Dűlőre jutunk? 2.rész

Cikksorozatunk első részében körüljártuk a kérdést, mi is a dűlő és mi értelme van a különböző lehatárolásoknak. A második részben hazánk tíz érdekes, vagy éppen vicces nevű dűlőjébe látogatunk el.

Olvasd el a dűlőkről szóló cikk sorozatunk első részét!

1. Kopár

A Villányi borvidék ikonikus területe, a Szársomlyó déli oldalán, Villány és Nagyharsány között. Nevét a látványnak köszönheti, a kopár mészköves, karsztosodott, „ördögszántotta“ hegyen csak ritkás cserjeszint fejlődött ki. A hegy alsó harmadában maradt csak annyi minimális talajtakaró, hogy szőlőt lehessen telepíteni rá. Rendkívül meleg dűlő, a nagy vörösborok hazája, holott 50 éve még a világ legjobb olaszrizling termőhelyeként emlegették.

Forrás: Gere Attila Pincészete

2. Tehéntánc

Egerben, a Mátrában és Tokajban is találkozhatunk ilyen dűlőnévvel. A magyarázat, hogy a múltban ezen helyek őshonos növénytársulásaiban olyan gyógynövények is előfordultak, amiket ha a tehenek lelegeltek, kóvályogni kezdtek. A tehéntánc lenne a könnyű drogokra rászokott kérődző patások emlékezete?

3. Landord

A név eredete már a múlt homályába vész. A Balatonboglári borvidéken, azon belül is Szőlősgyörökön a legjobbnak tartott terület, a Sinai-hegy része, a Sinai-hegy nevű dűlő alatt terül el. Semmi köze az angol „landlord“ szóhoz. Ha csak úgy nem, hogy a középkori Landord település helyén, annak pusztulása után létrejött a Landord major, ahová a gróf, mint landlord avagy háziúr, gyakran kilátogatott.

4. Siralomvágó

1863-ban Ranolder János veszprémi püspök kőkeresztet emeltetett a mai Siralomvágó dűlőben, Csopakon. A népnyelv már régóta így nevezte a területet, amikor a jelenlegi tulajdonos, Jásdi István (Jásdi Pince) úgy döntött, hogy hivatalosan is érdemes elkülöníteni a dűlőt, mert megfigyelései szerint a leghosszabban érlelhető olaszrizlingek innen kerülnek ki.

5. Áfrika

Az Egri borvidék talán kevésbé ismert, ám igen vicces, talán beszédes nevű dűlője. A nagyobb borászatok közül többen is palackoztak innen kései szüretelésű, gyakran édes, jellemzően fehér borokat. A név talán arra utal, hogy a magas beeső napsugárzás és a hőösszeg hatására gyakran igen meleg van itt a szőlőben.

6. Savanyú-kút (Sauerbrunn)

Sopronban többségben vannak a német dűlőnevek, elég megnézni a szomszédos dűlőket. Frettner, Rothepeter, Harmler vagy éppen Steiner, ami a múltban még több aldűlőre bomlott, nevesen az Oberer Steiner, Spernsteiner, Spitzsteiner, Unterer Steiner és Steinige Satz nevűekre. A fertőrákosi Savanyú-kút dűlő nevét az itt fakadó forrásokról kapta, innen származik a Balfi ásványvíz is.

7. Görögszó

Szekszárd és Decs osztoznak ezen az ikonikus dűlőn, ahonnan az elmúlt évtizedekben a borvidéket és a magyar vörösbort egyaránt jól reprezentáló, ikonikus vörösborok születtek. Nevét valószínűleg onnan kapta, hogy a közeli Grábóc ortodox kolostorának itt terültek el a birtokai, amelyet évszázadok alatt, az egymás közt gyakran görög egyházi nyelven kommunikáló szerb, macedón és egyéb nemzetiségű ortodox papok műveltek. A népnyelvi elnevezés arra utal, hogy a szőlőből kihallatszott a görög beszéd.

8. Nagy-Eged

Eger ikonikus hegye és dűlője, az ország legmagasabban fekvő szőlőivel. Igazából legalább két dűlőről beszélünk a Nagy-Eged nevű hegy déli oldalában. A lejjebb lévő, nagyobb terület a Nagy-Eged dűlő, a fönti pedig a Nagy-Eged-hegy dűlő. A dűlő közepén található a St. Andrea pincészet által állított Szűz Mária szobor. Eger többi dűlőjétől abban is különbözik, hogy az uralkodó vulkanikus területek helyett itt az alapkőzet a mészkő, ami teljesen eltérő karakterű borokat eredményez. (A Nagy-Egedről külön cikkben is írtunk bővebben, olvass utána!)

9. Úrráteszi

Sok víz lefolyt már azóta a Belső-Mérges-patakon, amióta Losonci Bálint az utolsó kékfrankosát lepalackozta ezen a néven. Azóta, ha jól tudom, megszűnt a dűlő, pontosabban egybeolvadt másik két szomszédos dűlővel, így a név használata a címkén nehézkessé vált. Pedig milyen jó név volt! Arra utalt, hogy a településen aki itt tudott szőlőbirtokot szerezni, annak rendkívül megnőtt az ázsiója!

10. Makovica (Szent Tamás)

A Szent Tamás dűlő Mádon, Tokaj-Hegyalján valószínűleg egyike az ország legismertebb területeinek. Kevesen tudják, hogy a dűlő eredetileg sok kisebb egységből tevődött össze, és csak a modern kori termékleírások vonták egybe ezeket az aldűlőket. Köztük volt a Makovica, ami a Szent Tamás talán legértékesebb területe, nem véletlenül tünteti fel néhány borászat a címkén is, ha innen származik a bor. Nevét a szlovák-lengyel határon található Zboró település feletti várról, a Makovicai váruradalomról kapta, aminek a birtokosai ugyanúgy a Rákócziak voltak, mint ennek a szőlőterületnek.