2021 november 23. / Geri Ádám

Milyen a vörösbor, ha újbor?

Gyümölcsösek, frissek, izgalmasak: bár vörös újborokkal ritkábban találkozhatunk, kiváló tételek készülnek ebben a kategóriában hazánkban is. Cikkünkben most ezeket mutatjuk be és szó esik a világ leghíresebb újboráról is, ami a hazai polcokon is minden évben megjelenik.

A többség valószínűleg a fehérborral és a rozéval azonosítja az újborokat (újbor az, ami a szüret évében forgalomba kerül), és kétségtelenül nagyobb ezekből a választék. Több készül el belőlük ugyanis november 11-re, vagyis Szent Márton napjára, amikor Magyarországon libaételek társaságában hagyományosan megünnepeljük az újborokat.

Ennek oka elsősorban a gyorsabb borkészítési eljárásban keresendő. Egyrészt a fehér- és rozé borok többségénél korán szüretelnek, hogy megmaradjanak a szőlőben a gyümölcsaromák és a ropogós savak, másrészt egyáltalán nem, illetve nagyon rövid ideig áztatják együtt a mustot a szőlő héjával (vörösboroknál ez lehet egy hónap is), harmadrészt pedig nem kapnak hordós érlelést.

Mindazonáltal pár vörös újbor is szokott kerülni az asztalra november 11. tájékán. A Bock Pince 1997 óta minden évben elkészíti Szent Márton Borát, amihez a nevezetes naphoz legközelebb eső hétvégén újborünnep is társul a villányi birtokon. Több szempontból is izgalmas tétel a szintén villányi Vylyan Szőlőbirtok és Pincészet Bogyóléje. Maga a név egy szójáték, utalás a világ leghíresebb vörös újborára, a Beaujolais-ra (ejtsd: Bozsolé), ami annál is inkább találó, mert mindkét bor ugyanazzal a különleges technológiával, az úgynevezett szénsavas macerációval készül (a Beaujolais-ról és a szénsavas macerációról lásd a keretes írást). Boltokba került már a fenti kettő új vörös tétel mellett a Lelovits Pince 2021-es Portugiesere, a Ruppert Borház 2021-es Bolond Kalaposa és a Bodri Pincészet idei Gúnárja is.

A Vylyan Szőlőbirtok többször is címkepályázattal tette még izgalmassá a Bogyólé megjelenését

Beaujolais, a világ leghíresebb újbora

Minden év novemberének harmadik csütörtökén az egész borvilág egy alig kétezer lelket számláló francia falucska nevétől hangos. Hagyományosan mindig ezen a napon kerül ugyanis forgalomba – manapság már mintegy 130 országban – a Beaujolais, a világ leghíresebb újbora, ami a nevét a ma már inkább csak a régió földrajzi központjának számító Beaujeu településről kapta. A környék első szőlőültetvényeit a rómaiak telepítették, a 7-10. században pedig a bencés szerzetesek készítettek itt bor. Ezután került a terület a mindenkori Beaujeu-i földesúr birtokába, aki a 15. században átengedte azt Burgundia hercegének. (Beaujolais borvidék közigazgatásilag ma is a fogyasztók körében szintén jól csengő Burgundiához tartozik.) A gamay-ból készülő Beaujolais Nouveau kezdetben kevéssé volt eltartható, ezért sokáig csak a közelbe szállították a szüret végét megünnepelendő, Párizsba a 19. században a vasúthálózat kiépülésével jutott el. A borvidék döntéshozói 1941-ben egy rendeletben november 15-ét jelölték meg a forgalomba hozatal legkorábbi időpontjaként. 1985-ben a francia Nemzeti Eredetmegnevezési Intézet még egyszer változtatott a szabályozáson, azóta minden november harmadik csütörtökétől szabad árusítani.

A gamay szőlőfajta

Mi a Beaujolais sikerének a titka? A már említett gamay szőlőfajta a tudomány mai állása szerint a környéken őshonos (ezzel együtt a 14-15. században, a pinot noirt helyzetbe hozandó, ki akarták irtani), és még mindig itt terem az egész világon a legnagyobb mennyiségben, máshol csak elszórtan foglalkoznak vele. Unikális tehát, akárcsak az elkészítésének módja. A szőlőt augusztus végén, szeptember elején szüretelik, 10 héttel később pedig már ott van a boltok polcain. Ebben segít a feldolgozás, vagyis az úgynevezett szén-dioxidos maceráció. A fürtöket kézzel szedik, és teljesen épen teszik a tartályba, amiből szén-dioxiddal szorítják ki a levegőt. Mivel a héj nincs megrepedve, nem folyik ki a lé, az erjedés a bogyók belsejében megy végbe, ez biztosítja az elképesztően üde, primőr gyümölcsaromák megőrzését és a ropogós savakat. Nem véletlenül mondta egyszer Karen MacNeil amerikai borszakértő, a Wine Bible (Bor biblia) című könyv szerzője, hogy a „beaujolais az egyetlen fehérbor, ami vörös”.

A fent felsorolt hazai vörös újboroknak a közös tulajdonsága, hogy valamelyik déli borvidékünkről (jelesül Szekszárdról és Villányból) származnak, ahol a melegebb klíma miatt hamarabb beérnek a szőlők, valamint hogy mindegyiknek az alapja a portugieser fajta (a Vylyan tételében található még mellette zweigelt is). Nem véletlen a borászok választása: a portugieser szőlő kiválóan alkalmas a feladatra, korán beérik, ráadásul az alacsony hőmérsékleten, az oxigén kizárásával végbemenő úgynevezett reduktív feldolgozás mellett tökéletesen hozza a gyümölcsös, könnyed, friss vonalat, amit egy újbortól elvárnak a fogyasztók. Nem utolsó sorban remekül passzol magyaros fogások, sült húsok, mindenekelőtt egy libasült mellé – de akár már annak sütőlevébe is.

A Bock birtokon libavacsorával, jazz zenével, fényfestéssel és újbor szenteléssel is készültek idén

Ritkán kerül a polcokra már a szüret évében, inkább a következő év elején, de hasonlóan friss, gyümölcsös vörösborokra képes a kékfrankos, a zweigelt, a kadarka vagy éppen a pinot noir. A fajta önmagában természetesen nem garancia erre a borstílusra, hiszen a felsoroltak majd mindegyike sűrűbb, testesebb bort is adhat. Itthon a kérdésben még elég jól el lehet igazodni a palack lezárása alapján: ha csavarzárat látunk, akkor általában friss, jó ivású, gyors elfogyasztásra szánt borról van szó, a „nagyágyúnak” szánt komolyabb, hordós érlelést kapott tételeket a hazai borászok általában parafa dugóval zárják le.