibor új elnökével
10 hiba, amit nem akarunk elkövetni egy borászatban/borkóstolón
Beszéljünk a löszről!
Nem cserélnék senkivel
Buborékos kisokos
„Ezzel a díjjal felelősséget is kaptam” – interjú Gál Tiborral