A bor lehet Dél-Korea következő italtrendje

A hetekben lezajlott Daejeon International Wine Expo díszvendégeként kiemelt figyelmet kaptak a magyar borok Ázsiában: Tokajtól kezdve Etyeken, Szekszárdon és Villányon át egészen a Balatonig voltak kóstolhatók hazánk válogatott tételei az ázsiai kiállításon. Csillogó szempárok, lenyűgöző szakmai tudás és nyitottság: az első visszajelzések szerint ezek jellemezték a helyi fogyasztókat.

November 1-3. között Magyarországgal, mind díszvendéggel zajlott a Daejeon International Wine Expo Dél-Koreában. Három napon át több mint 20 hazai pincészet borai voltak kóstolhatóak a Szöultól nem messze fekvő Daejeon városában; miközben a fogyasztóközönség számos egyéb kísérőprogramon mélyíthette el a magyar borokkal kapcsolatos ismereteit – ahogyan azzal a nemrégiben a rendezvény két főszervezőjével készült páros interjúnkban részletesebben is foglalkoztunk. Hazaérkezésük, és néhány napnyi pihenés valamint akklimatizálódást követően három kiállítót kérdeztünk első benyomásaikról.

 

 

 

Hihetetlen tudással rendelkeznek a borokról!

Crab-Maria Antoinette, vagy, ahogyan a hazai borvilágban jártasak elsősorban ismerik, Babette, 4 évvel ezelőtt alapította meg borexport vállalkozását Borett néven. Szortimentjében 10 kisebb organikus, vagy ebben a filozófiában dolgozó borászatot fog össze; Koreába közülük 8 pincészet képviseletében érkezett meg. A Daejeon International Wine Expo előtt egy hónapot töltött el Szöulban és környékén: nem nyaralni jött, hanem promótálni a magyar borokat, így alaposan feltérképezte a koreaiak borral kapcsolatos hétköznapjait is – az ezekről szóló tapasztalatairól kérdeztük.

„Talán nem is gondolnánk, de a dél-koreaiak hihetetlen alkoholkultúrával rendelkeznek. Gyakorlatilag náluk nincsen semmiféle társasági esemény valamilyen ital nélkül: a boltokban teljesen megszokott látvány, hogy az alkoholfelszívódást megkönnyítő zseléket lehet kapni. Vannak persze saját italaik is: egy rizspárlat, a soju és a makgeolli, ami pedig rizsbor.

Az általunk megszokott bor azért egyelőre nem része a mindennapjaiknak; értem ezalatt, hogy a kifőzde típusú vendéglátóhelyeken például nincsenek, de azért sok helyen megtalálhatóak. A nagy, itthon is jól csengő koreai márkáknak hatalmas, plázaszerű bemutatótermeik és márkaboltjaik vannak: ezekben is vannak borboltok, komoly szortimenttel.

 

Crab-Maria Antoinette (Babette)

 

Koreai tartózkodásom alatt nagyon sok borbárban megfordultam; illetve azt is láttam, hogy a jobb éttermek azért komoly borlapot tartanak fent – olyanokat, ahol a világ legtöbb jelentős bortermeléssel rendelkező országa képviselteti magát. Tapasztalataim szerint a legerősebb húzóneveknek Champagne és Burgundia számítanak, de általánosságban azért az is elmondható, hogy a különböző trendek nagyon dominánsak tudnak lenni. Egy jól átgondolt, közösségi médiára erősen építő – ez náluk kifejezetten fontos kommunikációs csatorna – országos kampány jól fel tudja lendíteni a reklámozott ország borai iránti keresletet. Ez persze sok kihívás elé állítja a sommelier-ket, hiszen a csípős, egyedi ízvilágú koreai ételekhez nem feltétlen egyszerű borokat párosítani.

Azt is fontosnak tartom megemlíteni, hogy a helyi szakemberek hihetetlen tudással rendelkeznek a borokról. Kóstoltattam például vakon a 2HA Szőlőbirtok és Pincészet Tabunello tételét: a jelenlévők 80%-a eltalálta, hogy egy 100% sangiovese bor került a pohárba – pedig azt hiszem a magyar borok kapcsán kevesen gondolnának erre a szőlőfajtára. A tudásuk mellett pedig a munkabírásuk is teljesen más mint az itthon megszokott: azt látom rajtuk, hogy ha valamit a fejükbe vettek, és hozzá megvan a kitűzött céljuk, annak elérése érdekében képesek minden követ megmozgatni.”

 

 

Díszvendégként nagy figyelmet kaptunk

A Fine Wines Association a Boretthez hasonlóképpen több pincészetet fog össze: a hazai középbirtokok közül olyan jól csengő termelőket képviselnek, mint például Vida Péter, vagy éppen az egri Tóth Ferenc Pincészet. A koreai kiállításon az export cég kínálatából öt borászat tételei voltak kóstolhatóak; a standot ezúttal az Etyeki Kúria export menedzsere, Nádassy Koppány képviselte, így őt kérdeztük első benyomásairól.

