Bükki kitekintés

A múlt, a filoxéravész, az iparosodás, a KGST piacnak való megfelelés, a TSZ-időszak és a két történelmi borvidék - Tokaj és Eger - közötti vívódása után, az elmúlt években a Csipkerózsika-álmából ébredve egyre izgalmasabb arcát mutatja a Bükki borvidék. Borbély Roland borásszal, a Miskolc és Környéke Hegyközség alelnökével beszélgettünk, aki a Bükki borvidék tanácsában a Hegyközség borászati küldötte.

Borbély Roland

Sokáig nem volt könnyű helyzetben a kitűnő adottságokkal rendelkező Bükki borvidék, hiszen egy ideig méltatlanul az Egri borvidék árnyékában húzódott meg. Miért alakult ez így egy olyan borvidékkel, melynek bora a legjobbakkal vetekedett és még fizetőeszköz is volt?

A filoxéra utáni urbanizáció és iparosodás folyamata a borvidéken, mármint az akkori és persze mostani központjának is számító Miskolcon, majd a két világháború következményeinek összessége alapvetően megpecsételte a két történelmi borvidék között fekvő, kiváló bükki termőterületek sorsát. Sajnos a KGST időszak is rányomta bélyegét, mivel eltűntek a magántulajdonban lévő borászatok és csak a családi borkészítés maradt fent. 

Az elmúlt évek történései azt mutatják, hogy a borvidék kezd magára találni és egyre komolyabb borok készülnek itt. Mi hozta meg elsősorban ezt a változást?

Közel tíz éve kezdett felfedezni minket a szakma és a borokkal komolyabban foglalkozó, főleg külföldi vendégekre építő budapesti fine dining szegmens, illetve a Michelin-csillagos éttermek. Ennek következményeként a borlapra és a degusztációs menüre tették a bükki borainkat, így egyre szélesebb fogyasztói réteg ismerte meg az itt készült borokat. Ezzel felhívtuk magunkra a figyelmet, újabb és újabb ajtók nyíltak meg a bükki borok előtt. Érdeklődésük azóta is töretlen, nekünk pedig évről évre bizonyítanunk kell, hogy nem érdemtelen a kitüntetett figyelem.

Talán sokan nem tudják, de Miskolc komoly borkészítési hagyományokkal rendelkezik, az itt termelt bort például a XIX. században néha drágábban adták el, mint az egrit…

A miskolci bor ára és minősége is inkább a tokajival vetekedett, mint az egrivel. A fennmaradt dokumentumok rámutatnak, hogy nagy bor- és kereskedelmi múlttal rendelkező régió volt, melynek Miskolc volt a központja. Talán még a helyiek közül is kevesen tudják, de itt bizonyítottan aszú bor is készült. A város különböző pontjain elhelyezkedő pincék sokasága, vagy akár a belváros szerves részét képező közel 1000 darab tufapince az Avas oldalában, egész Európában egyedülálló jelenség. Számos költőnket is inspirálta az Avas és az itt készült bor.

A múlt hagyományaira támaszkodva miként tudják építeni a jelent és a jövőt?

A termőhelyi adottságokat maximálisan kihasználva, többnyire hagyományos borkészítési eljárások jellemzik a bükki borokat, de a modern minőségi technológiák is megtalálhatóak a borvidéken, mellyel minden piaci igényt ki tudunk elégíteni.

Hogyan látja a helyi, regionális gasztronómiát és a bükki borok kapcsolatát?

Szerencsés helyzetben vagyunk, hiszen a budapesti éttermek után a helyi gasztronómia is kezdi felfedezni magának a bükki borokat. Nagy örömünkre, most már egyre több olyan étterem és vendéglátóhely van, melyek kizárólag helyi borászok borait tartják a kínálatukban. Sok munkánk van benne, hogy eljutottunk erre a pontra, de még mindig nehéz helyzetben vagyunk, mert sokan közülük még mindig nem ismerték be, hogy szükség van a helyi termelőkre és a helyi termékekre. Főleg annak tükrében, hogy az ide érkező turisták sokkal inkább az itteni borokra és történetekre kíváncsiak. Én is, ha más borvidékekre látogatok el, mindig a helyi borokat és termékeket szeretném megkóstolni. Bízom benne, hogy egyre többen látják ezt be, mindenesetre a pozitív fejlemények bizakodásra adnak okot számunkra. 

