2022 január 12. / Szerző: Budavári Dóra / Fotós: Lang NándorURL másolásaFacebook megosztásTwitter megosztás

Tél a Mátrában – képriport

Nekiindultunk, hogy bejárjuk a téli Mátrát és ellátogassunk pár pincészethez kóstolni, beszélgetni, hiszen ilyenkor a borászoknak is kicsit több idejük van. Gyöngyöstarjánban Kiss Attilánál jártunk, Gyöngyöspatán Losonci Bálinttal futottunk össze és megnéztük a híres Kisboldogasszony-templomot is, Szűcsiben pedig Karner Fannihoz és Gáborhoz látogattunk el.

A Mátrai borvidék egyrészt hazánk második legnagyobb borvidéke, másfelől egyáltalán nem csak a Mátra lejtőit foglalja magában, de síkvidéki területeket, a Börzsöny keleti hegylábait, Vác és Veresegyház környékét, sőt, még egy budapesti kerület egy részét is. (Érdemes kicsit jobban megismerkedni ezzel a vidékkel, ehhez összeszedtünk 1, 2 és 3 napos túraajánlatokat is.)

 

 

Reggeli fények a Mátrában, Gyöngyöstarján mellett. Kiss Attila családjában mindig volt szőlő, édesapja 1997-ben kezdett borászkodni, Attila 2010-ben fokozatosan szállt be a borkészítésbe. Ma ő irányítja a Kissattila Élménybirtokot, a 6 hektárból 16 lett, a 400 hektoliterből ezer. „Nem akarok nagy borászat lenni, 3000 hektoliter és évi 400 ezer palack a felső határ, amit el szeretnék érni. Ez egy átlátható birtokméret.” – mondja.

 

 

Míg télen a borok a pincében érlelődnek, a szőlőben is van munka: ez a metszés ideje. „Azt gondolom, hogy a kékszőlőnél fontos a terméskorlátozás és a zöld lombfelület kialakítása, a fehérszőlő esetében azonban nem vagyok ilyen szigorú. Nem hiszem, hogy tőkénként 1 vagy 2 kilóra kellene korlátozni a termést, ha többet is elbír a szőlő. 3 kilónál is ad olyan minőséget és beltartalmat, ami vígan megállja a helyét. Hiszem, hogy a szőlőtől nem csak elvenni kell, hanem adni is. Fontos a tápanyagutánpótlás, a művelésmód, az ápolás. Így magas terméshozamot és beltartalmat érhetünk el” – mondja.

 

 

Egyelőre még minden egy épületben zajlik, kézi módszerrel, a gyöngyöző bor készítésétől a palackozásig, de már folyamatban van a régi pinceág előkészítése, ahová a hordós érlelés kerül majd.

„Melegszik a klíma, a kékszőlő is jól beérik a Mátrában. Ennek a borvidéknek szerintem jól áll a kékfrankos, a syrah, a cabernet sauvignon és a franc is. Én a cabernet sauvignon-nal foglalkozom kiemelten, ezt a tételt nagyon szereti a piac, jövőre dupláznom kell a mennyiséget. Ez egy sokak által ismert, gyümölcsös, ugyanakkor fajtajelleges vörösbor, tükrözi a fogyasztói szokások átalakulását.

Sokat kísérletezek az olaszrizlinggel is, ennek eredményeképpen most a friss alapbor egyharmadát seprővel hordózom, a másik kétharmadát szintén seprővel acéltartályban érlelem, majd 3-4 hónap elteltével házasítom. A végeredmény egy krémes, széles, cizellált, egységes tétel lesz” – mondja Kiss Attila.

 

 

„A Mátra erős illatos kategóriában, sok tramini, sárgamuskotály, ottonel muskotály és Irsai Olivér van a borvidéken. Egy ezek házasításából készült friss, illatos fehérborból tudnánk olyan volument készíteni, ami külföld felé is érdekes lehet. Tervben van egy egységes termékleírás, de ez még a jövő zenéje.”

 

 

A gyöngyöspatai Hétsoros Pincefalu nyáron a Vulkanikus Borok Fesztiváljának a színhelye – ilyenkor nem csak a helyi borászatok és kispincék nyitnak ki, de más vulkanikus borvidékekről is hívnak vendégborászokat. A pincefalu mellett borvidéki bemutatóteret és központot terveznek közel 100 férőhellyel és vendéglátással.

 

 

Losonci Bálint és családja Budapestről költözött Gyöngyöspatára elkötelezett bortermelőként, 2008-tól főállásban csak a 6,2 hektáros családi birtokkal foglalkozik. 2014 óta bio módon borászkodnak, most a natúr, beavatkozásmentes iránnyal kacérkodnak. „Az idei évjárat szuper gyümölcsös, tartalmas borokat ad, magasabb savak lesznek, amit én nagyon szeretek. Végre van purcsin, ez idén a nagy újdonság a kísérleti területről. Idén 100 liter lesz, erre vártam 3 éve, egyedül kapáltam, igazán személyes kis terület és történet, már most látom, hogy megérte. Jövő nyáron jelenik meg szerintem, alacsony tannintartalmú, friss, izgalmas tétel lesz. A csapokat 2018-ban a Basilicus Szőlőbirtoktól hoztam Tarcalról, ők voltak ebben a pionírok. Három éve vágtunk bele őshonos fajták telepítésébe, a purcsin mellett van tihanyi kék és kékbajor egy kevés” – mondja Bálint.

Bálint egyike a Vulkanikus Borok Fesztivál életre hívóinak, a fesztivált egy év kihagyásával 2021-ben 5. alkalommal rendezték meg – tavaly Bálint kicsit háttérbe vonult és a saját portáján várta ez alkalommal a vendégeket, a pincesortól pár lépésre.

