Területe és elhelyezkedése

A Balaton északi partján Keszthelytől Zánkáig húzódó terület, kivéve a Badacsonyi borvidék területét. Három körzetre tagolt, a Káli-medence nyugati és északi része alkotja a Káli körzetet, a Balatonedericsi-Lesencei körzet a Keszthelyi-hegység keleti, míg a Cserszegi körzet ugyanezen hegység déli és nyugati lejtőin terül el. A következő települések tartoznak a borvidékhez: Balatonhenye, Hegyesd, Köveskál, Mindszentkálla, Monostorapáti, Szentbékkálla (Káli körzet), Balatonederics, Csabrendek, Lesencefalu, Lesenceistvándi, Lesencetomaj, Nemesvita, Sáska, Sümeg, Sümegprága, Zalahaláp (Balatonederics-Lesencei körzet), valamint Balatongyörök, Cserszegtomaj, Gyenesdiás, Hévíz-Egregy, Rezi, Várvölgy és Vonyarcvashegy (Cserszegi körzet).

A teljes termőterület 5164 ha, de ebből jelenleg csak 639 ha a termő szőlő.

Története

A Balaton-felvidéki borvidéken a szőlőtermesztésnek 2000 éves hagyománya él tovább: már a kelták is szűrtek bort ezen a tájon, de a szőlőművelés a római korban vált uralkodóvá és azután is folytonosan követhető. A magyar bortermelés is mintegy 1000 évre tekinthet vissza, hiszen ez a vidék már a középkor óta jelentős bortermő terület. Az Árpádok idején főként innen szállítottak bort a királyi asztalra. A Káli-medence peremén egykor épült Almási és Salföldi-kolostorok is termeltek, illetve termeltettek bort saját használatra.

A múlt században egységesen a Balatonmelléke borvidék részei voltak azok a területek, amelyek ma a Badacsonyi, a Balatonfüred-Csopaki és a Balaton-felvidéki borvidékekhez tartoznak. A valamikor egységes bortermő terület az 1893-as borvidékekről szóló törvény alapján a Badacsonyi borvidék nevet kapta, amely különböző, változó elnevezések után az 1990-es évek elején a szoros értelemben vett Badacsonyi borvidék és a „maradék” nyugat Balaton-felvidéki szőlőtermő területek szétválásához vezetett. Az így alakult új borvidék először a Balatonmelléki nevet kapta, növelve ezzel a jogászok által létrehozott konfúziót, hiszen ez a név a két világháború között a sikeresnek nem mondható délbalatoni szőlőtermő területet jelentette. A Balaton-felvidéki borvidék név a törvényben csak 1999-ben jelent meg és végre állandósulni is látszik.

A Balaton-felvidék szőlő- és borkultúrájában meghatározott szerepe volt a szőlőhegyi pincéknek és présházaknak, amelyek ma is rányomják bélyegüket a tájképi környezetre. Az egyszerűbb, paraszti pincék mellett nagy számban találunk itt kisnemesi, nagypolgári pincéket is, amelyeket a parasztbarokk és a népi klasszicizmus stílusában emeltek. Igen szép a cserszegtomaji Festetics-présház vagy a gyenesdiási Taverna.

Talajadottságai

Dolomit, mészkő és márga, a Káli-medence területén vulkáni törmelékkel keverve.

A Balaton-felvidéki borvidék két jellemző alapkőzete

Éghajlata

Szárazföldi klíma az uralkodó, de az utóbbi években számottevő melegedés volt a borvidéken. Kiegyensúlyozott nyarak, meleg koraőszi időjárással a legjellemzőbb.

Szőlőfajták és borstílusok

Legnagyobb termőterülete és legrégibb hagyománya az olaszrizlingnek van. (Majdhogynem monolitikus borvidék.) Ezt a szürkebarát és chardonnay követi. Müller-Thurgau, tramini, zöldveltelini szintén nagy mennyiségben terem. Alapvetően fehérbortermő vidék, bár a Lesencei körzetben a pinot noir termesztése több mint száz évre vezethető vissza. A melegebb klímának köszönhetően egyre több termelő fordul a kékfrankos és a jóval inkább melegkedvelő bordeaux-i fajták felé.

Sok szép szerkezetű fehérbor terem a vidéken, elsősorban olaszrizlingből. Ez a legelterjedtebb szőlőfajta, bár hagyományos fajta a furmint, juhfark is. A borvidék szőlősgazdái között csak az utóbbi évtizedben kezd hódítani a mennyiségiről a minőségi szemléletre való áttérés. Az önkéntes termésredukció egyelőre csak néhány szőlőbirtokon valósul meg, pedig a nép már évszázadok óta tudja, hogy a túlterhelt szőlőtőke „nagy bort” nem ad.

A három körzet közül a legmarkánsabb vonásokat talán a Káli-medence borai mutatják. Ásványos jegyeik, jelentős savtartalmuk gyakran adnak határozott borokat. Megfelelő mennyiségű alkohol ezt jól ki tudja egyensúlyozni. Általában elmondható, hogy a Balaton-felvidék borai hosszú életűek, sokáig élvezetesek. Alkoholtartalmuk és savkészletük alkalmassá teszi őket hosszabb fahordós érlelésre is. Valódi fajtakarakter és a táj jellegzetes ízei kis terhelés és hosszabb érlelés mellett alakulnak ki a borokban. Elegáns és mégis kedves borok lelőhelye. Ugyan kissé távolabb a Balatontól, de ide tartozik Sümeg környéke is. Az itt termő boroknak mindig komoly piacai voltak, híres volt pezsgőkészítése is.