Miben rejlik a térség vonzereje?

A Bükk hegység akár önmagában, de például Miskolc a vidéki turisztikai desztinációk közül is előkelő helyen szerepel. Szeretnek az emberek idelátogatni, pihenni és élvezni a természet adta nyugalmat, illetve a finom bükki borokat. A megújult Diósgyőri vár és közvetlen környezete, a mindig csodálatos Lillafüred, a Miskolc-Tapolcai barlangfürdő már régen az ide látogató vendégek közkedvelt célpontja. Újabban pedig az Avasi pincesor és az itt lebonyolított rendezvények vonzereje is kiemelkedő.

Lillafüred

Ha a borászati perspektívákból csak néhány dolgot kellene kiemelni, mik lennének azok?

A borvidék potenciális mérete 17000 ha, melyből 15000 első osztályú termőterület, ezen belül pedig körülbelül 1000 hektáron folyik tényleges szőlőtermesztés. Ezek az adatok is rávilágítanak, milyen kiaknázatlan lehetőségeket rejt még magában a Bükki borvidék.  A dűlők, melyeken borokat készítünk rendkívüli adottságokkal bírnak, a termőhelyi pontszámérték átlaga - az ökotóp - a 22 borvidék közül a legjobbak közé tartozik, megelőzve jónéhány híresebb, kedveltebb borvidéket.

Milyen szőlőfajtákat lát alkalmasnak arra, hogy még komolyabban építsék a borvidék arculatát?

Az éghajlat és a termőterület alapvetően a fehér fajtáknak kedvez, de a középérésű kékszőlőfajtáknak is lehet még létjogosultsága. Sokféle szőlő szerepel a Bükki borvidék termékleírásában, azonban a sikert véleményünk szerint a zenit fajta hozta el a borvidéknek. Ez az izgalmas fehér szőlőfajta már bizonyította, milyen sokoldalú, ráadásul évről-évre kiváló minőséget képes produkálni.

A zenit szőlőfajta

Az Avasi Borangolás az egyik legjelentősebb régiós borászati és gasztronómiai fesztivállá nőtte ki magát az elmúlt években. Mit jelent egy ilyen rangos esemény a borvidéknek, és milyen lehetőségeket ad egy borász számára?

A vidéki borfesztiválok közül az Avasi Borangolás a leglátogatottabb rendezvények közé tartozik, de szintén fontos megemlíteni, hogy a szervezők immár kétszer kaptak nívó-díjat munkájuk elismeréseként. Itt nem csak bükki, hanem más borvidékek borait is lehet kóstolni, utolsó két alkalommal már határon túli borászatok is képviseltették magukat. Ilyenkor kinyitnak a helyi pincék, és a vendégek az egész Avason “borangolva” ismerkedhetnek meg ezekkel a borokkal és a különböző helyi éttermek gasztronómiai kínálatával. A legutóbb rendezett Avasi Borangolás közel 17 ezer embert vonzott, ami rendkívüli lehetőség egy helyi borász számára, hogy megmutassa testközelből azokat a borait, amelyek egyébként nem kaphatóak a boltok polcain.

Avasi Borangolás 2019

Hogyan tudná megfogalmazni, miről szól és mi a bükki bor küldetése, üzenete?

A borvidéken készült borok egyedülálló karakterrel bírnak, melyek magukban hordozzák a termőterületek egyedi sajátosságait és kitűnő ízvilágát.  A bükki borok mélységét a borvidéken tett látogatás, valamint a természet és a gasztronómia kapcsolatán keresztül ismerhetik meg az ide látogatók. Céljuk, hogy rajtuk keresztül nemcsak a borvidék, hanem az egész turisztikai régió még nagyobb figyelmet kapjon.

Hogyan látja a bükki borok jövőjét?

Boraink egyre fokozódó érdeklődés mellett készülnek, amit az egyre tudatosabb fiatal borászok lelkesedése táplál. A termőterületek csökkenése ellenére a borvidék védett eredetű borainak palackszáma az utóbbi években megsokszorozódott és növekvő tendenciát mutat. Minden okunk megvan arra, hogy meggyőződéssel állítsuk, a Bükki borvidék önálló létre van ítélve és felveszi a minőségi versenyt a régióban. Mindenkit bátorítok, hogy testközelből tapasztalja meg ennek a csodálatos borvidéknek a szépségét, és ne felejtse megkóstolni a bükki borászok kiváló borait.