„Azt gondolom, hogy maga az egész rendezvény egy nagyon jól megszervezett esemény volt; a mostanra már jól ismert látványvilágú magyar stand pedig kifejezetten kiváló vizibilitással rendelkezett. Egyedül Georgiának volt a miénkhez hasonló méretű standja; azonban tekintettel arra, hogy mi voltunk a díszvendég, érezhető volt nálunk a folyamatos kereskedői, disztribútori, illetve importőri jelenlét. Rengeteg érdeklődő megfordult a három nap során a standnál – értem ezt egyaránt a szakmai és a fogyasztói közönség soraira.

 

Nádassy Koppány

 

Bár meglátásom szerint Koreában a borkultúra még eléggé gyerekcipőben jár, azért az már most is tapasztalható, hogy rendkívül komoly érdeklődés övezi a borokat. Nagy ismertségnek örvendenek a spanyol, francia és olasz tételek – ez a boltok kínálatában is sokszor visszaköszön. Ugyanakkor az is elmondható, hogy nem kötelezték el magukat egyik ország irányába sem, és tényleg nagy nyitottsággal fordulnak a magyar borok felé. Összességében úgy gondolom, hogy Dél-Koreában egy igazán komoly felvevőpiacra találtunk; akiknek a jelenlévő több mint 20, válogatott pince tételeinek köszönhetően sikerült egy elég szép átfogó képet adni a magyar bortermelésről.

Az azért egyértelműen látszott, hogy Tokaj híre megelőzött minket: a standhoz ellátogatók zöme tisztában volt azzal, hogy Tokaj történelmileg édes borokkal foglalkozik – szerencsére most azért sikerült megmutatni nekik a tokaji borok szép, száraz oldalát is. A többi borvidékünkkel való tudással kapcsolatosan viszont az is kirajzolódott, hogy van még tanítanivalónk Dél-Koreában. Azért vannak kivételek is, például volt egy olyan fiatal srác, aki úgy jött oda hozzám, hogy ő cserszegi fűszerest szeretne kóstolni. Kérdeztem tőle, hogy miért pont erre gondolt, és kiderült, mivel tudta, hogy mi leszünk a díszvendég, ezért kicsit utána olvasott a magyar boroknak. Gyorsan körbenéztem a standon, sajnos cserszegi fűszeres nem volt nálunk, úgyhogy megmutattam neki Vidáék kadarkáját, aminek nagyon örült, és azt mondta, ez lett volna a következő választása. Persze, ez azért eléggé egyedi eset volt, az viszont egyértelműen leszögezhető, hogy roppant sok fiatal érdeklődik a borok iránt.”

 

Bock Valér

 

Jó volt látni a csillogó szempárokat

Bock Valér a saját, családi borászat (Bock Bor) képviseletében érkezett Dél-Koreába; ami  már nem volt ismeretlen terep a számára.

„Hazaérve nagyon pozitívak a mostanra már kicsit lenyugodott gondolataim. Mi már voltunk kint Koreában régebben családilag is, így van korábbi kötődésem is hozzájuk, a lányom egyébként teljesen Korea-őrült. A vásár számunkra mindenképpen egy jó megjelenési lehetőség volt, arról nem is szólva, hogy a stand fantasztikus volt: szép dizájnnal, jó felszereltséggel, és a tárgyalásokhoz külön szeparékkal, ahol le lehetett ülni tárgyalni a potenciális vevőkkel.

Mivel mi már jelen vagyunk az ázsiai piacon – a nemrégiben Szekszárdon járt Master of Wine-ok között is volt két ázsiai hölgy, akik mondták, hogy már kóstolták a borainkat –, így hozzánk célirányosan is odajöttek olyanok, akik dolgoztak már a tételeinkkel; de nemcsak a szakmabelieken láttam, hogy ismerik a Bock nevet. Átlagosan egy ember nálunk minimum kétféle bort megkóstolt, és jó volt látni, ahogy felcsillant a szemük: egyszerűen látszott rajtuk, hogy ízlik nekik, ami a pohárban van. Ha összegeznem kellene, akkor a legnagyobb sikert egyértelműen a 2018-as Villányi Franc Esszencia, a 2011-es Acapella és a 2019-es Cabernet Sauvignon Selection zsebelte be; de azért voltak a merlot-nak, és a Librának is rajongói.

Itthon, az első levelezések és visszakövetések után úgy véljük, hogy három olyan cég is van, akikkel komolyabban is elkezdtünk már konkrétumokról egyeztetni. Nagyon remélem, hogy lesz belőle valami: szeretnénk visszamenni, és nagyon örülnénk neki, ha a Bock borok továbbra is, nagyobb polci jelenléttel, elérhetőek lennének Ázsiában.”