Furmintmesterek

Öt magyar borvidék öt termelője mesél most a furmintról. Mondataikból érezhető, milyen végtelen türelemmel, szenvedélyes szeretettel és mélységes alázattal végzik a munkájukat, amivel az egész magyar borkultúrát teszik gazdagabbá.

Február van, a furmint hónapja. Kedvelt szőlőfajtánk eredetéről Ercsey Dániel írt színes olvasnivalót a minap, a belőle készült bor jellemzőiről, valamint a hozzá illő ételekről pedig Herczeg Ágnes és Kielmayer Kristian tollából olvashattunk.

Legyen bármi vizsgálatunk tárgya, személy szerint engem mindig az izgat legjobban, aki létrehozta. Az ember, aki mögötte áll, aki szüntelen kíváncsiságával, szakadatlan figyelmével és kitartó munkájával olyasmit alkot, amiben örömünket leljük. Szóljon tehát ez az írás most azokról a mesterekről, akik saját borvidékükön azon fáradoznak, hogy ebből a szőlőfajtából maradandó érték, nemzetközi mércével mérve is nagy bor szülessen.

Nem az volt a célunk, hogy másoljuk Tokajt!

Pálffy Gyula, Pálffy Szőlőbirtok és Pince, Balaton-felvidéki borvidék

Pálffy Gyula a család évszázados hagyományait követve kezdett borászkodni a Balaton-felvidéken, a munkából ma már két fia, Gyula és Attila is alaposan kiveszi a részét. A pincészet jelenleg 16 hektáron gazdálkodik, a területet 2007 óta organikusan művelik, 2013-ban egy kisebb parcellán kísérleti jelleggel elindították a biodinamikus művelést is.

A furmint a filoxéravészt megelőző időszakban a térség egyik meghatározó fajtája volt, ám utána szinte teljesen eltűnt a balatoni szőlőhegyekről. Pálffy Gyula az elsők között volt azon Balaton-felvidéki borászok sorában, akik úgy döntöttek, visszatelepítik a borvidékre. Óvatosan kezdte, 2006-ban mindössze egy félhektárnyit ültetett belőle, aztán amikor látható volt, hogy a szőlő beváltja a hozzá fűzött reményeket, egy kicsit megnövelte a területet.

Az eltelt évek alatt bizonyossá vált, hogy a fumint jól érzi magát a Balaton északi partján, csak meg kell tanulni bánni vele. Nem könnyű fajta, de ha a növény megkapja, amire szüksége van, nagyon szép hajtásnövekedést produkál, és gyönyörű gyümölcsöt ad. A terméskorlátozást azonban komolyan kell venni, mert a hozamra nagyon érzékeny.

„A Balaton-felvidéken más az éghajlat, más a talaj, mint Tokajban, így a furmintunk is egészen más, és ennek nagyon örülünk. Nem az volt a célunk, hogy Tokajt másoljuk, épp ellenkezőleg: a saját termőhelyünk adottságait szerettük volna kidomborítani a borban, úgy tűnik, hogy ez nagyon szépen sikerült. Örvendetes, hogy az eredményeinken felbuzdulva több környékbeli borász is foglalkozni kezdett a fajtával, és a számuk egyre növekszik. Talán sokan szentségtörésnek tartják, de szilárd meggyőződésem, hogy a fehér szőlőfajták közül a furmint az, amivel kitörhetünk a világpiacra” – magyarázza Pálffy Gyula.

És hogy milyen a furmint a Balaton-felvidéken? A borász szerint kedves és gyümölcsös, jól tartja a savakat, és megfelelő terméshozammal nagyon szép körtés, őszibarackos, birses jegyeket mutat. Pálffyéknál mindig van benne 4-5 grammnyi maradékcukor is, hogy kerekebb, szerethetőbb legyen. „A furmintban nagy lehetőségek vannak, ezeknek a boroknak ott a helyük a csúcsgasztronómiában, és nemcsak itthon, hanem külföldön is” - teszi hozzá Pálffy Gyula, akinek furmint pezsgője New York topéttermeit is meghódította.

