2022 május 05. / Szabó EditURL másolásaFacebook megosztásTwitter megosztás

A Könnyűvér nemcsak bor, hanem közösségformáló erő is!

Divattá vált a közösségi bor. Az utóbbi években egyre több borvidék, kistérség, település dönt úgy, hogy egy közös borban fogalmazza meg egyediségét, sajátosságait, csak rá jellemző értékeit. A pázmándi borászok három éve alkották meg Könnyűvér nevű vörösborukat, amelynek legfrissebb évjáratát a napokban mutatták be a Bálint Boráriumban. A rendezvény után Schubert Ádámmal, az ApróKertek Pincészet borászával beszélgettünk.

Könnyűvér. Ez lett a neve annak a bornak, amelyet négy pázmándi borász álmodott meg. Miért éreztétek fontosnak, hogy az Etyek-Budai borvidékhez, azon belül a Velencei-tavi térséghez tartozó települést a borvidéktől és a térségtől függetlenül is megfogalmazzátok?

Eredetileg az volt az álmunk, hogy a Velencei-tó környékén élő és dolgozó borászok közösségével együtt hozunk létre egy bort, de a terv – bár sokszor beszéltünk róla – sajnos megrekedt az álmodozás szintjén. Bennünk, pázmándiakban, nagyon erős volt az elhatározás, ezért Nagy Gáborral, a Nagy Gábor Családi Szőlőbirtok tulajdonosával úgy döntöttünk, hogy ha nagyban nem megy, elkezdjük kicsiben. A másik két pázmándi pince tulajdonosa, Köllő Zsolt és Sobor Dávid is támogatta az elképzelést, így elkezdtük a közös munkát, és három éve megszületett az első Könnyűvér évjárat.

 

Schubert Ádám, ApróKertek Borászat

 

Talajtani vagy éghajlati szempontból különbözik Pázmánd a többi Velencei-tó környéki termőhelytől?

A Velencei-tó körül található termőhelyek geológiai szempontból három különböző csoportba tartoznak. Sukorón és Pákozdon gránit az altalaj, a tó déli partján pedig homokos lösz. Pázmánd, Nadap és Kápolnásnyék környéke viszont az andezit altalajnak, és a magas mésztartalmú termőrétegnek köszönhetően különleges adottságú vulkanikus terület.

 

Hogyan befolyásolja mindez a borok ízét?

Arról megoszlanak a vélemények, hogy az alapkőzet megjelenik-e a borokban, de a mésztartalom igen, és fontos, hogy ennek köszönhetően nálunk soha nem kell savhiánytól tartani. És lehet, hogy csak belemagyarázom, de én azt gondolom, hogy az idősebb ültetvényekről készített borokban érezhető az ásványosság.

 

Egy közös bort készítettetek, vagy minden pincészet megalkotta a saját Könnyűvér borát?

Mindenki a saját variációját hozta létre. A borok azonos címkével kerülnek forgalomba, de négy, illetve most már öt különböző pincészet neve alatt, mert az idén csatlakozott hozzánk még egy szereplő.

 

Mi a közös ezekben a borokban? Melyek a legfontosabb kritériumok?

Könnyűvér csak házasítás lehet, amelyben a kékfrankos aránya minimum 60, maximum 80 százalék. Hordóba nem kerülhet sem az erjedés, sem az érlelés során, és forgalomba kell hozni a szüretet követő év tavaszán, húsvét és pünkösd között. Könnyed, gyümölcsös, jól fogyasztható vörösborok készítése a cél.

 

Milyen borok születtek?

Nagy Gábornál cabernet sauvignon, Köllő Zsoltnál merlot, Sobor Dávidnál pinot noir, az ApróKerteknél pedig néró került a kékfrankos mellé. Már az első két évjárat is nagyon ígéretes és biztató volt, de szerintem mostanra állt fel igazán a rendszer. Az idei Könnyűvér borok egységes képet mutatnak, és tükrözik az eredeti elképzelést.

Hogyan zajlott a névadás?

Összejöttünk ötletelni, és mindenki mondta, ami eszébe jutott. Ha jól emlékszem, a Könnyűvér nevet a társam, Veliczky Zoli dobta be. Vörösbor és házasítás, könnyed, gyümölcsös, de nem bikavér, mi lehet az? Először nem aratott osztatlan sikert, voltak viták, de mostanra mindenki elfogadta, és talán meg is szerette.

 

Veliczky Zoltán, ApróKertek Borászat

 

Említetted, hogy az idén már öt Könnyűvér készült. Ki az ötödik szereplő?

