2022 április 12. / Szegő Fruzsina
Négy borvidékről beszélgettünk négy borásszal, arról, hogy kinek milyen gyerekkori emlékei fűződnek ehhez az ünnephez. Kíváncsiak voltunk arra, hogy most – felnőtt fejjel – hogyan ünneplik a húsvétot, illetve, hogy milyen borokat bontanak ilyenkor a legszívesebben, a tavaszköszöntő fogások mellé. Sőt, egy-egy családi receptet is megosztottak velünk, így, ha kedvetek tartja, Ti is feldobhatjátok egy új és izgalmas bor-étel párosítással az idei húsvétot!
„Nálunk a húsvét kicsit talán mindig eltért a szokásos családlátogatós eszem-iszomtól. Kislánykoromban természetesen, nem maradhatott el a szombati tojásfestés, hogy vasárnapra, a néhány megjelenő locsolónak egy pohár bor mellett piros tojás is jusson. Ehhez a szokáshoz még manapság is ragaszkodunk – ha sikerül együtt töltenünk a húsvétot. Az asztalra általában kaszinótojás kerül franciasalátával, sonka, Apa frissen sütött kenyere, fasírt, édességnek pedig egy répatorta. A nagy kedvenc mindig Nagymamánk rakott tojása volt. Sajnos ő már nincs velünk, de ezt a receptet azóta is emlegetjük, illetve el is készítjük! De, ami nálunk a legfőbb húsvéti hagyomány, amióta az eszemet tudom, a családi kirándulás. Volt, hogy vasárnap és hétfőn is útra keltünk négyesben, túráztunk a Bakonyban, sütiztünk Balatonfüreden, ellátogattunk olyan helyekre, amit egy nap alatt be lehetett járni, de az év más napjain nem tudtunk rá időt szakítani.”
„Ahogy beköszönt a tavasz, a családunk hamar át is tér a könnyű, gyümölcsös borokra, talán nem meglepő, hogy az esetek többségében egy rajnai rizling kerül a kerti asztalra, ha az időjárás engedi. Esős, hűvös napokon, ha inkább bekuckóznál, vegyél elő egy vörösbort, merlot-t vagy cabernet franc-t, és üljetek le társasozni. A Catan telepesei a mi személyes kedvencünk, ami minden ünnepkor előkerül.”
Auguszta húsvéti receptje
Nagymama féle rakott tojás
Hozzávalók
8 tojás
1 kisebb vöröshagyma
10 dkg sonka
1 ek olívaolaj
só
őrölt fehér bors
2 dkg vaj
3 dl tej
10 dkg sajt
Elkészítés
A tojásokat keményre főzzük, megpucoljuk, félbevágjuk. Óvatosan kiszedjük a sárgáját úgy, hogy a fehérje egyben maradjon. A kiszedett sárgákat ezután villával kicsit összetörjük. A vöröshagymát és a sonkát apróra vágjuk. Egy serpenyőben felhevítjük az olajat, hozzáadjuk az apróra vágott vöröshagymát, üvegesre pároljuk, ízlés szerint sózzuk, borsozzuk. Ezután hozzáadjuk a sonkát, majd azzal is pár percig pároljuk. Végül hozzákeverjük a tojássárgáját, levesszük a tűzről, és langyosra hűtjük.
Egy jénai tálat kikenünk vajjal, és egymás mellé elhelyezzük benne a tojásfehérjéket. Mindegyiket megtöltjük a langyosra hűlt töltelékkel, ízlés szerint rákanalazzunk tejfölt, megszórjuk a reszelt sajttal.
Előmelegített sütőbe tesszük, majd 10-15 percig sütjük, hogy a sajt szépen ráolvadjon, és kissé megpiruljon. Az elkészült tojásokat kínálhatjuk melegen, de hidegen is nagyon finom.
„Soltvadkerti gyerek voltam, nagy volt a família, sok unokatestvér – velük jártunk mindig közösen locsolkodni. Igazi családlátogatós, egész napos program volt. Locsolóverseket tanultunk, amiket fiús zavarunkban, a nadrágunk szélét húzogatva szavaltunk lelkiismeretesen, zsebpénzért, vagy festett tojásért cserébe. Édesanyám óvónő volt, így ő reggel azonnal leengedte az összes rolót, és elbújt, nehogy a gyereksereg otthon találja őt, mi pedig Apukámmal nekiindultunk a nagy menetnek. Amerre mentünk, mindenhol ott várt minket – pontosabban a felnőtteket – a kikészített tálca, rajta csatasorban sorakoztak a klasszik vizespoharak, bennük egy-két deci kövidinkával vagy ezerjóval, mellettük a szódás kancsóval. Emlékszem, Apu a kancsóhoz sosem nyúlt, az ő borát ugyan ne öntse fel senki fröccsnek! Nekünk, gyerekeknek pedig maradt az elképesztő mennyiségű csokoládé – mire késő délután hazaértünk, már alig bírtunk menni. (Apu se, de arról sokkal inkább tehettek azok a bizonyos vizespoharak).
