Szerző: dr. Mészáros Gabriella
Fotós: Pintér Árpád

Etyek-Budai borvidék

Etyek-Budai borvidék

Kevés olyan főváros akad a világon, ahol a szőlőnek és bornak olyan komoly szerepe volt – és maradt – évszázadokon keresztül, mint a mai Budapest. Ami ma szerves részét képezi a városnak – például a Gellért-hegy és a Tabán – nem is olyan régen még termő szőlőt jelentett. A sokszor megénekelt „Sashegyi Veres” – kadarka és vadfekete szőlők bora - ma már csak irodalmi emlék, de a kissé távolabb költözött borvidék remek adottságai így is megmaradtak. Etyek, Pázmánd, Velence környéke változatos borkínálatot mutat, mind egyéni és árnyalt képet adva a főváros környékének adottságairól.

Területe és elhelyezkedése

Az Etyek-Budai borvidék földrajzilag a Gerecse-hegység déli részétől a Velencei- és a Budai-hegységekig húzódik. A borvidék alapvetően három nagyobb zónára oszlik: a szorosan vett etyeki területre, amely Csabdin, Bicskén, Etyeken, Válon keresztül Martonvásárig húzódik, a Velencei-hegység déli lejtőjén Pázmándtól Pákozdig elterülő körzetre és a Budai-hegység délnyugati oldalán a Töktől Budakesziig terjedő zónára.

A szőlőültetvények területe az egész lehetséges termőterületnek csak mintegy 30%-a, 1652 ha. A borvidék közigazgatásilag három megyéhez, Komárom, Pest és Fejér megyékhez tartozik. Területe magában foglalja az a.) Etyeki körzetben Bicske, Csabdi, Etyek, Kajászó, Nadap, Pákozd, Pázmánd, Sukoró, Vál; a b.) Budai körzetben Budajenő, Budakeszi, Pilisborosjenő, Telki, Tök, Üröm településeknek a szőlőkataszter szerinti I. és II. osztályú határrészeit.

Története

Buda vidékén a szőlőművelés évszázadokon keresztül virágzott, a Buda-vidéki vörösborok már az Árpádházi királyok idejében híresek voltak. Később az Anjouk és Mátyás király idejében még nagyobb hírre tettek szert. A mai névadó területe a borvidéknek Etyek, más adottságokkal hívta fel magára a figyelmet.

Hívták a vidéket Buda Szőlőskertjének, sőt Magyar Champagne-nak is. Ez utóbbi név azután ragadt rá, hogy Törley József felismerte a vidék szőlőiben rejlő, pezsgőkészítésre igen alkalmas adottságokat. 1899-re a Monarchia legnagyobb pezsgőszállítója is lett évi egymillió palackkal.

A rácok után új telepesek, a németek érkeztek. Az 1720 és 1770 közötti időszakban 112 német család telepedett le Etyeken - német nevén Edecken - akik kemény munkával felvirágoztatták a mezőgazdaságot, ráadásul a Duna közelsége a szállítási gondokat is megoldotta. Az 1736-41-es promontori (mai nevén budafoki) szőlőtulajdonosok száma 572 volt, ebből 309-nek németes hangzású volt a neve, 192 szerb és csupán 50 magyar szőlőtulajdonos szerepelt a listán. Az új telepesek új ízlést is hoztak, ők a korábbiakkal szemben a fehérbort részesítették előnyben. A XIX. században a pesti polgárok egyre-másra vásároltak szőlőstelkeket, és több száz, kőből rakott pince épült a vidéken. Jelentős részük ma is működik. Még az 1930-as népszámláláskor is 3133 német és csak 865 magyar anyanyelvű lakosa volt Etyeknek. Ez az arány a második világháború utáni ki- és betelepítések következtében drasztikusan megváltozott. Történelmi jelentőségű érdekessége az Etyeki borvidéknek a Körpince pinceegyüttes, a Kecske-gödör, a Sóskúti úti pincesor és a présházak. Mindhárom nevezetesség egy séta keretében bejárható.

A rácok, a németek és a Törley-ek után az elmúlt néhány évtizedben a reduktív technológiájú borkészítés adott újabb lökést a borvidék fejlődésének.

Talajadottságai

A talajképző kőzetek az Etyeki-dombság területén főleg a lösz és löszszerű negyedidőszaki üledék, továbbá homok, mészkő, homokkő, ritkábban dolomit. Ezen a fiatal homokos lejtőlöszön alakult ki a borvidék jellegzetesen vályogos típusú talaja, amelynek magas aktív mésztartalma hozza létre a borvidékre jellemző ún. „meszes borokat”. A Velencei-hegységben gyakori a gránit törmelékével keveredett lösz. A Budai-körzet homok, homokkő felszínén lösz alapú csernozjom, a mészkő és dolomit felszínén erdőmaradványos csernozjom, lúgos, barna erdőtalaj található, néha jelentős aktív mésztartalommal.


Két jellemző kőzet az Etyek-Budai Borvidékről.

