2023 augusztus 31.
Sőt mi több, a Buborékok nyara ugyan lassan a végéhez közeledik, de külön figyelmet szentelünk a buborékos tételeknek, hogy a kellemes időt hozó kora őszi napokon is jólesően (és lehetőleg halkan) pukkanhasson a dugó, szisszenhessen a csavarzár.
A rohanó életritmusunkba ugyan nem mindig fér bele, de a borvásárlás élményét legjobban egy borszaküzletben élhetjük át. Az ilyen helyeken ugyanis általában elhivatott borrajongók és egyben borértők állnak a pult mögött, akik nemcsak szakmai tanácsokkal szolgálhatnak a bor-étel párosításra vagy a felszolgálási hőmérsékletre vonatkozóan, de szívesen mesélnek a borvidékekről és osztanak meg érdekes történeteket a pincészetekről is.
Elegyedjünk hát bátran szóba az otthonunkhoz vagy épp a munkahelyünkhöz közel eső borboltban dolgozókkal, hisz a közös érdeklődésünk, a beszélgetések jellemzően azt is eredményezik, hogy remek tippeket kapunk felfedezésre váró kincsekről, kiváló ár-érték arányú borokról.
Nem utolsó szempont, hogy az ilyen szaküzletekben nagy gondot fordítanak a borok tárolására, logisztikájára, így nem fogunk a polcon hónapok óta porosodó palackokat látni, és biztosak lehetünk benne, hogy a frissen fogyasztandó tételek csak az újabb évjáratokból származnak.
A buborékos, azaz szén-dioxidot tartalmazó borokkal a Buborékos nyár során számos rendezvényen és a csatlakozó borászatoknál is találkozhattunk, itt az ideje, hogy a borvásárlás kapcsán is összegezzük a legfontosabb tudnivalókat.
A pezsgők, habzó- és gyöngyözőborok esetében érdemes elsőként röviden átvenni, hogy a címkén szereplők információk, terminusok, borstílusok mit takarnak, hogyan is kerül a buborék a borba.
A pezsgő esetében az alapborhoz élesztőt és cukrot adnak, a második erjedés során keletkező szén-dioxidot pedig nem engedik elillanni, így itt erjedésből származó szén-dioxidról beszélünk (a folyamatábrát és a pezsgők részletes bemutatását ezen az oldalon találod). Habzóbor készítésnél ezzel szemben az eljárás jóval egyszerűbb, a buborékok hozzáadott szén-dioxidot jelentenek, amivel a palackozás előtt dúsítják a csendes bort. A gyöngyözőborok ilyen szempontból az előzőek keresztmetszete, hiszen készülhetnek hozzáadott vagy erjedés során képződött szén-dioxiddal is.
További különbséget tehetünk a három kategória között a palackban uralkodó nyomás alapján, ami a gyöngyözőborok esetében alacsonyabb (1-2,5 bar), mint akár a habzóborok (3-5 bar közötti), akár a pezsgők (5 bar feletti) nyomása.
Gyakran találkozni a magyar címkéken is a frizzante elnevezéssel vagy ebből képzett fantázianévvel, így nem árt tudni, hogy ez a gyöngyözőbor olasz megfelelője, és nálunk mind habzó-, mind gyöngyözőboron találkozni a tagadhatatlanul attraktív névvel.
A pezsgők esetében további fontos információkat tartalmaz(hat) a címke, elsősorban a készítés módjára vonatkozóan. A méthode traditionnelle jelölés a hagyományos eljárással készült pezsgőket takarja, amelyek esetében a pezsgő abban a palackban kerül a fogyasztóhoz, amelyben az erjedés, majd a 24-36 hónapos érlelés történt. A méthode transvasée esetén 1,5 literes, magnum palackokban történik az erjesztés és érlelés, majd tartályba visszatöltést és az egyenletes minőséget biztosító egalizálást követően palackozzák az italt hagyományos pezsgőspalackba. A méthode charmat felirat olyan pezsgőt takar, amelynek másoderjesztése nyomásálló tartályban történt, a folyamat tehát itt a legkevésbé munkaigényes. Az így készült italokat nevezik tankpezsgőnek, ezek jellemzően könnyű, friss, gyümölcsös tételek. A buborékos borok egyik reneszánszát élő képviselője az őspezsgő, avagy pét-nat (pétillant naturel), amelynek már korábban külön cikket is szenteltünk újdonsült népszerűsége okán.
A pezsgők esetében fontos jelzés a cukortartalomra vonatkozó 7 kategórianév, amelyek az alábbiak, a száraztól az édes felé haladva:
Ha ennél is jobban elmélyednél a pezsgők világában, ajánljuk Pezsgő a pohárban c. korábbi cikkünket, amelyben remek pezsgő-étel párosításokkal is szolgálunk.
Amennyiben csendes borra esik a választásunk, számos információt szerezhetünk a címkét alaposabban szemügyre véve, hiszen a kötelező és opcionálisan feltüntethető elemek sokasága segíti az eligazodást, kezdve az évjárattól az alkoholfokon át a szőlőfajtá(k)ig. Alapvető kiindulópont természetesen a borvidék jelölés. Az európai borkultúrára tradicionálisan jellemző, hogy bizonyos borvidékekhez bizonyos szőlőfajtákat, és sok esetben borstílust lehet társítani. Ez részben Magyarországra is igaz, hisz számos borvidékünknek vannak jellegzetes borfajtái vagy épp közösségi bora, olyan zászlósbora, amely magában hordozza a borvidék üzenetét. Ha tehát elnyerte a tetszésünket egy csopaki olaszrizling, egy premium Villányi Franc, netán egy tokaji száraz furmint, keressük ugyanazt a bortípust, borstílust más termelőtől is!
Sokszor időtakarékos és a kockázatok szempontjából is racionális választás, ha olyan bort szerzünk be, amelyet már ismerünk és szeretünk. Érdemes azonban időről időre kilépni a komfortzónánkból, felfedezni a hazai pincészetek ezerszínű borpalettáját, és elcsodálkozni azon, hogy akár ugyanazon borvidék ugyanazon szőlőfajtájából is mennyire eltérő aromavilágot fedezhetünk fel a borokban. Különösen izgalmas élmény, ha több bort is nyitunk egy családi vagy baráti összejövetelen és egymáshoz hasonlítjuk a választott tételeket, alkalmanként újdonságokkal megfűszerezve az italsort. Ki tudja, hátha új kedvencre akadunk!
Ui. A borkiválasztás, borkínálás és a bor-étel párosítás alapjait összegző cikkünket (A borfogyasztás kultúrája) se hagyd ki, ha minél többet szeretnél kihozni a borozás élményből!
A homok mint terroirjelleg
Természetes úton mégis hogy lehet ilyet?
A kékfrankos és a Szekszárdi borvidék
A derűből nem akarok kifogyni soha
Vulkánok nyoma a pohárban
Most a borokra figyelek
Pincér, egy kőbányait!
A világ legjobbjai között a Gizella Pince 2019-es aszúja