Később, amikor már megvolt a borászat, családi barátokkal alakult ki az a kedves hagyomány, hogy minden húsvétkor együtt elutaztunk a hosszú hétvégére Visegrádra, kirándulni és bobozni. Ma pedig már inkább a következő generáció került fókuszba. Anyukám mint Nagymama dugdossa el a tojásokat a kertben az unokáknak, mi felnőttek pedig már rendes borospohárból isszuk a bort, Apukám jó szokását megtartva, szóda nélkül.”
„Ilyenkor, ha összejön a család, mi szeretünk kapott borokat megkóstolni, de a főtt sonka, Anyu tojássalátája és a gulyásleves mellé azért mindig nyitunk egy saját cserszegi fűszerest vagy generosa-t.”
Tojássaláta
Hozzávalók:
6 db tojás
4 szál újhagyma
10 dkg tejföl
2 evőkanál majonéz
2 teáskanál mustár
1 kávéskanál só, bors
Elkészítés:
A keményre főtt tojásokat pucold meg, vágd félbe, majd szedd ki a sárgáját, és villával nyomkodd össze. A fehérjét vágd kisebb kockákra, keverd hozzá a tejfölt, a majonézt, a mustárt, a sárgáját, az aprított fehérjét, majd ízlés szerint sózd és borsozd. Egy krémes masszát kell kapnod. Tedd át egy tálba, fedd le, és rakd a hűtőbe legalább két-három órára, de még jobb, ha egy egész éjszakán át pihenteted, hogy az ízek jól összeérjenek.
„Kiskoromból arra emlékszem, hogy nagyon készültem a tojásfestésre, rengeteget dolgoztam a különböző mintákkal, majd elbújtam a szomszéd gyerekek elől, mikor átjöttek locsolni. Ha megtaláltak és megkérdezték, szabad-e locsolni, azt mondtam, NEM.
Ma már a férjem családjában a húsvéti szent három nap szertartásai adják az ünnep ritmusát. Nagycsütörtök az utolsó vacsora ünneplése, a lelassulás. A Nagypéntek a szigorú böjt, Krisztus kereszthalála és az ehhez kapcsolódó keresztút. Majd a Nagyszombati vigília, a feltámadási körmenettel, tűzszenteléssel, felemelő közösségi élménnyel, amit a húsvét vasárnap reggeli Szentmise koronáz meg. Természetesen az ehhez kapcsolódó tojásfejtés, versmondás sem marad el húsvét hétfőn.
Az asztalra nálunk is a szokásosnak mondható húsvéti ételek kerülnek: sonka, torma, friss saláta, retek, tojás, kalács.”
„Mi természetesen natúr borokat iszunk és én azokat is ajánlok. Bor-étel párosítás szempontjából még könnyebb is natúr borokkal dolgozni, mert sokkal meghatározóbb a borok struktúrája, több és gyakran vadabb az ízélmény, amit könnyebb ételekhez párosítani. Nálunk, az elmaradhatatlan pálinkát biztosan egy jó zavaros pét-nat követi majd idén is. Aztán a szikár fehér és a testes vörösboroknak is mind van helye az asztalon, a különböző módon érlelt és készült sonkák mellett.”
Nagymama féle édes túró
Ami a mai napig abban a faragott falapokból gúla alakúra összerakható „tálban” készül, amit a Mama nagymamája az I. Világháború után hozott magával Magyarországra. Ebben dermed meg a túró, kiborítva pedig latszik a belefaragott jel: Krisztus feltámadása.
Hozzávalók: túró (ha van időd, Te is elkészítheted friss, házi tejből!)
tojássárgája
porcukor
vanília
vaníliás cukor
mazsola
Túró házilag:
A friss tehéntejet húsvét előtt 1 héttel hagyd elaludni hűvös helyen 1-2 napig. Az illatos aludttejet lassú tűzön (kis lángon) kezdd el melegíteni (nem forralni!), míg az edény tetején összeáll a sűrűje egy langyos, rugalmas tömbbé. Tedd félre, hagyd kihűlni, hűvös helyen. Szitára vagy szűrőre tegyél egy tiszta konyharuhát, ebbe öntsd az edény tartalmát szép lassan, és várd meg, míg a savó nagyja lecsorog. A ruha négy sarkát kösd össze zsineggel, majd lógasd fel és tegyél alá egy tálat, amibe a maradék savó belecsorgott. (A savó önmagában is kellemes, üdítő folyadék, de sokféleképpen felhasználható, csak nem szabad megengedni a muslicáknak, hogy megfürödjenek benne.) Hűvös helyen, legalább 12 óra kell, hogy a krémes túrót a konyharuhából tálba tehesd.