Csodálatos, sokoldalú szőlőfajta

Garamvári Vencel, Garamvári Szőlőbirtok, Balatonboglári borvidék

Talán minden másképpen alakul, ha Garamvári Vencel nem véti el azt a mozdulatot a trambulinon. Az ország három legjobb műugrója között tartották számon, fényes sportkarrier állt előtte, de a másfél delfinszaltó csukamozdulattal nem jött össze. Rosszul számolta ki az ugrás ívét, és a lába visszaütődött a deszkára. Tizenkilenc éves volt, a római olimpiára készült. Aztán begipszelt lábbal feküdt hat hónapot. Bár nehezen fogadta el, de végül meg kellett barátkoznia a gondolattal: a sportkarriernek vége, új célokat kell keresnie.

A Kertészeti Egyetemen szerzett diplomát, szakmai élete a Törley Pezsgőpincészetnél kezdődött, ahol negyedszázados működése alatt a kereskedelmi igazgatói székig vitte. Innen lépett ki 2000-ben, és építette fel saját vállalkozását szinte a nulláról.

A Garamvári Pezsgőpincészet budafoki telephelyét sokan jól ismerik, hiszen Vencel 1996 óta nem csupán saját pezsgőit készíti ott, hanem sok kiváló borász alapborának pezsgősítésére is vállalkozik. Azt azonban kevesebben tudják, hogy a pincészethez egy gyönyörű szőlőbirtok is tartozik Balatonboglár környékén.

„Az induláskor még nem jutott eszünkbe, hogy furmintot telepítsünk, nem is nagyon találkoztunk a fajtával a Balaton déli partján. A tokaji száraz furmintról viszont a kétezres évek elejétől egyre többet hallottunk, kóstoltuk is, szerettük is, és megtetszett a gondolat, hogy kipróbáljam, vajon milyen bort ad ez a fajta a mi teljesen más jellegű, tápanyagdúsabb területünkön. 2014-ben vettem egy nagy levegőt, és eltelepítettem két hektárt. Három évvel később, amikor leszüreteltük a szűztermést, már látszott, hogy jó volt a döntés” meséli Garamvári Vencel, aki a lellei furmintból csendes bort és pezsgőt egyaránt készít. Azt mondja, hogy náluk a fajta szép, gyümölcsös bort ad, a savai tartósak, és mind fajtaborként, mind házasításban remekül megállja a helyét. Pálffy Gyulával egyetértve, Garamvári Vencel is úgy véli, hogy maga a szőlőnövény nagyon kényes, igényes, különösen a szüreti időszakban kíván nagy figyelmet, mert ha csak egy nappal később szedik, mint optimális lenne, máris elszáll az alkohol.

Garamvári Vencel tokaji és dél-balatoni furmintból egyaránt készít pezsgőt, ez remek lehetőséget ad a kísérletezésre, a tapasztalatszerzésre. „A fajta azonos, de a terroir mindkét területen meghatározza a bor karakterét, és ezáltal a pezsgő arculatát is. A tokaji a klasszikus „tokajis”, zöldalmás, körtés, ásványos jegyeket vonultatja fel, míg a lellei kirobbanóan gyümölcsös, citrusos, fehér húsú barackos és rendkívül üde. Az a jó a furmintban, hogy száz arca van, minden évjáratban, minden termőhelyen mást és mást mutat. Csodálatos, sokoldalú szőlőfajta, amely a jól megválasztott szőlészeti és borászati munkának köszönhetően igazi kinccsé válhat a hazai borászok kezében” – zárja gondolatait Garamvári Vencel.

Határ a csillagos ég!

Kovács Nimród, Kovács Nimród Borászat, Egri borvidék

„Nem vagyok borász, de van egy borászatom, és úgy tartja a mondás, hogy a gazda szeme hizlalja a jószágot. Ezért, ha megkérdezik, mindig azt mondom magamról, hogy borosgazda vagyok” – mondja Kovács Nimród, aki 12 éve alapított borászatot Egerben. Az ismert üzletember élete jelentős részét töltötte az Amerikai Egyesült Államokban, utazásai során volt alkalma megismerni a világ borait. Hazatérése után, 2000-ben megalapította a Monarchia Borkereskedést, amellyel egyértelműen az volt a célja, hogy a legszebb magyar borokat bemutassa külföldön, majd amikor 2009-ben nyugdíjba ment a UPC kelet-európai részlegének vezetői székéből, felcsapott borosgazdának.