 

 

A gyöngyöspatai Kisboldogasszony-templom román alapja, a kis templom 1070 körül épült, majd az 1300-as évektől több bővítés is következett, ennek eredménye a templom mai kinézete. Az igazi érdekesség a 16. században készült, hazánkban egyedülálló Jessze-oltár, mely a középkori szárnyas oltár pótlására készült. A Jessze-fa 8 méter magas, középen Izai, vagy más néven Jessze (a dinasztiaalapító, akitől az evangéliumi hagyomány szerint Mária, illetve Jézus származott) életnagyságú szobrával, a fa ágain Jézus őseivel és Máriával. Az oltár fája hátulról fémszerkezettel került megerősítésre.

 

 

A gyöngyöspatai templom misék alkalmával látogatható, de aki biztosra akar menni, és szeretne minél több információt, érdekességet megtudni erről a ritka műemlékről és a vidék történelméről, annak érdemes előre bejelentkeznie Molnár Károlynál. Ő az, aki talán a legtöbbet tud erről a templomról és szívesen mesél, megmutatja az érdeklődőknek – pár nappal a látogatás előtt érdemes időpontot egyeztetni a 06-30-239-2728-as telefonszámon.

 

 

Szűcsiben járunk Karneréknál, a Tavaszföld elnevezésű területet Szeder, Fanni pulija mutatja meg nekünk. Karner Gábor 1999 óta készít bort, első ültetvényét 2004-ben telepítette. Mára lánya, Fanni is csatlakozott a borkészítéshez, a szőlőben és a pincében is többnyire ők ketten végeznek el minden munkát. Olaszrizlinggel és kékfrankossal foglalkoznak, emellé jön majd a rajnai rizling harmadiknak. Összesen 4,5 hektárnyi területről szüretelnek, natúr borokat készítenek. „A natúr bort úgy szoktuk megfogalmazni, hogy nem teszünk bele semmit, és nem veszünk el belőle semmit - ezek egyébként Sütő Zsolt gondolatai. Tisztán szőlő, semmi más. Se kén, se fajélesztő, nem szűrünk és nem is derítünk” – mondja Gábor.

 

 

„99-ben Veresegyházon a saját kis szőlő termését szerettem volna odaadni a szomszédomnak, aki fellelkesített, hogy inkább készítsem el magam, és ehhez segítséget is nyújtott. Megdöbbentem, hogy tiszta mustot fahordóba teszek, és bort veszek ki belőle, olyan ez, mint a bűvész meg a cilinder. A következő évben már 100 kiló vásárolt szőlővel próbálkoztam, de hamar rájöttem, hogy hiába teszek meg mindent, nagyon sok múlik az alapanyagon, így kezdtem saját telepítésbe itt Szűcsiben, a Mátrában, ahonnan anno a szőlőt is vásároltam. A natúr borokig hosszú út vezetett, folyamatosan kopott, mit használok a bor készítéséhez, a végén, az utóbbi 10 évben már csak a kén maradt. Sütő Zsolt és Maurer Oszkár barátaimmal kóstolva született meg az elhatározás, hogy a ként is teljesen elhagyjam, hiszen a mátrai borok annyira strukturáltak, hogy kén nélkül is megállják a helyüket. A mésztufa adja a savgerincet, a vulkanikus talaj az ásványosságot, a hozamkorlátozás pedig a beérési mustfokot. Nincs szükség ezen kívül semmire. Gravitációsan fejtünk, szivattyú nélkül dolgozunk, mindent a két kezünkkel csinálunk, nincs acéltartályunk, csak fahordók, kádak és tartályok. A természet csodájában hiszünk és ezt szeretnénk megmutatni a fogyasztónak” – mondja Gábor. 2017 volt az első kénmentes évjáratuk, Fanni gyakorlatilag már ezzel kezdett el dolgozni, igaz, előtte nem sokkal még volt némi fenntartása a teljesen kénmentes borokkal kapcsolatban. „Beleszerettünk” – mondják egybehangzóan. „Ha megszokja az ember, nem tud lejönni róla, nagyon addiktív” – mondja Fanni.

 

 

„Jelenleg 3 forgalmi tételünk van, és küzdünk a Szőlőkert elnevezésű olaszrizling engedélyeiért – a natúrborok esetében ez még gyakran megesik, új ez a stílus a bírálók számára is. Gyakran házasítunk évjáratokat, egy több ezres tételt könnyebb kommunikálni és eladni, és az évjáratok tökéletesen ki tudják egészíteni egymást. Ilyen olaszrizlingből a Szőlőkert és kékfrankosból az Otthon, ezeket a tételeket csak egy hashtaggel és számmal látjuk el. A natúr bornak lett egy stabil fogyasztói köre mára, akik értik, és értékelik a munkánkat. Jelenleg 10 ezer palackot készítünk, ennek 70%-a megy exportra Amerikába, Kanadába, Berlinbe” – meséli Fanni.

 

 

Ha már natúr bor, talán természetes, hogy Fanni és Gábor életének a része a kísérletezés. Szerencsénkre volt alkalmunk kisétálva a Tavaszföld területre az ott termett kékfrankosból készült néhány palack kísérleti pét-nat egyikét megkóstolni. Nem csak a belépője volt kirobbanó!

URL másolása Facebook megosztás Twitter megosztás
Lapozás visszaLapozás előre
Lapozás vissza Lapozás előre

10+1 szuper szeptemberi boros program

Elolvasom

Egy boros úticél, ami még nincs túlhájpolva: Monor

Elolvasom

Átadták az Országos Borverseny díjait: ezek a legjobb magyar borok 2022-ben

Elolvasom

Szőlő és bor Biatorbágyon - Borosgazdák, pincék, történetek

Elolvasom