2021 november 05. / Demők Nóra
Az első fejezetben négy különböző adottságokkal rendelkező borvidékre látogattunk el képzeletben: Etyekről és Sopronból Mérész Sándort, Tokajból Balassa Istvánt, a Kunsági borvidékről pedig Frittmann Tamást kérdeztük az évjáratról és szüreti tapasztalataikról.
„Mindkét borvidéken, ahol gazdálkodunk, Etyeken és Sopronban is későn indult a vegetáció, legalább 3 héttel később, mint szokott. A tél meglehetősen gyenge volt, kevés csapadékkal, száraz és hideg tavasz váltotta, ennek köszönhető a kései virágzás is. Etyek jobb helyzetben volt, mint Sopron, kiegyenlítettebb volt a csapadékeloszlás, nem panaszkodom. Viszont Sopronban szárazság volt, nagyon hiányzott az eső a szőlőnek. Mindkét borvidéken vontatottan indult az érés, máskor az első mintákat, a próbaszüretet már augusztus első hetében elkezdjük, idén augusztus 20. után még mintát sem vettünk a heterogén érés miatt. Etyeken szeptember 13-án kezdtük a szüretet a pezsgő alapanyaggal, Sopronban pedig szeptember 20. után kezdtük szedni a rozénak valót. A pezsgő-alap szüret után meg is álltunk, mert még magasak voltak a savak, csak szeptember 17-én folytattuk a sauvignon blanc-nal, chadonnay-val és pinot noirral. Az elején féltem az alapanyagtól, extrém analitikák voltak, magas cukorhoz magas sav párosult, de nálunk az almasav nem olyan magas, a borkősav több és ezért nincs az a vad savérzet. Érdekes, hogy a pinot noirnál eltérő volt az érés üteme a különböző korú ültetvényeknél: a fiatal ültetvényeknél kellett korábban szüretelni, az öreg szőlőket később.”
Az Etyeki Kúria jelenleg 54 hektáron és két borvidéken, Etyeken és Sopronban gazdálkodik: Etyeken a sauvignon blanc, chardonnay és pinot noir, a soproni szőlőterületeken a kékfrankos a meghatározó fajta.
„Etyeken a szüretet október 14-én zártuk. Sopronban kicsit hazárdjátékoztunk, kint hagytunk néhány táblát, hogy teljes érettséget érjünk el. Itt október 21. volt az utolsó szüreti nap. Sopronból és Etyekről is úgy tűnik, hogy jó, markáns, hosszan érlelhető és eltartható borok készülnek. Nálunk a hozam is több volt, mint tavaly, szerencsések vagyunk, Etyeken 75 mázsás átlagot teljesített a szőlő, ennél nem is akarunk többet. Növényvédelmi szempontból is stabil évjárat volt, a szokásos mértékben permeteztünk, Sopronban sem voltak jellemzőek a szőlőbetegségek. Régen egyébként ez volt a normális szüreti időszak, csak az elmúlt 7-8 évben tolódott extrém módon korábbra a kezdés az általános felmelegedés miatt.”
„A legjobb, hogy idén végre el tudtunk menni nyári szabadságra, hiszen később kezdődött a szüret, ilyesmiben évek óta nem volt részünk.” - Mérész Sándor
„Elképesztően érdekes volt ez az év, nagyon kusza időjárással Tokajban. Januárban és februárban az átlagosnál melegebbek voltak a napok, enyhe tél volt jellemző, utána viszont márciustól június 15-ig rendkívül hűvös tavasz érkezett és április utolsó két hetében a valaha volt egyik leghidegebb áprilist kaptuk. Ennek következtében a szőlő fejlődése lelassult, a rügyfakadás, ami április elején jellemző, május elejére, közel 1 hónapot tolódott, és ez már meghatározta a további folyamatokat. A szőlővirágzás is 2-3 hetes csúszásban volt. A csapadék nagyon fontos az évjárat megítélése szempontjából: április végéig csapadékban gazdag hónapok voltak, hatalmas vihar is volt április elsején jégesővel, ez volt Tokajban az egyik legintenzívebb felhőszakadás, de május elsejétől aszályos időjárás következett.”
„Hullámvasúton ültünk: a hőmérsékleti ingadozások extrémek voltak, június második két hete az egyik legforróbb június volt Tokajban. Ezek a kiugró időjárási anomáliák jellemezték az egész évjáratot, akkor jött eső, amikor nem kellett volna, és akkor nem esett, amikor nagyon várta a szőlő... az elmúlt 20 év talán legextrémebb évjárata volt Tokajban.”
