Területe és elhelyezkedése

A Duna jobb partján, Komárom-Esztergom megye területén helyezkedik el, a Gerecse-hegység dél-keleti lejtőin és a folyóra néző északi magaslatain.

A borvidék jelenlegi, 872 ha nagyságú termőterületének java része I. osztályú dűlő. A terület nagyobb része, mintegy 763 ha fehérszőlővel van betelepítve.

A borvidékhez tartozó települések a következők: Bársonyos, Császár, Csép, Ete, Kerékteleki, Kisbér, Nagyigmánd és Vérteshely (Ászári körzet), valamint Baj, Dunaalmás, Dunaszentmiklós, Esztergom, Kesztölc, Kocs, Mocsa, Neszmély, Szomód, Tata és Vértesszőlős (Neszmélyi körzet)

Története

Neszmély és környéke középkori hagyományokkal is rendelkező borvidék. A XVIII. századtól az uradalmi gazdálkodás áruborai biztosították a vidék borainak jó hírnevét. A XIX. század második felében jött létre az Eszterházy Csákvári Uradalom jó nevű ászári mintaszőlészete és -pincészete, amely egyben az 1897-ben felállított Neszmélyi borvidék szakmai megalapozását is jelentette. Ebben az időben a neszmélyi, duna-almási bor fogalomnak számított a hazai borértő körökben.

Később a terület (1959-ben) beolvadt a Bársonyos-Császári borvidékbe. Ez a folyamat a kor állami gazdaságokon és mezőgazdasági termelőszövetkezeteken alapuló, nagyüzemi szőlőtermesztési ideológiáját tükrözte. (A Bársonyos elnevezés a Vértestől északnyugatra húzódó löszös dombhátról származik). Neszmély önálló borvidékként csak 1977 óta szerepel újra, ahol jellemzően fehérszőlő-­fajtákat termesztenek. Híres bor volt a XIX. században és a XX. század első felében a Neszmélyi Rajnai Rizling és a Neszmélyi Szemelt Rizling. Utóbbi elnevezés a borkészítéshez felhasznált szőlő válogatott, szelektált jellegére utalt.

A mai szabályozás szerinti Neszmélyi borvidék mellett tehát ide tartoztak a móri, pannonhalmi és az etyeki borvidékek is. Ma már kissé meglepő felsorolás, de talán nem indokolatlan. A klimatikus és talajadottságok, akárcsak az itt készülő borok karaktere összeköti a termőhelyeket. Az biztos, hogy ezek a termőhelyek többnyire az üde, szépsavú, karcsú borok ideális hátterét alkotják akárcsak itt, Neszmély környékén. A száraz fehérborok között igen népszerűek az üde, friss savú, könnyen megjegyezhető gyümölcsös illat- és ízjegyeket adó borok. A világ bármelyik, szőlőtermesztésre alkalmas táján elkészíthetők, de nem lesznek mindenütt egyformán kiegyensúlyozottak, mégis könnyedek és aromákban gazdagok. Ritkább a hordóban érlelt borok megjelenése. A világban általában ott találkozunk hordóban erjesztett és érlelt fehérborokkal, ahol a természetes savtartalom alacsonyabb.

A neszmélyi borok termőhelye nem került még annyira közel a hazai igényes borfogyasztó közönséghez, hogy a dűlőket nevükön emlegetnénk. Ma még csak egyiket-másikat ismerjük pl. Meleges-hegy, Gőte-oldal, Páskom, Látó-hegy. Az, hogy néhány éven belül ezek a dűlők is önálló életre keljenek az igényes borfogyasztó közönség számára azon múlik, milyen borokat kóstolhatunk a jövőben ezekről a területekről. A tiszta ízű, határozott és jó szerkezetű borok egyre-másra kerülnek elő a borvidékről.

Talajadottságai

A borvidéki alapkőzet kréta és eocén márga, valamint agyag. Fölötte lösz és barna erdőtalaj alakult ki.

Két jellemző kőzet a Neszmélyi Borvidékről.

Éghajlata

Kiegyenlített, mérsékelten nedves, hűvös klímája mellett az éves hőingadozás nem túl nagy. Általánosnak mondható a magas páratartalom, a kiegyensúlyozott csapadékeloszlás és a kiugróan nagy hőmérsékleti értékek hiánya, ami az országos átlaghoz képest alacsonyabb napsütéses órák számában is megmutatkozik.

Szőlőfajták és borstílusok

Hagyományosan ugyan az olaszrizling és a rajnai rizling voltak itt a fő fajták, de mára a következő sorrend alakult ki: chardonnay, szürkebarát, sauvignon blanc, királyleányka, Müller-Thurgau,  olaszrizling, ezerjó, Irsai Olivér. A kékszőlők aránya egyelőre elenyésző, itt a merlot és a pinot noir terem a legnagyobb mennyiségben.

A borvidék talaj- és klimatikus adottságai a könnyű, savgazdag, üde fehérborok megszületésének kedveznek. Általános az acéltartályban történő hűtött erjesztés és a szintén tartályos, rövid ideig tartó érlelés. A borok fiatalon adják legjobb tulajdonságaikat, gyümölcsös, üde illatukat, élénk savaikat. Egyre több termelőnél találkozunk sauvignon blanc borokkal és a szintén népszerű illatos fajták boraival. Irsai Olivér, királyleányka, cserszegi fűszeres borokat éppúgy kóstolhatunk jó minőségben, mint az egyre szaporodó zöldveltelini és pinot noir tételeket. A kékszőlők ideje még nem teljesen jött el, ami némi bizalomra adhat okot. Van tartalék a klímában ahhoz, hogy szép savú és eleven borokat kössünk a borvidékhez. Kevésbé ismert legjobb dűlői a Dunára néző domboldalakon fekszenek, ideális tájolással akár késői szüretelésű borok alapanyagának megszületéséhez is.