Éghajlata

Az évi átlagos hőmérséklet itt az országos átlagnál kissé alacsonyabb (9,5 -10,5oC). A csapadékellátottság viszont megközelíti az országos átlagot (400-800 mm). A légmozgás gyakori, ami kiemelkedő termelési biztonságot ad: kevés a gombás károsodás és ritkák a számottevő fagykárok.

Szőlőfajták és bortsílusok

Az Etyek-Budai borvidék elsősorban fehérbortermő terület. Legnagyobb területen chardonnay-t és Irsai Olivért találunk, de a szürkebarát, sauvignon blanc, olaszrizling, zöldveltelini, Müller-Thurgau és a rajnai rizling is jelentős mennyiségben terem. Noha a kékszőlők nem voltak soha nagy mennyiségben jellemzőek a borvidékre, a pinot noir ma már nem kizárólag pezsgőalapborként készül a pincékben – összesen 117 ha van belőle.

A borvidék hagyományos fajtái a piros szlankamenka, mézesfehér, ezerjó, szerémi zöld, kövidinka voltak. Etyek "legősibb" szőlőfajtája a német eredetű Schlamper, azonban ez minőségi borok készítésére nem igazán volt alkalmas.

Az Etyek-Budai borvidék talaja nem kedvez a markáns, nagyon karakteres borok kifejlődésének, de boraiban az izgalmas savak egész palettáját nyújtja. Talán ez is az oka annak, hogy a hazai pezsgőgyártás legkiválóbb alapborait Etyek határában szüretelik. Az etyeki borstílus hűen követi az elegáns, nem túl testes, száraz reduktív borok divatját. Az egykori Velencei borvidék hírét fogják talán feltámasztani az újabban palackozott pázmándi borok, azé a tájét, amelynek nadapi vörösbora már a XVI. században messze földön híres volt. Adottságai kiválóan alkalmasak pezsgő alapbor készítésére is. A kékszőlők közül úgy tűnik, a pinot noir igencsak jól érzi magát a borvidéken, utóbbi négy-öt évjáratunk már erről győzi meg a borfogyasztót. Magyarország egészét tekintve talán itt találjuk meg leginkább azt a kedves és egyben elegáns pinot noir stílust, amit a legjobbak között emlegethetünk.

A termelők egy része néhány éve meg is határozta a borvidék követendő stílusát és identitását ehhez kötné. Alapja a chardonnay – sauvignon blanc – pinot noir hármasa, komoly minőség száraz csendes borokban és pezsgőben megvalósítva.

Chardonnay
Cserszegi fűszeres
Irsai Olivér
Juhfark
Királyleányka
Kunleány
Olaszrizling
Ottonel muskotály
Pinot blanc
Rajnai rizling
Rizlingszilváni
Sárgamuskotály
Sauvignon blanc
Szürkebarát
Tramini
Viognier
Zalagyöngye
Zefír
Zengő
Zenit
Zeus
Zöldveltelini
Blauburger
Cabernet franc
Cabernet sauvignon
Kadarka
Kékfrankos
Merlot
Portugieser
Syrah
Turán
Zweigelt
Lapozás visszaLapozás előre
Szőlőültetvények/Etyek-Budai borvidékSzőlőültetvények/Etyek-Budai borvidék
Szőlőültetvények/Etyek-Budai borvidékSzőlőültetvények/Etyek-Budai borvidék
Újhegyi pincesor, Rókusfalvy Birtok/Etyek-Budai borvidékÚjhegyi pincesor, Rókusfalvy Birtok/Etyek-Budai borvidék
Látkép az Újhegyi pincesorról/Etyek-Budai borvidékLátkép az Újhegyi pincesorról/Etyek-Budai borvidék
Öreghegy, Etyeki kúria/Etyek-Budai borvidékÖreghegy, Etyeki kúria/Etyek-Budai borvidék
Öreghegy, Etyeki kúria/Etyek-Budai borvidékÖreghegy, Etyeki kúria/Etyek-Budai borvidék
Kecskegödör pincék/Etyek-Budai borvidékKecskegödör pincék/Etyek-Budai borvidék
Lapozás vissza Lapozás előre
Borozz a kéken!
Új adás a Magyar Bor Személyesen podcast csatornán - beszélgetés Budai Rita művészettörténésszel

Új adás a Magyar Bor Személyesen podcast csatornán - beszélgetés Budai Rita művészettörténésszel

Elolvasom
Boros programajánló – Május 9-22.
Bor(lovag)rendek hazánkban és a világban

Bor(lovag)rendek hazánkban és a világban

Elolvasom
A Könnyűvér nemcsak bor, hanem közösségformáló erő is!
Két keréken Siklóstól Kisjakabfalváig

Két keréken Siklóstól Kisjakabfalváig

Elolvasom
Új perspektívák a Balatonboglári borvidéken - képriport
6+1 kihagyhatatlan borászat, ahol enni is jó

6+1 kihagyhatatlan borászat, ahol enni is jó

Elolvasom