Vegyszermentes szőlőművelés lehet a fenntartható jövő záloga

Ahogy halad előre a világunk és születnek egyre modernebb innovációk és technikai újdonságok, úgy nyúl az élelmiszeripar az egyre inkább természetes összetevők felé. A bio fogalma 1993 óta létezik Európában, mégis, csak a közelmúltban kezdtünk el mi, magyarok is komolyabban foglalkozni ezzel az irányzattal.

Az itthoni borkereskedések polcait mustrálva egyelőre kevés a zöld certifikációval jelzett palack, noha a hazai termelők nagy része már nálunk is az organikus szemléletmódot tiszteletben tartva műveli a szőlőt és készíti a borait. A natúr és a biodinamikus tételek készítői mára már jelentős rajongótábort tudhatnak maguk mögött; míg a fogyasztók legnagyobb részének tökéletesen megfelel a konvencionális művelésmód terméke is. A magukat biónak valló pincészetek, vagy még inkább a hivatalos elismeréssel is rendelkező biopincészetek kicsit még mindig mintha két véglet között lebegnének – pedig a hazai termelők szerint egyre inkább ez lesz a jövő.

Tiszta és jó bort a pohárba

Koch Csaba több borvidéken is otthon érzi magát; a saját neve által fémjelzett borászatához (Koch Borászat) tartozó 30 hektár ültetvényt 2016-ban kezdte átállítani bio művelésre, az engedélyt 2020-ban kapta meg hivatalosan. „Hiszek abban, hogy az emberiségnek hosszú távon fenntartható rendszerekben kell gondolkodnia minden tekintetben” – indokolja lépését. „A mostani mennyiségű vegyszer kijuttatása és a környezetkárosítás globálisan sem lesz sokáig fenntartható. Biológusnak tanultam, mindig is természetközeli embernek tartottam magam, madarásztáborokba jártam, állataim voltak. Éveken keresztül nem használtam rovarölő szert, mindig is vonzott az a fajta természetközeli gazdálkodás, ahol minél kisebb ökológiai lábnyomot hagyunk.”

Koch Csaba és a Koch Borászat Borotán

Óva int ugyanakkor attól, hogy valaki olyan szőlőt termeljen eképpen, amely a bio művelésmódnak kevésbé felel meg, hiszen a kényesebb fajtáknál elengedhetetlen a többszöri permetezés, amely hiába történik narancsolajjal, a permetezőtraktor ugyanolyan káros lehet a környezetre nézve, mint a különböző vegyszerek. „Nem vagyok biztos benne, hogy az az üdvösség útja, hogy eltoljuk a problémákat máshova csupán azért, hogy megfeleljünk a fogyasztói igényeknek.” – vallja és ennek megfelelően ő maga szívesen foglalkozik olyan rezisztens fajtákkal is, mint az ister vagy a castellum. „Folyamatosan tiltják ki a permetszereket és hatóanyagokat a termesztésből – meggyőződésem, hogy a szőlőtermesztés a bio irányában fog elmozdulni itthon is. Fogyasztói szempontból viszont szerintem egy a mérvadó: tiszta és jó bort kell a pohárba tölteni, ehhez viszont elengedhetetlen, hogy tökéletes minőségű alapanyag kerüljön be a pincébe.”

Gilvesy Róbert (Gilvesy Pincészet) Koch Csabához hasonlóan a környezetvédelemben hisz, és nem csak a szőlőtermesztés vonatkozásában. „Hiszem, hogy a szőlőtőke, csakúgy, mint maga az ember erősíti a saját immunrendszerét és ez egy tartalmasabb, tisztább terméket eredményez, ami mint egy mankó, segít elérni a finis vonalig. Végül is az ember is ugyanezt csinálja: én magam is próbálok minél kevesebb nem természetes anyagot bevinni a szervezetembe és minél kevesebb gyógyszert szedni, hogy megtaláljam a saját egyensúlyomat.”

Ugyan viszonylag korán, már 2014-ben kerülni kezdte a vegyszerek használatát a szőlőben, végül 2019-ben szerezte meg a hivatalos elismerést. A fáradságos munka pedig megtérülni látszik: vannak olyan kereskedők, akik kifejezetten bio- vagy biodinamikus borokat keresnek, így az exportpiaci lehetőség is növekedhet. „Nem szeretném, hogy bármilyen szinten is vegyszer kerüljön a borba, és szerintem már látszik, hogy a célpiacokon is ez lesz a jövő. Az észak-európai országokban, valamint Amerikában is kezd egyre fontosabbá válni a bio tárgyköre.” Nem állítja, hogy csak és kifejezetten ez a tábor lesz elérhető a jövőben, de érzése szerint növekedőben van a tendencia. „Szerintem jó lenne, ha többen gondolkoznánk el mindazon, amit elfogyasztunk, és hogy közben hogyan bánunk a környezetünkkel.”

Gilvesy Robert és a pazar kilátás Hegymagason lévő pincészetéből

Borparadicsom a Mátrában

Míg a nagyobb termelők között egyre többen rendelkeznek hivatalos bio minősítéssel, a 10 hektár alatti szőlősgazdák inkább „lelkiismereti” bióval foglalkoznak, kevés köztük az, akiknek hivatalos papírja is van. Juhász Renének (René’s Wine Heaven) nem volt a felmenői között borosgazda, gyöngyöstarjáni pincészetét a nulláról építette fel. Félbeszakadt focistakarrierjét követő tanulmányai befejeztével Szőke Matyi bácsitól tanulta a borkészítést. 2012 hozta meg életébe az áttörést: a Fiatal Gazda Pályázaton nyert, így tudott belevágni saját pincészetének megvalósításába. A közben eltelt évek alatt pedig kirajzolódott a fejében egy kép a borkészítésről, amelybe beletartozott a vegyszermentesség és majdhogynem vakon ugrott bele a biogazdálkodásba. A szőlő bio minősítése után 2015-ben pedig a pincét is minősíttette.

Juhász René és az ültetvényeinek otthont adó Gyöngyöstarján

Ekkor még Magyarországon nagyon gyerekcipőben járt a biogazdálkodás, kevés volt a szakember, egyetemen sem alakult ki olyan kapcsolatrendszer, amelyből táplálkozhatott volna a lelkes kezdő. Végül Dr. Szőke Lajos, a magyar bioszőlővel és -borokkal foglalkozó szakember segítette munkáját; a Kecskeméti Kutatóintézetből pedig Dr. Németh Krisztina volt az, akire mindig számíthatott. Mára 6,5 hektárnál tart, és csak kézimunkát engedélyez a szőlőben. Annak ellenére, hogy a Mátrát még mindig sokan a könnyű, illatos fehérekről ismerik, René többségében kékszőlővel foglalkozik: az ismert nemzetközi fajták mellett az országban ritkaságnak számító bíborkadarkából is készít bort.

És hogy hogy látja a bio jövőjét egy fiatal, kevésbé ismert név a szakmában? Tapasztalata szerint egyre többen keresik fel, akár vakon is, kizárólag azért, mert rákerestek neten, hogy ki az, aki bioborokat készít. Bio Balaton