A Kovács Nimród Borászathoz tartozó 25 hektáros szőlőterületből mindössze egyetlen hektáron termelnek furmintot, azt viszont az ország egyik legkiemelkedőbb termőterületére, a Nagy-Eged-hegyre telepítették. Az első pillanattól úgy gondolták, hogy ide kizárólag olyan szőlőfajtákat ültetnek, amelyek nagy bort adnak. A furmint oltványokat Tokajból, Szepsy Istvántól vásárolták. Kíváncsiak voltak, vajon milyen termést hoz majd ez a fajta a Nagy-Eged mészköves talaján. Az első néhány év az útkeresésé volt, de már megtalálták a megfelelő stílust, és az itt születő bor egyre komolyabb sikereket ér el a világversenyeken.

„A szőlőre, a területre és a borra egyaránt büszkék vagyunk. Ez a szőlőfajta kvalitásait, sokoldalúságát tekintve vetekszik a rajnai rizlinggel, és ezen a talajon olyan különleges ízvilágot mutat, ami kezdetben bennünket is meglepett: a bor intenzív gyümölcsösségét a mészkő foglalja gyönyörű keretbe. Amikor megszületett Sky, az unokám, figyeltem, hogyan fejlődik. Láttam, ahogyan nyílik az értelme, megcsillan az intelligenciája, és éreztem, hogy nem véletlenül kapta ezt a nevet. Itt csak a csillagos ég a határ. És éppen ugyanezt éreztem, amikor a furmint ültetvényünk fejlődését figyeltem. Ezért is kapta végül a furmint borunk a Sky nevet. Gyönyörű bor, nagyon komoly sikereket ért el, 2020-ban az ország legjobb furmintjává választották a VinAgora Nemzetközi Borverseny bírái, és a pályája azóta is töretlen. Szeretném, ha egyszer, talán nem is olyan sokára nemcsak minőségben, hanem árban is elérné a kiemelkedő rajnai rizlingek szintjét” – mesél boráról Kovács Nimród, a pincészet tulajdonosa.

Működő biciklit nem szerelünk!

Balogh Zoltán, Somlói Apátsági Pince, Nagy-Somlói borvidék

Balogh Zoltán 2001-ben vásárolta meg pincéjét, és a hozzá tartozó kicsiny szőlőültetvényt a Somlón. A terület valaha az apátságé volt, ezért kapta a pincészet a Somlói Apátsági Pince nevet. A következő években újabb parcellákkal növekedett a birtok, és megkezdték az ültetvények rekonstrukcióját is. A jelenleg 3 hektáros területen hárslevelű, furmint és juhfark terem.

Furmintot először a birtok legmagasabban fekvő, legkövesebb, legmeredekebb részére ültettek, hagyományos módon, karósan, majd néhány évvel később eltelepítettek még egyharmad hektárt, lankásabb területre, kordonra. A tapasztalat azt mutatja, hogy az alsóbb részen jó savú, gyümölcsös, a karós területen testesebb, koncentráltabb, mélyebb borokat adnak a tőkék.

„Számomra sosem volt kérdés, hogy a Somlón a furmint kötelező gyakorlat, hiszen ezen a hegyen a filoxéravész előtti időszakig meghatározó fajta volt, a mi pincénk akkori tulajdonosai is kiemelten kezelték” – mondja Balogh Zoltán, aki a 2005-ös évjáratból készítette első saját furmintját. A mennyiség csekély volt, alig száz palack, ám már ekkor világosan látszott, hogy a termőhely bemutatására a fajta kiválóan alkalmas. A kísérletezés évei után a 2009-es volt az első olyan évjárat, amelynek furmintjára már Balogh Zoltán is büszke. Az ezt követő években a bor a Pannon Bormustra csúcsboros listájának állandó szereplőjévé vált. Azóta is ugyanúgy készül, Balogh Zoltán azt mondja, működő biciklit nem szerelünk.

