Vulkanikus Magyarország

Mi magyarok igazán szerencsések vagyunk! Ennek számtalan oka van, amelyek közül most a borok vulkanikus jellegére helyezzük a hangsúlyt. Általánosságban véve, a vulkanikus borok manapság trendinek számítanak, hiszen világszerte magas minőségükről híresek. Kiváló példákat találunk erre a Kanári-szigeteken, Santorinin, Szicíliában, főleg az Etna környékén és az Azori-szigeteken. A vulkanikus talajok mindössze a Föld felszínének 1%-át teszi ki, ugyanakkor a világ legkiválóbb szőlőültetvényein jóval nagyobb arányban találkozhatunk vele. Számos borszakértő szerint a siker kulcsa a következőkben rejlik: egyediség (helyi szőlőszemek, esetleg speciális borkészítési eljárások), ásványok, ínycsiklandozó savak, sósság, ízletes és földes jegyek.

Magyarországon több vulkanikus talajra települt borrégió is található. Elsőként a világhírű Tokaji borvidéket említenénk, amely igazán lenyűgöző, 6000 hektárnyi szőlőültetvénnyel büszkélkedhet. Réges-régen, körülbelül 7.5 millió évvel ezelőtt, Tokaj területén több, mint 400 vulkán helyezkedett el. Ezek az ősi Pannon-tenger felszíne alatt törtek ki, majd a hidrosztatikus nyomás hatására a láva rendkívül érdekes kőzetet kialakítva szilárdult meg. Andezit, riolit, riolittufa, zeolit, kaolin, hidro-kvarcit és bentonit: mind megtalálható a térségben, néhány ezek közül kizárólag Tokaj különlegessége. Érthető tehát, hogy miért is büszkélkedhetünk olyan kitűnő borokkal, mint a furmint, a hárslevelű, a sárgamuskotály, az édes szamorodni és az aszú.

Az Egri borvidék, mint a tüzes fehér- és a karakteres vörösborok hazája, szintén vulkanikus kőzeten alakult ki. A régió legnagyobb részén riolittufa található, mint vulkanikus fekükőzet. Ebbe a vulkanikus tufába – egy nem is akármilyen – pincesort vájtak, melyet a vouvray-ihez hasonlíthatunk. Ez a bölcsője az Egri Bikavér, az Egri Csillag, leányka, királyleányka, kékfrankos és kadarka boroknak.

Az Egri borvidék

Vulkáni tevékenységek formálták Közép-Európa legnagyobb tavának, a Balaton északi partjának néhány vidékét is. A legjobb példák erre a Badacsony és a Somló. Badacsonyban korábban több, mint 50 vulkánt fedeztek fel, amelyek magmáját a Pannon-tenger hűtötte le. A Somlónak, mint tanúhegynek, hasonló a története. Ezeknek a természeti adottságoknak köszönhetően a Badacsony és a Somló kivételes dűlői adják az európai viszonylatban is igazán különlegesnek számító fehérborokat.

Reméljük, az olvasottak alapján kiderült, miért is vagyunk mi magyarok oly szerencsések.

A Badacsonyi borvidék

A Nagy-Somlói borvidék