Geológiai gyorstalpaló, avagy finom-e a bazalt?

Milyen kőzetek vannak, melyek a gyakoriak a szőlőtermő vidékeken, és egyáltalán: miért fontos ez és hogyan van kapcsolatban a borral. Veres Zsolt geológussal, „A kövek mesélnek” oldal írójával beszélgettünk.

A Magyar Bor – Személyesen podcast első adásában Veres Zsolt geológus volt a vendég, érdemes meghallgatni!

Milyen típusú kőzetek vannak, és hogyan alakulnak ki?

A kőzetek a szilárd földkéreg fő tömegét alkotó, ásványokból álló természetes rendszerek. A kőzetek három nagy csoportját különböztetjük meg: magmás, üledékes és metamorf. A magmás kőzetek a földkéreg különböző mélységeiben benyomuló magmából (pl. gránit) vagy a felszínre kiömlő lávából (pl. riolit, andezit, bazalt) keletkeznek. Az üledékes rendszerek kőzetalkotó szemcséi például tengervízben ülepedhetnek le, más kőzetekből származó ásványokból (pl. homokkő), míg például a mészkő vagy a dolomit kémiai/biológiai folyamatok által válik ki az üledékgyűjtők vizében. A harmadik csoport a metamorf kőzetek (pl. csillámpala, gneisz), amelyek az előző két kőzetcsoportból alakulnak ki, a földkéreg nagyobb nyomással és hőmérséklettel jellemezhető mélységeiben.

Kréta márga, a Neszmélyi borvidéken fellelhető kőzet

Hogyan függ össze a kőzet az arra települt talajjal?

A talajok az alattuk található alapkőzet felmállásával, majd szerves anyaggal való dúsulásával jönnek létre. A talaj ásványos összetételét, szerkezetét, hő- és vízháztartását döntően befolyásolja az, hogy milyen alapkőzeten jött létre. Gondoljunk csak egy homokon létrejött kiskunsági talaj vagy éppen egy bazalton kialakult badacsonyi talaj különbözőségeire.

Miért fontos a talaj a szőlő számára?

A különféle mélységbe lehatoló szőlőgyökerek a talajból veszik fel az életműködésükhöz nélkülözhetetlen vizet, valamint mikro- és makrotápelemeket, az ott élő „mikrovilág” segítségével és közreműködésével. A talaj mélysége, hőmérséklete, levegő- és vízellátottsága jelentősen befolyásolja a rajta élő szőlő fejlődését. Ha a talajban a szőlő számára kedvezőtlen folyamatok indulnak el, az kihat annak életciklusára is. Gondoljunk csak egy hosszú időn át vízzel telített talajra, amely nem tesz jót a gyökereknek, így az egész növénynek sem.

A nagy-somlói bazalt holdbéli tájat idéző felülete

Hogyan befolyásolja a kőzet/talaj a szőlő és a bor ízét?

Régóta foglalkoztatja a szakembereket az, hogy az alapkőzet visszaköszönhet-e a bor ízvilágában. A válasz: indirekt módon igen! Az alapkőzet tulajdonságai, valamint a rajtuk kialakult talajok befolyásolják a megszületendő bor karakterét, ízét és zamatát, savasságát, valamint a szárazanyag-tartalmát is. Ugyanolyan éghajlati körülmények között, ugyanolyan szőlészeti és borászati technológia mellett, ugyanaz a szőlőfajta különböző geológiai felépítésű területeken más jellegű borokat ad. Hasonlítsunk össze egy homoki, kunsági olaszrizlinget, egy mészkövön termett füredi vagy egy bazaltos badacsonyi olaszrizlinget!

Honnan tudhatjuk, ha egy borvidéken járunk, hogy milyen kőzet van alattunk?

A borvidékek földtani felépítéséről a különféle geológiai térképek adnak felvilágosítást. Terepen pedig olyan szálkőzet-kibukkanásokat kell keressünk, amelyekben a területet felépítő kőzetek eredeti helyzetükben bukkannak elő. Ha ilyenek nincsenek, akkor a talajban előforduló kisebb-nagyobb kőzetdarabok, valamint egy talajszelvény ásása adhat információt a földtani közegről.

Nem, ez nem a Marsról van. A perm vörös homokkő a Balatonfüred-Csopaki, a Pécsi és a Badacsonyi borvidékeken is előfordul.

Veres Zsolt munka közben