Területe és elhelyezkedése

Közigazgatásilag Tolna megyében, földrajzilag a Tolnai-dombságon és a Mezőföld délkeleti részén terül el, három elkülönült körzetben.

Közigazgatásilag Tolna megyében, földrajzilag a Tolnai-dombságon és a Mezőföld délkeleti részén terül el, három elkülönült körzetben. A borvidék az a.) Tolnai körzetben: Bölcske, Dunaföldvár, Dunaszentgyörgy, Györköny, Kölesd, Madocsa, Paks, Tengelic, Tolna; a b.) Völgységi körzetben: Aparhant, Bonyhád, Bonyhádvarasd, Duzs, Györe, Izmény, Lengyel, Mórágy, Mőcsény, Mucsfa, Mucsi; a c.) Tamási körzetben: Felsőnyék, Hőgyész, Iregszemcse, Magyarkeszi, Nagyszokoly, Ozora, Pincehely, Simontornya, Tamási településeknek a szőlőkataszter szerinti I. és II. osztályú határrészeire terjed ki.

Teljes termőhelyi területe 11 324 ha, amelyből 7362 ha I. osztályú. A szőlőültetvények 1871 ha-on terülnek el, ami azt mutatja, hogy a telepítés lehetőségei még messze nincsenek kihasználva.

Története

Ha a Tolnai borvidék nevét hallják, sokan nem is tudják egészen pontosan, miről is van szó. Ennek az az oka, hogy Tolna egyike legfiatalabb borvidékeinknek. Csak 1998-tól került kijelölésre, főként a Szekszárdi borvidék korábbi Völgységi körzetéből, néhány további jó bortermő hellyel kiegészítve. Másik oldalról nézve viszont egyik legrégibb borvidékünk, hiszen Szekszárd részeként majd 2000 éves történelmet mondhat magáénak.

Talajadottságai

A borvidék talajai meglehetősen egységesek. A löszön a holocénben löszvályog vagy barna erdei talaj, Tengelic és Tolna környékén homokos-kőzettörmelékes vályogtalaj alakult ki.

A Tolnai Borvidék egy jellemző kőzete

Éghajlata

Mérsékelten kontinentális éghajlatú terület. A Szekszárdi borvidékhez mérten a valamivel nyugatabbra fekvő Völgység és Észak-Tolna kissé hűvösebb (a tenyészidőszakban középhőmérséklete 16oC) és egy picit csapadékosabb (évi 700 mm) éghajlatú, míg a Mezőföld déli része melegebb (a tenyészidőszakban középhőmérséklete 17oC), szárazabb (évi 500-600 mm), kontinentális klímájú, az Alföldére emlékeztető. Csapadékviszonyai az általában aszályos Szekszárdi borvidékhez viszonyítva valamivel kedvezőbbek.

Szőlőfajták és borstílusok

Ajánlott fehér borszőlő fajtái a chardonnay, szürkebarát, olaszrizling, pinot blanc, rajnai rizling, Müller-Thurgau, sauvignon blanc, tramini, zöldveltelini, zenit, királyleányka; kékszőlőfajtái a kékfrankos, merlot, cabernet franc, cabernet sauvignon, zweigelt, kadarka, pinot noir.

Az alapvetően löszös talajon szelíd savú fehérborok születnek, amit a völgységi területek hűvösebb klímája befolyásol csak. Élénk, lendületes és gyümölcsös borok ezek. Itt magasabb savakra, üdébb karakterre számíthatunk. Vörösborban szintén sima, közepesen testes borokkal találkozunk leggyakrabban. Gyümölcsös karakterű kékfrankosokat és teltebb, tanninosabb fajtákból készülő vörösborokat is rendszeresen palackoznak. Ezekből a fajtákból (cabernet, merlot) gondos szőlészeti és pincemunka mellett elérhetik a szekszárdi, villányi borok érési képességét. Az utóbbi évtized extrém meleg nyaraira gondolva komoly előnyt jelenthet a borvidék számára a ma még hűvösebbnek számító klíma.