„A szőlő érése, fejlődése is érdekesen alakult. Nyáron lelassult, és egészen október közepéig alacsony fenolos érettség volt tapasztalható. A próbaszüretek is extrém értékeket mutattak, magas cukortartalomnál igen magas savak társultak a beltartalomhoz. Egyfajta hibrid állapotban volt a szőlő. Vártunk… figyeltünk és óvatosan szüreteltünk.
Volt egy pont a szüretben, amikor a paraméterek hirtelen megváltoztak, a száraz alapanyagokban a cukor megugrott és a savak csökkenni kezdtek. Ennek köszönhetően többlépcsős szürettel nagyon jó száraz alapokat tudtunk szüretelni. Rendkívüli eltérések voltak a különböző adottságú dűlők között is. Nagyon észnél kellett lenni és gyorsan reagálni. Időjárásilag extrém év volt, soha nem látott kilengésekkel, a szőlő paraméterei is követték ezt. De szerencsére a fantasztikus őszi idő a legtöbb gondot helyreigazította, és elkerült minket a nem kívánt rothadás is. Így nagyon jó szüreti időszakunk volt/van.
„Kusza évünk volt, nagyon változó feltételekkel, az extrémitásokról szólt minden és a tapasztalatszerzésről. A termés mennyisége kevesebb volt, de koncentráltabb minőség termett a tőkéken.”
„Az édes borokhoz, a szamorodnihoz és az aszúhoz való alapanyagok élete már szerencsésebben alakult, október második felétől már szépen aszúsodott a szőlő. Az átlaghoz képest kevesebb, de koncentrált, jó minőségű aszúszem és szamorodni alapanyag vár még ránk a tőkéken. Az ezekből készült aszúk/szamorodnik minősége esetenként rendkívüli is lehet, köszönhetően a stabilan maradó savaknak. Összességében szép évjárat lesz 2021.”
„Jellemzően jó évjáratot köszönhetünk 2021-nek, hideg tavaszunk volt, ezért legalább három hét késéssel indult be az érés. A nyár forró és száraz volt, kevés csapadékkal, fontos volt az ültetvényekben a megfelelő lombfal kialakítása, hogy ne égjenek meg a bogyók. Augusztus 21-én kezdtük a szüretet a néróval és az Irsaival, ez nálunk késeinek számít a megszokott augusztus 10-i kezdéshez képest. A közép érésű fajták érése összetorlódott. A legtöbb fajtánál egylépcsős szüretet alkalmazunk, ezt kívánja meg a pince kapacitása és a feldolgozás is.
A legtöbb fajtával október elejéig végeztünk, csak a cabernet-t hagytuk kicsit tovább kint, de október közepére minden fajta bent volt a pincében.
A Frittmann Borászat Magyarország legnagyobb borvidékének egyik központjában, Soltvadkerten készíti borait. Ebben a régióban található az ország legnagyobb egybefüggő szőlőültetvénye, közel 3000 hektár. A birtokon az új generáció folytatja a borkészítés, szőlőművelés hagyományát, a két legifjabb fiú is borászatot tanult és mára bekapcsolódtak a pincészet mindennapi életébe.
„A száraz nyár miatt kevesebbek a hozamok, a bogyók általánosan kevesebb levet adtak, de minőségre kifejezetten jók. A savak a legtöbb fajtánál magasabbak voltak, egyes mustok barnulásra voltak hajlamosak, nagyobb polifenol tartalom jellemezte őket, egyes mustok pedig tápanyag hiányosak voltak, ezért utánpótoltuk tápsóval. A sav arányokban inkább a borkősav volt magas és az almasav alacsonyabb, ezért előfordult olyan is egyes tételeknél, hogy magas savhoz magas pH társult. A fehérje stabilitás okozhat még gondot a korai újboroknál. A stabilitás megőrzése érdekében többszöri derítést alkalmaztunk.”
„Alapvetően elégedett vagyok a minőséggel, jó évjáratról beszélhetünk.”
Büszke vagyok arra, amit eddig elértem - beszélgetés Szarka Dénes mádi borásszal
„Magyarország elképesztő kincseket rejt” – interjú John Szabóval, a magyar borok nagykövetével
32 éve a magyar bor szolgálatában
A magyar bor nagykövetei: influenszerevolúció
Hisztaminérzékenység és koccintás? Lehetséges!
Hol és hogyan tanulhatunk borásznak?
Negyed évszázada a magyar bor élvonalában
Nem csak a rozé érdekli! - Beszélgetés Elizabeth Gabay-val
