VÁJTFÜL – A kéknyelű

Misztikus, olykor hisztis, de csodálatos fajta, amit igazi rajongótábor vesz körül. Badacsonyi és Szent György-hegyi borászok próbálják megfejteni, kóstolják, figyelik az évjáratokat, évek óta dolgoznak a stílus megújításán és csiszolásán, és tartják életben a kéknyelű szőlőt és legendáját.

Pedig nem is olyan régen nem sok kellett hozzá, hogy a fajtát szó szerint elnyelje a föld! Ősi magyar fajtánk a kéknyelű, amelynek különlegességét az is adja, hogy Magyarországon csak egy nagyon kis területen található meg, a fent említett Badacsonyban és környékén.

A legfrissebb statisztikák szerint hazánkban összesen 48 hektár kéknyelű ültetvény van, ebből 46 hektárnyi a Badacsonyi borvidéken. A maradék kéthektárnyi a környező pincészetekhez tartozik, a Balaton-felvidéki, a balatonfüred-csopaki, és nagy-somlói dűlőkben, valamint minimális tőkével találkozhatunk még az Etyek-Budai és a Neszmélyi borvidékeken is.

Kéknyelű szőlőfürt és levél 

A számok is jól mutatják, hogy ritka, és kis mennyiségben készülő borral van dolgunk, amely autochton (őshonos) fajtaként nagy érdeklődésre tarthat számot a borfogyasztók körében. A mennyiségi termelés itt lehetetlen, így a kéknyelűket egyből a minőségi bor kategóriájában találjuk meg. Az már csak hab a tortán, hogy 2013 óta egyben hungarikum is.

Szentgyörgyhegy 

Nevét a könnyen felismerhető, kékes színben játszó levélnyélről kapta. Csak női virágzatot hoz, így mindenképpen együtt kell ültetni más fajtákkal (a leggyakrabban budai zölddel vagy rózsakővel szokták), hogy azok segítsék a megtermékenyülést. Későn érik, átlagban október közepén-végén szüretelik le, ezért kifejezetten kritikus, hogy milyen az adott évjárat őszi időjárása. Vastag héja miatt jól tűri a fagyot és a hideget, nem érzékeny a rothadásra. Közepes nagyságú, inkább laza, néha hiányos fürtjei nem adnak nagy mennyiségű termést, szinte azt is mondhatjuk, hogy magától korlátozza a hozamát.

 

Kéknyelű stílusok

Azok a pincészetek, akik most foglalkoznak vele, sőt esetleg új telepítésekbe is fogtak ezzel a fajtával, szeretnék egy kicsit közérhetőbb arcát megmutatni. Sokáig tartották túl rusztikus, túl markáns, nehezen iható bornak, de az elmúlt évek tételei sorra rácáfolnak erre. Most már nem elképzelhetetlen, hogy egy könnyedebb, jó ivású kéknyelűvel is összefussunk egy borbolt polcán, vagy éppen egy badacsonyi pincészet teraszán, és a stílusokból, évjáratokból is lehet válogatni.

Aromatikája alapján a neutrális csoportba sorolhatjuk, visszafogott illat- és ízjegyekkel, határozott savtartalommal. Felfedezhetünk benne gyógynövényeket, citrusokat, zöldfűszereket, egy kis mandulás kesernyét, és a terroir adta sós, ásványos jegyeket. Az élénk savak lehetővé teszik azt, hogy akár pezsgők és habzóborok is készüljenek belőle, ahogy azt például az Istvándy Családi Birtoknál is teszik, akik egy elegáns, száraz pezsgőt készítettek belőle. A kéknyelűből is készíthető a világtrendekhez illeszkedő könnyed, reduktív tétel, ekkor egy zöldalmás, lime-os, vibráló savú, de gyümölcshangsúlyos bort kapunk.

A Szászi Birtoknál jelenleg a 2020-as évjáratot lehet kóstolni, itt a sós ízvilágot citrusok, zöldalma és őszibarack aromái egészítik ki. A Laposa Birtokon szintén a 2020-as évjárat van soron, de figyelmeztetnek rá, hogy egy hosszan érlelhető borról van szó. Ásványos, badacsonyi, összetéveszthetetlen ízjegyek és határozott savgerinc teszik még évekig izgalmassá ezt a tételt.

Természetesen sokan hordóban érlelik a kéknyelűt, hiszen sok borász szerint az a fajta kerekség, amit a hordó ad, csak a bor javára válhat. A Váli Pincészet 8 hónapig hordóban érlelt kéknyelűje például ebbe a kategóriába tartozik, de ilyen Sike Balázs dűlőszelektált Fekete-hegyi kéknyelűje is. Eltartható fajta, így akár több éven át is pihentethetjük, hogy a végeredmény egy komoly, érlelt bor legyen. Találkozhatunk vele akár késői szüretelésű édesként is, hiszen erre is alkalmas. Ha az évjárat engedi, és egy szép hosszú, napos őszt kapunk, akkor kint lehet hagyni a tőkéken, amíg összegyűjt elegendő cukrot.

 

Kéknyelű a gasztronómiában

Neutralitásának köszönhetően jó párosítható ételek mellé, nem uralkodik rajtuk, eleven savai miatt pedig akár nehezebb fogásokkal is társítható. A buborékos és reduktív tételek friss salátával, halakkal, csirkeételekkel, sült sajttal passzolnak. Az érleltebb, hordós kéknyelűekhez választhatunk sertést, pulykát, sült gyökérzöldségeket, érlelt hegyi sajtokat, vagy akár egy zsírosabb májas hurkát is. Az édesek pedig jól harmonizálnak az olyan gyümölcsös desszertekkel, mint például a tarte tatin, vagy egy almás, szilvás crumble.

 

További hasznos információkat ITT olvashatsz a Kéknyelűről.