Milyen a franc, ha villányi?

November hónap a nagyközönség számára még mindig a libalakomák és a Márton-nap bűvöletében telik, de egyre többen kezdik megtanulni azt is, hogy ilyenkor Villányban Franc & Franc konferenciát és kóstolónapot szerveznek. Ez utóbbin pedig cabernet franc, pardon, Villányi Franc-dömping van, a nagyközönség legnagyobb örömére. De ki dönti el, hogy mit kóstolhatunk? És mi kerül a Top 12-be? Egyáltalán: mi az a Top 12 Villányi Franc? Utánajártunk.

Azt, hogy a cabernet franc Villányban megtalálta a helyét, már sokszor megénekelték az elmúlt húsz évben. Nem véletlen, hogy a villányi termelők – megfogadva Michael Broadbent 24 éve elhangzott gondolatát – elkezdtek egyre komolyabban foglalkozni a fajtával, aminek egyenes következménye lett egy új márkanév, a Villányi Franc. Igen ám, de mit ér a márka, ha nincs mögötte megalapozott eredetvédelem? Szerencsére Villányban előre gondolkoztak, így jött létre először egy kétlépcsős minőségi kategorizálás, amiben már akkor ott volt a harmadik lépcső kialakításának a lehetősége. Ezt természetesen a termékleírásban és annak változásaiban is rögzítették, így a kezdetektől létező classicus és premium cabernet franc az évek alatt a super premium kategóriával bővült, illetve a villányi premium és super premium cabernet franc borok egy ideje a Villányi Franc márkanevet viselik.

 

 

Igen ám, de hiába magyarázza el tökéletesen a Villányi Franc nagyvilágban betöltött szerepét a borvidék tanácsadója, Horkay András, ha az egyszeri fogyasztó valójában csak azt szeretné tudni, hogy mit kap a pénzéért. Sőt, talán még azt sem! Egész egyszerűen csak arra kíváncsi, hogy egy bor az adott összegért finom lesz-e. Ízleni fog-e neki? Ezt pedig a legjobban a Franc & Franc kóstolónapon lehet eldönteni, ahol a legtöbb villányi cabernet franc-t kóstolhatja végig a borkedvelő, hogy aztán hazatérve a kedvencéből vásároljon a következő egy éven át. Az egyetlen problémát az jelentheti, ha a mámorban elfelejti, mi is tetszett neki igazán!

 

Igen ám, de a villányiak nem csak úgy, a vakvilágba kóstoltatják a boraikat! A Franc & Franc programokat megelőzően ugyanis zajlik egy több napon át tartó kiválasztás, egyrészt arról, hogy mit töltenek majd a konferencia és a kóstolónap vendégeinek, másrészt arról, hogy mely tételek kerülhetnek be a következő Villányi Franc Top 12 válogatásba, ami azután a Villányi borvidéket fogja képviselni egy éven át a nagyvilágban. Pedzegettük már a témát, de még soha nem mondtuk el, hogyan is zajlik ez a kiválasztás. Egészen eddig…

 

 

A kiválasztás

Rántsuk hát le a leplet a titokról – már ha titok volt egyáltalán és nem csupán a Villányi borvidék belügye! A jellemzően kétnapos kiválasztásra bárki küldhet olyan cabernet franc-t, amely a borvidéken termett szőlőből készült, és már megvan a forgalombahozatali engedélye, vagyis átment a rostán és finomnak találtatott. Tudom, a Nébih ennél akkurátusabban fogalmazna, de ez a lényeg, nem igaz? A villányiak azonban úgy gondolták, hogy ez nem elég: csak olyan bor kerülhessen a kóstolónapon a borkedvelők poharába, amit maguk a borászok is szívesen fogyasztanának! Így tehát a kiválasztáson minden komolyan vehető villányi borász képviseltetheti magát, ha pedig így tesz, akkor az a feladata – a többiekkel együtt –, hogy megkóstoljon hatvan-nyolcvan villányi cabernet franc-t, és a három kategóriának megfelelően kettős értékelést adjon.