A tojássárgájákat habverővel verd fel habosra, simára, nem túl sok porcukorral, vaníliával vagy vaníliás cukorral. Ezt keverd az elkészített, vagy vásárolt túróba. A mazsolát alaposan mosd meg, és kínáld a túró mellé külön tálba, hogy mindenki ízlése szerint szedhessen belőle.
„Érdekes, hogy ma már azt látom, egyáltalán nem divat a fiatalok körében a hagyományos értelemben vett locsolkodás. Én huszonéves koromban, még a barátaimmal egy csapatba verődve jártam a lányok házait. Hozzá kell tennem, már akkor is inkább a móka része miatt, semmint kifejezetten hagyományőrzés céljából. Húsvét vasárnap délután locsolóbállal indult a szórakozás, ami a legtöbb esetben a helyi diszkóban végződött. El tudjátok képzelni, mekkora kedvvel vágtunk neki másnap reggel 7 órakor a locsolkodásnak... De azért a felkínált házipálinkák és fröccsök így is lecsúsztak valahogy.
Ma már békésebben telik ez az ünnep is. Szombaton a párom családjánál sonka szenteléssel ünneplünk, vasárnap reggel pedig az én családommal ülünk össze egy közös reggelire. Az unokahúgom már 4 éves, és olyan neves locsolói vannak, mint Heimann Zoli kisfia vagy Vida Peti fia. A közös reggelire már évek óta én készítem a házi kalácsot, Hemző Károly receptje alapján. Igazi, édes, mazsolás, foszlós kalács, mandulával megszórva. Egy másik kedvenc húsvéti „fogásom” a céklás torma, aminek annyi a lényege, hogy a csípős tormát reszelt céklával vegyítjük.”
„A sonka és a zsíros ételek mellé tökéletesen passzol egy savas kadarka, egy könnyű kékfrankos, vagy akár zweigelt. Ha pedig inkább fehérborokat innál, akkor is a savasabb irányt javasolnám. Mi például nagyon szeretjük a rizlingeket és a hárslevelűt.”
Foszlós kalács
500 g finomliszt
2,5 dl tej
1 kk + 60 g porcukor
30 g élesztő
1 tasak (10 g) bourbon vaníliás cukor
1 csipet só
3 tojássárgája + a kenéshez
1/2 bio citrom reszelt héja
60 g vaj/margarin
20 szem puha mazsola
A lisztet tálba szitáljuk. A tejet meglangyosítjuk, felében elkeverünk 1 kávéskanál cukrot és az elmorzsolt élesztőt, a liszt közepébe készített mélyedésbe öntjük. Hozzákeverünk egy kevés lisztet, letakarjuk, meleg helyen 15 percig kelesztjük.
A maradék tejben elkeverünk 60 g cukrot, a vaníliás cukrot, a sót, 3 tojássárgáját és a reszelt citromhéjat. A felolvasztott, langyosra hűlt vajjal/margarinnal együtt a liszthez adjuk, majd a robotgép dagasztóspiráljával fényesre-hólyagosra kidolgozzuk. Konyharuhával letakarjuk, a kétszeresére kelesztjük (30 perc).
A tésztát átgyúrjuk, hosszú rudat sodrunk belőle, félbe hajtjuk és „befonjuk”. A kalácsot sütőpapírral bélelt sütőlapra rakjuk, és konyharuhával letakarva 15-20 percig kelni hagyjuk.
A sütőt előmelegítjük 200 °C-ra (légkeveréssel 170 °C-ra), az aljára beteszünk egy meleg vízzel kétujjnyira felöntött lábaskát/konzervdobozt (a jó kalács sütéséhez gőz szükséges!). Megkenjük a kalácsot tojássárgájával, és aranysárgára sütjük (kb. 20 perc).
Legyünk nyitottak, ez a lényeg!
Magyar borok Japánban – sikerrel indult a Wines of Hungary bemutatkozása az Oszakai Világkiállításon
Hallottatok már a kék arbstról?
Sok elhivatott fiatal borász van - Interjú Koch Pálmával, a Junibor új elnökével
10 hiba, amit nem akarunk elkövetni egy borászatban/borkóstolón
Beszéljünk a löszről!
Nem cserélnék senkivel
Buborékos kisokos