Egy Pázmándon élő sommelier, Borostyán-Kovács Tamara, aki úgy gondolta, hogy akkor lehet igazán hiteles pohárnok, ha a borkészítést folyamatát is megtapasztalja. A bora nem kerül kereskedelmi forgalomba, összesen 100 palack készült belőle. A pinceépítés és a telepítés az idén zajlik nála, ezt a bort vásárolt szőlőből készítette, de nagyon elszánt volt, és szerintem szép is lett a végeredmény. Ő is pinot noirt adott a kékfrankos mellé.

 

Hány palack Könnyűvér készült összesen a 2021-es évjáratban?

A pontos számot nem tudom megmondani, de biztos, hogy kevesebb, mint háromezer.

 

A Könnyűvér egyelőre településbor. Ragaszkodtok hozzá, hogy az is maradjon, vagy szívesen fogadtok csatlakozni kívánó borászokat a Velencei-tó környékéről?

Nyitottak vagyunk, de egyelőre még senki nem keresett bennünket. Szentesi Józsefnek vannak Pázmándon területei, és arról már volt szó, hogy esetleg ő is velünk tart a jövőben. Reméljük, hogy így is lesz. Arról viszont még mindig nem mondtunk le, hogy tető alá hozzunk egyszer egy Velencei-tavi közösségi bort. Ha valamiből nagyobb mennyiség készül, és többen vesznek részt a megalkotásában, az komolyabb figyelmet generál, és bármennyire is szeretjük Pázmándot, a végső cél mégiscsak az, hogy a tó körül alkotó borászok közösségére felhívjuk a figyelmet. A Könnyűvér nagyon fontos nekünk, de leginkább a közösségformáló ereje miatt. Nem tekintjük komoly tényezőnek a piacon.

 

Az ApróKertek nevű kis pincészetet nyolc éve indítottátok, és Veliczky Zoltánnal ketten viszitek. Mindössze 2,2 hektáron gazdálkodtok, és ez a főállásotok. Mi a munkamegosztás köztetek?

Nem osztjuk meg a munkát, mert úgy egymásra vagyunk hangolódva, hogy erre nincs szükség. Ha kell, mindketten szerelünk traktort, vagy éppen ülünk rajta, bort fejtünk, értékesítünk, szőlőmunkázunk. Zoli eredetileg matematikus, racionálisabban gondolkodik, én pedig inkább bölcsész típus vagyok. Nagyon jól kiegészítjük egymást, és emberileg is teljes az összhang közöttünk.

 

Végzettséged szerint óvodapedagógus vagy. Miért kezdtél el bort készíteni?

Így hozták a körülmények, és jól is van ez így. Most látom csak igazán, hogy a szőlővel és a borral sokkal kreatívabb vagyok, mint a gyerekekkel. Az élet nagy rendező. Már a budapesti családi házunk pincéjében is készítettem bort, aztán kaptam itt a hegyen egy állást, és itt ragadtam. Nagyon szeretem Pázmándot, a mi kis kertünket, és szerintem a családom is jól érzi itt magát.

 

 

Az a 2,2 hektár nem túl nagy, alaposan végig kell gondolni, hogy milyen borok kerüljenek az ApróKertek palackjaiba…

„Small is beautiful.” A pincénk is csak 24 négyzetméteres. Nálunk soha semmiből nincs sok, és imádunk kísérletezni. Most például egy hordóban érlelt, derítetlen, szűretlen, finomseprővel palackozott kékfrankos rozét készítettünk, nem tudom, hogy van-e hasonló az országban. Kilencszáz palackot töltöttünk belőle, és a kislányom után a Johanna nevet kapta. A kis szőlőskertünk nem mezőgazdasági terület, hanem gazdag élőhely, ahol boldogan fészkelnek a madarak, sétálnak a bogarak, mi pedig Zolival rengeteget zöldmunkázunk, gyomirtót, rovarölőt, felszívódó szereket nem használunk, hiszen mi is ott élünk a szőlőtőkék között, és nem urai, hanem részei vagyunk ennek a sokszínűségnek. 

 

 

 

URL másolása Facebook megosztás Twitter megosztás
Lapozás vissza Lapozás előre

„Magyarország elképesztő kincseket rejt” – interjú John Szabóval, a magyar borok nagykövetével

Elolvasom

A magyar bor nagykövetei: influenszerevolúció

Elolvasom

Hol és hogyan tanulhatunk borásznak?

Elolvasom

Nem csak a rozé érdekli! - Beszélgetés Elizabeth Gabay-val

Elolvasom