És hogy milyen a furmint SAP-módra? A titok az alacsony tőketerhelésben, a tökéletes érettségben, a 12-24 órás héjon áztatásban, a spontán erjesztésben, a finom seprőn tartásban és a 12-18 hónapos, tölgyfahordós érlelésben rejlik, már ha tudja valaki, hogy pontosan mit is jelentenek ezek a házszámok.

És hogy milyen maga a bor? „Az a fajta legnagyobb erénye, hogy nagyon szépen megmutatja a termőhely értékeit. Éppen ezért nálunk szigorú, köves, vulkános bort ad, amit egy kis maradékcukorral barátságosabbá lehet varázsolni – mondja Balogh Zoltán, majd azt is elárulja, miért kedves számára a fajta. – A furmint a szüret koronája. Amikor szedni kezdjük, már rendszerint kierjedt a tramini, erjed a juhfark meg az olaszrizling, és épp elmosogattunk a hárslevelű után. Vagyis: ha a furmint megvan akkor minden megvan. De azért is kedvelem, mert már most rengeteg sikerélményt szerez pedig még az útja elején jár az ültetvény. Hatalmas potenciál rejlik benne, és őszintén remélem, hogy egyszer majd minden titkát megfejtjük.”

Benne van a világ minden íze

Áts Károly, Áts Pincészet, Tokaji borvidék

Áts Károly Tokaj-Hegyalján nőtt fel, számára a szőlő mindig a mindennapok része volt. A szakmát az édesapja mellett tanulta, majd a Royal Tokaji Borászat főborászaként vált a borvidék egyik meghatározó szereplőjévé. Jelenleg a Grand Tokaj főborászaként dolgozik, mellette kis családi pincészetét viszi lányával együtt Tarcalon.

Ha megkérdezzük tőle, hogy mi volt élete legmeghatározóbb furmintélménye, akkor gondolkodás nélkül mondja: Szepsy István 2006-os furmintja az Urbán-dűlőből. Azóta se ivott ahhoz foghatót. Viszont utána már ő is készített néhányat, amire büszke. Kimagasló volt például az első Szent Tamás Furmint 2009-ben, amit a Royal Tokaji Pincészet főborászaként készített, vagy az első dűlőválogatás 2011-ből, de említhetné a Grand Tokaj 2017-es Kővágóját, vagy a családi pincészetük Szent Tamás furmintját is, 2019-ből.

Áts Károly úgy véli, a furmint meghálálja a gondoskodást, csak tudni kell már januárban, hogy mi a cél a szőlővel, hogy édes bor lesz belőle, vagy száraz, és annak megfelelően kell metszeni, hajtást válogatni, szüretelni. „Bár már nagyon szép borokat készítünk, szerintem még nem tudtuk megmutatni a világnak, hogy valójában mire képes a furmint. Az útkeresés fázisában vagyunk, egyelőre keveset tudunk a területeinkről, ráadásul minden évjárat új kihívások elé állít bennünket. Egy borásznak döntések egész sorát kell meghoznia, a klón kiválasztásától a szüret időpontján át egészen az érlelés hosszáig, és persze az se mindegy, hogy milyen hordóba teszem a boromat. Attól függően, hogy milyen talajon termett, a furmint nagyon sokféle lehet, de éppen ezért izgalmas” – mondja a borász.

Közismert, hogy Áts Károly gyönyörűen mesél a szőlőről és a borról. A kérdésre, hogy számára mit jelent a furmint, egyetlen szóval válaszol: mindent. De azért utána egy kicsit bővebben is kifejtette: „Kimész a szőlőbe, amikor pattannak a rügyek, egész évben dédelgeted, aztán leszüreteled, és behozod a pincébe. Kipréseled, megkóstolod a mustját, kóstolod erjedés közben, aztán meg a kész bort. Na, ez fantasztikus élmény. A furmint nagyon sokszínű, ha száraz, azért szép, ha édes, akkor meg azért. És akkor ott állsz, kezedben egy pohár borral, ami a te pincédben született, és benne van a világ minden íze. Ez az a pillanat, amikor szembesülsz azzal, hogy mit kaptál Tokajtól. Becsüljük meg, hogy itt élünk, és háláljuk meg a minél szebb borokkal!”