 

Kezdjük az elsővel, ez az egyszerűbb! A borokat ugyan vakon kóstolják, vagyis csak azt tudják a termelők, hogy a pohárban villányi cabernet franc van, de – és ez egy fontos információ – a mellékelt papíron látják, hogy az adott tételt a termelő milyen kategóriában nevezte be a kiválasztásra. Az első körben azt kell eldönteniük, hogy a bort töltögessék-e a kóstolónapon a poharakba. Itt egyszerű a dolguk: ha a bor fajtajelleges, nem hibás, nem éretlen, akkor általában megkapja az esélyt.

 

Horkay András

 

A második kör az izgalmasabb. Mint írtam, a kóstoló borászok látják, hogy egy bor classicus, premium vagy super premium minősítést kapott, így valójában azt kell meghatározniuk, hogy a Top 12-ben egy évig szereplő borok mennyire felelnek meg a saját kategóriájuknak. Na ez már keményebb dió, de a folyamatos kontroll magával hozhatja a stílusok egységesedését, ami termelőnek és fogyasztónak egyaránt elemi érdeke. Horkay András az alábbiak szerint fogalmazta meg, hogy mit várnak el maguk a villányi borászok a három kategóriától:

 

Alap kategória

„Fontos, hogy megmutassa a szőlőfajta jellegzetességeit, legyen jól iható, de semmiképpen sem túlérlelt, sőt, az sem gond, ha nem érlelt borról van szó. Esetleg felfedezhető benne a visszafogott hordós érlelés, de az sem probléma, ha csak acéltartályt látott, vagyis az elsődleges, gyümölcsös jegyek dominanciája érvényesül. A Top 12-be ebből a kategóriából mindig a fiatalabb évjáratokat válogatjuk ki, mert nem célunk egy éven át azt hirdetni – még ha így is van –, hogy a classicus kategória milyen jól érlelhető. Arra ott vannak a felsőbb osztályban játszó borok, a classicus cabernet franc jó ivású, fajtajelleges bor, igyák meg és menjenek is rögtön a következő palackért!”

 

Franc&Franc konferencia Villányban

 

Premium kategória

„A premium Villányi Franc-nál nyilván alacsonyabb a hozam, kevesebb szőlő teremhet a tőkéken, ettől a bor koncentráltabb lesz, sűrűbb szövésű, harapható. Ezt az alapanyagot minimum egy évig érlelik hordóban, de ez a gyakorlatban néha akár kétéves (használt vagy új) fahordós érlelést is jelenthet, úgyhogy itt már felbukkannak az édes fűszerek az ízben, az viszont nem jó, ha elnyomják az egyébként érett gyümölcsösséget. A tannin is feszesebb, de nem tapadós, inkább selymes. Szinte simogatja a szánkat.”

 

 

Super premium kategória

„A legnehezebb dolgunk a super premium tételekkel van. Ennél a szőlőben a hozam még alacsonyabb, mint a premiumnál, a bort legalább két évig kell érlelni – ebből minimum egy évig fahordóban –, és csak a harmadik év után lehet forgalomba hozni. A premium és a super premium kategóriák között néha nagyon vékony a határvonal, inkább azt szoktam mondani, hogy a kóstolók egész egyszerűen érzik, ha egy bor egy kategóriával feljebb van! Egy kicsit koncentráltabb, rétegzettebb, elképesztően elegáns, egyszerűen minden a helyén van benne. Ahogyan az X-Faktor című tévéműsorban az énekesekben, a legjobb Villányi Franc borokban is megvan az a bizonyos „X”, az a hozzáadott érték, ami miatt kiérdemlik a super premium minősítést, vagyis azt, hogy a legmagasabb kategóriában váljanak a borvidék képviselőivé.”

 

Röviden összefoglalva: ha a polcok előtt tanácstalanul állunk és villányi cabernet franc-okat nézegetünk, a classicus frissebb, üdébb és gyümölcsösebb, a Villányi Franc márkanevet kiérdemelt premium és super premium tételek pedig minden bizonnyal érettebb aromákat, hordós jegyeket, fűszerességet is felmutató, nagyobb testű, komolyabb vörösborok, amelyek közül a super premium minősítésűek még a villányi borászok szerint is csúcskategóriás termékek. Mintha ők maguk ajánlották volna a vasárnapi asztalra! Ez elég menő, nem?

 

 

Borítókép: Magyar Bormarketing Ügynökség